Mikszáth Kálmán Az A Fekete Folt Tartalom
A főszereplő töredezett és szemrehányó beszéde, a bíró szemtörlése és a törvény kiiktatása mint a történet szintjén egymástól alanyilag elválasztott történések a novella szövegszintjének irányítása alatt elválaszthatatlanul összefonódnak (mind a tör- és a szem- szógyök szemantikai körében integrálódnak), s abban kulminálódnak, hogy az írás helyére a személyes beszéd áll, az igazság írott létmódját az igazságnak a személyes történet elbeszélésaktusában létrejövő formája egészíti ki. A bírák arca nem olyan mogorva többé, a király képe meg az országbíróé is odább, nyájasan integet neki a néma falról, hogy csak beszélje el azt a nagy bajt. 13 Az akkor jött ez a parancsolat, a»fél esztendő miatt«kifejezés intertextuális utalásával egy külső történetet integrál az elbeszélés szövegébe és ezzel sajátos módon mutatja be azt a novellában elő nem adott történetet, amely előidézi a novellába foglalt történetet (a bírósági jelenetet), vagyis Bede Anna és Kártony Gábor közös történetét. Kérdi vontatott, hideg hangon a szolgától. Kathleen McLaughlin, David Pellauer) Chicago, The University of Chicago Press, 1985. Van-e még odakünn valaki? A bádogkarika őrült sebességgel kezd forogni. Felhasznált szakirodalom a motívum, a funkció, a fabula és a szüzsé fogalmak értelmezéséhez: Alekszandr VESZELOVSZKIJ: A szüzsé poétikája = Az irodalom elméletei II. Összefoglalva a fentieket az alábbi szövegalkotó sorok képződnek meg: a terem, teremtés és termet, a köd és ködmön, a jégvirág és virágos ruha, majd virágos kamra (ravatali szoba). Bede anna tartozása novella elemzés. Paul RICŒUR: Mi a szöveg? Az életet dicséri vagy kárhoztatja, mintha az is egy élő személy lenne. A történet központjában álló tárgyalás egy kezdetben ismeretlen bűn egyszerű bevallásából áll. Ugyanakkor a versben felidézett búcsú-megnyilatkozás intonációja is kapcsolatba hozható Erzsi töredezett beszédmódjával.
- Bede anna tartozása tartalom
- Mikszáth kálmán a beszélő köntös
- Bede anna tartozása novella elemzés
- Mikszáth kálmán az a fekete folt elemzés
- Mikszath kálmán bede anna tartozasa elemzés
- Mikszáth kálmán novella elemzés
Bede Anna Tartozása Tartalom
Hogy mindez más próza esetében is így működik az csak további műelemzések során derülhet ki. Az elnök kétszer is megtörölgeti a szemüvegét, mérges, hideg tekintete fölkeresi a kollégák arcát, az ablakot, a padlót, a nagy vaskályhát, melynek likacsos ajtaján szikrázó tűzszemek nézik vissza mereven, és azt morogja önkéntelenül: A törvény törvény. 14 Mindez alapján kimondható, hogy a cselekvés szemantikája, a megnyilatkozás szemantikája és a szöveg (mint metaforikus szó) szemantikája egyszerre alkotja meg a költői elbeszélés sajátos világát. Másfelől Ricœur képviseletként fordított représentance terminusára is hivatkozom, amely a szöveg és a szöveg utaltjának a megértésben létrejövő viszonyát jellemzi. Értelem; a motívum a történet legkisebb jelentéssel bíró építőegysége; a cselekmény váza, kompozíciója az eseményeket megnevező mondatok állítmányainak egymásutánjában jön létre (nem azonos a narratív kompozícióval); a funkciót az egyes állítmánynak a kompozíció egészében betöltött szerepe alkotja; a szüzsé (cselekmény) az elbeszélést felépítő mondatokban az állítmányt kibővítő ágensek, tárgyak határozók és jelzők egységéből szerveződik. Bede anna tartozása tartalom. A mikszáthi jellemalkotás sajátos poétikájáról lásd: EISEMANN György: Egy jellemábrázolás poétikája (Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt) = Keresztutak és labirintusok. Már a történet elején így jelenik meg: az elnök, letolva pápaszemét orra hegyére, izzadó homlokát törlé kendőjével. A bíró állandó cselekvése a törölgetés. A meghatározások helye: A kompozíció és a szüzsé 165 168. ) S ne feledjük, a lány beszédének intonációjából indul ki az egész folyamat, amely emlékszünk az elbeszélő szavai szerint olyan, mint a zene hangzása, vagyis mindenkit és mindent elváltoztat.
Mikszáth Kálmán A Beszélő Köntös
Soproni András) Budapest, Gondolat Könyvkiadó, 1975. Az elbeszélő másodszor a lány beszédébe iktatja hangjának jellemzését: Ma egy hete kaptuk az írást rebegi töredezve. Gérard GENETTE: Az elbeszélő diskurzus = Az irodalom elméletei I. Sepeghy Boldizsár) Pécs, Jelenkor JATE, 1996.
Bede Anna Tartozása Novella Elemzés
Másodszor a szemüvegét törölgeti az elnök, harmadszor pedig, a novella végén, már a szemét törli: sárga kendőjével nem is annyira a homlokát törli; talán lejjebb valamit. Ahogy a költői szövegszemantika szintjén a lány termetével és ruhájával magára ölti és megváltoztatja a tárgyalás környezetét, ugyanúgy szabja önmagára a bírót is, s ezt leginkább a szem-metaforika alakulása mutatja meg. 10 szereplői/elbeszélői hang megjelenítésének eljárásait egy egységes prózaszöveggé. A prózanyelv írott szövegprodukció, s ha a megnyilatkozás minden aspektusát ki akarja használni, kénytelen létrehozni egy olyan szólamot, amely külön előadott kifejezésekkel megjeleníti a beszéd hangzó tulajdonságait is. Ez az ismétlődés azonban nem csak a történet szintjén nyomatékosít. Fájó szemrehányás van hangjában. A kösz szó nem tartalmazza a fent felsorolt (kontextuális) értelemvilágokat, de a beszédszituációban aktivizálódó intonációs rend, az a hangsúly, lejtés, ritmus, ahogy a kösz -t kimondják, annál inkább tartalmazza. Talán valami mondanivalód van még? Odalép a lányhoz, megsimogatja gyöngéden azt a hollóhajat a fején. 11 A képviselet szót mint terminust kettős megalapozással alkalmazom. Mikszáth kálmán az a fekete folt elemzés. Mert nagyon szerette azt a Kártony Gábort, miatta keveredett bűnbe. ) Az intonációs metafora olyan, minden szemantikus metaforát megelőző megszemélyesítés, amely magát az életet emeli emberivé, amely egy életet antropomorfizál, alanyi létmóddá avat. A novella kezdetén az elbeszélői nézőpont a tárgyalóterem és környékének leírására koncentrál. 299 306. ; I formalisti russi.
Mikszáth Kálmán Az A Fekete Folt Elemzés
Például: szürke, hideg szemei fürkészve szegződtek az ajtóra, vagy szúró szeme elszalad az iraton, vagy az elnök kétszer is megtörölgeti a szemüvegét, mérges, hideg tekintete fölkeresi a kollégák arcát, az ablakot, a padlót, a nagy vaskályhát, melynek likacsos ajtaján szikrázó tűzszemek nézik vissza mereven, vagy az elnök arca is, mintha nem volna már olyan szertartásosan hideg. Radvánszky Anikó) Vulgo 4. évf. Az ilyen merev, szigorú hivatalnoknak nincs érzéke semmi iránt. ) P. R. Válogatott irodalomelméleti tanulmányok. Milyen elbűvölő látvány, amint lehajol érte szemérmesen, s az írás is kihull onnan. Az idomtalan épület fojtott levegőjű bírósági terme a lány délceg, arányos termetében alakul át, akit ekkor takaros teremtésnek nevez az elbeszélő.
Mikszath Kálmán Bede Anna Tartozasa Elemzés
A szereplő megnyilatkozása az a beszédtevékenység, amelyen keresztül keletkezésében lehet megközelíteni a szereplőhöz fűződő világlátást; az elbeszélő megnyilatkozása pedig az a metabeszéd, amely egyfelől megjeleníti és megközelíthetővé teszi a szereplő megnyilatkozását, másfelől kinyilvánítja a történetmondás aktusában rejlő intenciókat, vagyis választ ad arra a kérdésre, hogy miért fontos éppen ezt az eseménysort éppen így elmondani. 231 247. ; Boris TOMAŠEVSKIJ: La construzione dell intreccio. A kegyetlen ember egészen el van érzékenyülve. Beh jó, hogy nem bírta kivárni. Sárga kendőjével nem is annyira a homlokát törli; talán lejjebb valamit Jól van, lányom szól halkan és szelíden, hanem megállj csak, most jut eszembe Széles tenyerét homlokára tapasztja, s úgy tesz, mintha gondolatokba mélyedne. A kettős áthelyeződés, vagyis az, hogy valaki valaki más helyére áll (a cselekvés minden nem feltétlenül csak morális igazságával és jelentésével együtt), illetve az, hogy írott nyelv és igazsága helyére a személyes beszéd és igazsága áll, ekvivalens folyamat a szövegalkotó metaforákban kimutatható szemantikai áthelyeződésekkel: terem teremtés termet, köd ködmön, jégvirág virágos ruha virágos kamra, töredezés szemtörlés törvény. A megnyilatkozás intonációs rendje mint egy enthüméma, vagy a szemiotika nyelvén index, magába foglalja a ki nem mondott értelmet, s ezen felül a beszélőnek ehhez az értelemhez kapcsolt értékviszonyát is.
Mikszáth Kálmán Novella Elemzés
Az írás szava egyértelmű: Ott az írás, elmondja az; csakhogy azt még előbb meg kell keresni a keblében, ki kell gombolni a pruszlik felső kapcsát, s kezeivel belenyúlni érte. Az ajtó kinyílt, és a lány belépett. 2 A narratológiák alapkategóriáját képezi a nézőpont fogalma. Mikor kiterítve feküdt a virágos kamrában, akkor jött ez a parancsolat, a fél esztendő miatt, hogy mégis ki kell állnia. ) Ez a metafora ugyanúgy a prózaszöveg szervezőelvévé válik, mint azt az első intonációs metafora realizálódása során láttuk. 5 nevezhető megbízhatónak is: bizonyos ironikus intonációval, különféle metaforákkal és sejtetésekkel utal a furcsa anekdota lehetséges racionális magyarázataira, vagyis igyekszik leleplezni a fikciót (pl. Rövid összefoglalását lásd: Mihail BAHTYIN: A szó a költészetben és a prózában = A szó esztétikája (Ford. A hangzástól való megfosztottság ezesetben a költői nyelv előnyére válik: létrehív egy másodlagos megnyilatkozást a jelölők szintjén, amely trópusokkal telített. Igen, igen, nagy tévedés van a dologban. John B. Thompson) New York, Cambridge University Press 1981. Olyan fájó szemrehányás van hangjában, hogy az öreg elnök megint a zsebkendőhöz nyúl. 6 Mielőtt azonban a műelemzés segítségével rámutatnánk az intonációs metafora történet- és szövegképző működésére, végső fogalom-meghatározásként ki kell még röviden térni arra, hogy mi is az az intonációs metafora. A prózát és az elbeszélést alapvetően négy irányból lehet vizsgálni: a cselekmény morfológiai felépítése, a nézőpont, a hang és a szöveg tropológiája felől.
A négy megközelítés négy tudományos irányzatot jellemez: a morfológia a formalizmushoz, a nézőpont a strukturalizmushoz, a hang a megnyilatkozás-elmélethez (elbeszéléselmélethez), a szöveg a diszkurzív elméletekhez (legyen az retorikai, ideológiakritikai, intertextuális, mitopoétikus, vagy tisztán poétikai központú) tartozik. Az elhomályosult ablakokon keresztül nem érvényesülő jégvirágokat a lány ruháján mintázott virágok pótolják, sőt maguk a jégvirágok ébrednek fel a lány belépésekor: a vastag ködön át mintha egy sugár is lopózott volna az. A metaforikus folyamat hatására Erzsi hangja egy mindenkit és mindent elváltoztató varázseszközzé válik. 305 350. ; Viktor SKLOVSZKIJ: A széppróza. A teremben nehéz, fojtott levegő volt, ködmön- és pálinkaszag, s a legfelső ablaktáblán csak lassan, lomhán forgott az ólomkarika. Ezáltal kiderül, hogy minden fókuszálás, amelyet az elbeszélői nézőpont végrehajt a tárgyak bemutatása során, azért történik meg, hogy később a lányon keresztül ezek a tárgyak megváltozzanak, hogy később a lány alakjának kifejezőjévé, alakmásává váljanak. Délceg, arányos termet, melyre a kis virágos ködmönke olyan módosan simult, mintha szoborra lenne öntve; fekete szemei szendén lesütve, magas, domború homloka elborulva, megjelenésében báj, mozdulataiban kecs, szoknyája suhogásában varázs. A bírák egymásra néztek mosolyogva: Milyen naiv, milyen együgyű lány!