8 Hányszor És Mikor Szereztünk Világbajnoki Ezüstérmet Labdarúgásban

2013/14-ben 184 volt a légiósok száma, így csak minimálisan emelkedett. Strock ekkor még a Dárdai által elkezdett biztos védekezésből kontrajátékra épülő rendszert alkalmazta, majd a következő évben a világbajnoki selejtezősorozatban megpróbálta a labdabirtoklásra épülő, kombinatív német futballt megvalósítani, amibe belebukott, így a magyar futballtörténelem legnagyobb szégyenét érte el egy Andorra (világranglista 185. ) A magyar válogatott színpadára lépett a német világsztár Lothar Mattheus, aki szintén nem tudott csodát tenni, majd ismét visszanyúlt a vezetőség egy tapasztaltabb magyar edzőhöz (Bozsik Péter), majd az ő leszereplése után egy kétségbeesett próbálkozással újra egy külföldi mestert hoztak a magyar kispadra Erwin Koeman személyében, akit nemsoká Várhidi Péter váltott.

Ekkor elindult valami szervezettség a magyar labdarúgásban, amely az elmúlt évtizedekben hiányzott. Leszámítva az 1996-os olimpiát, ahol utolsó helyen zártunk a csoportban). Majd következtek a 70-es évek, amikor még 1972-ben nyertünk egy olimpiai ezüstérmet, illetve játszottunk egy EB elődöntőt, de azután a magyar futball fokozatosan veszítette el az addig bérelt helyét a világ futballtérképén. A magyar válogatott a lengyelekkel találkozott volna, de ők úgy döntöttek, visszalépnek, mert teljesen esélytelennek érezték magukat velünk szemben. Ezen a napon lett ezüstérmes a magyar válogatott az 1954-es svájci világbajnokságon. A kezdetektől a csúcsig. Magyarország első számú favoritként érkezett az alpesi országba. Neki elég a második hely is – hogy aztán elsőre váltsa a torna legvégén!

Dárdai sajnos nem maradhatott, így Bernd Storckot ajánlotta be a szövetségnél, hogy vegye át a helyét, aki véghezvitte a várva várt futballcsodát, hiszen kivezette a magyar csapatot az EB-re. Az előző esztendőkben látványos és eredményes futballt játszott Sebes Gusztáv Aranycsapata, nem véletlenül ragadt rá e név. Tíz-tizenöt évvel később már az is lakást kapott, aki képes volt telibe találni a földre leállított labdát…" – így fogalmazott Lázár Gyula, a harmincas évek egyik legnagyobb magyar játékosa. A valódi profizmus szigora az adok-kapok elven alapul, nálunk viszont amatőr követelményekkel próbálják ellensúlyozni a profi fizetéseket" – vélekedik Zsolt Róbert a 80-as évekbeli magyar futballistákról. Köztudott, hogy a magyar futball csillaga az 1950-es években ragyogott a legfényesebben, aztán néhány évig még meg-meg csillogtatta fénypompáját, de évtizedek óta már csak hullócsillagról beszélhetünk. A magyar foci mindig is a technikára és az intelligens futballra épült. Az Aranycsapathoz köthető a magyar futballtörténelem leghosszabb veretlenségi sorozata, amelyet 1950. május 14. és 1954. július 04. között állított be, ez időszak alatt 31 mérkőzésen maradt veretlen válogatottunk. Az első válogatott mérkőzést 1902. október 12-én játszottuk (Ausztria-Magyarország 5:0), viszont az első nemzetközi sikerre 10 évet kellett várnunk, hiszen 1912 nyarán sikerült kvalifikálni magunkat az első olimpiára, ahol vigaszdíjat szerzett a magyar csapat. MTK Budapest hírlevél. A szövetségi kapitány, Sebes Gusztáv és az állami edző, Mándi Gyula is egykor együttesünk játékosa volt, s mindketten szerepeltek a válogatottban is. Nincsenek modern stadionok, nincsenek profi felszerelések, nincs infrastruktúra, fel van locsolva a pálya, nehéz a levegő, szóval teljes mértékben el vagyunk maradva a nyugati focitól, így ne is várjunk eredményeket…. És hol tartunk most? Előbbit egy durva, sőt brutális, utóbbit meg egy hosszabbításba torkolló, csodálatos mérkőzésen.

A magyar futballtársadalom ráeszmélt, hogy igenis vannak jó edzőink, csak a legújabb edzőgeneráció tagjai között kell keresnünk. A 16 csapatos utánpótlásbajnokságot 8 csapatosra csökkentette, ezáltal nagyobb versenyhelyzet alakul ki, hiszen a legjobb játékosok kevesebb csapatba tömörülnek. Mint tudjuk, a magyar válogatott abban az időben, ha nem is tartozott már a világfutball elitjei közé, azért mégiscsak részt vett az 1978-as, 1982-es, valamint az 1986-os világbajnokságon is, még ha a csoportból egyik alkalommal sem jutottak tovább. Ezt követően elérkezett a légiósok ideje.

2012/13-ban 183 légiósra csökkent a szám, amely 11, 4 játékost tett ki csapatonként. Tehetségközpontokat alapított: minden megyében 1, Budapesten 2 ilyen központot hozott létre. Világbajnoki szereplőink közül sajnos, már senki nincs köztünk. Az angoloknak 90 éves veretlenségét törtük meg ezzel a győzelemmel. Gólszerző: Morlock (10. A totális futball nem más, mint rövidpasszos, kombinatív játékra, valamint egészpályás letámadásra alapuló játékstílus, amelynek legjelentősebb képviselői jelenleg a Barcelona, Manchester City, Bayern München, Ajax, vagy éppen a PSG. Az ötödik világbajnokság a tornára történő kijutásért selejtező mérkőzésekkel kezdődött. A nyugatnémet csapat úgy ért fel a csúcsra, hogy előzetesen csak egyvalaki hitt ebben: a szövetségi kapitány, Sepp Herberger. De a magyar fiúk így is legyűrték az előző világbajnokság két legjobbját, a majdnem győztes Brazíliát (4-2), és a tényleges győztes Uruguayt (4-2). Minden központnak egységesített edzésterve van, így a fiatalok azonos játékrendszerben tanulnak meg gondolkodni.

A ravasz Herberger, hogy elkerülje az erősebbnek vélt brazil-uruguayi ágat, a csoportkörben inkább a "B-csapatát" küldi pályára a magyarok ellen, nem törődve a biztos vereséggel. A magyar futball nemcsak játéktudásban, de fizetések szempontjából is megpróbálta tartani a lépést a futball elittel, amelynek jól látható következményei lettek. A világbajnokságon, de már az előtt is mindenre gondol. Magyarország: Grosics – Buzánszky, Lóránt, Lantos – Bozsik, Zakariás – Czibor, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Tóth M. Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv. Könnyedén is jutott a nyolc közé (Dél-Korea 9-0, NSZK 8-3), ahol azonban – az irányított sorsolás okán – elképesztően nehéz csaták vártak rá. Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre: Még néhány évig Európa topcsapatai közé tartoztunk, hiszen a 60-as években még rendszeresen részt vettünk a nemzetközi eseményeken (1960- Olimpiai bronzérem, 1962- VB negyeddöntő, 1964- EB elődöntő, 1964- Olimpia aranyérem, 1966- VB negyeddöntő, 1968- Olimpia aranyérem). 2010/11-es szezonban nem kevesebb, mint 166 légiós fordult meg az NB1-ben, amely 10, 3 játékost jelent csapatonként! Egységes játékstílust kell kialakítani, hiszen amíg az egyik csapat az olasz, a másik a német, a harmadik spanyol stílust képviseli, addig nem beszélhetünk egységes labdarúgásról, és káosz lesz a válogatott. A körülményeink, szabályrendszerünk nem változott az évek során, a nyugati futball pedig rohamtempóban fejlődött, egyre tudatosabban építették fel a saját futballjuk szervezeti struktúráját, egyre többet fektettek bele a legnépszerűbb sportágba, így beindultak az edzőképzések, a körülmények professzionizálása, amiben mi nem tudtuk, de nem is szándékoztunk követni őket. Ne maradjon le egy eseményről sem! Mint tudjuk az 1986-os VB volt az utolsó világesemény, amelyen a magyar válogatott részt vett. Ez a mai napig megtalálható a játékosainkban, csak a probléma az, hogy sem fizikailag, sem mentális nem veszik fel a versenyt a nemzetközi szintű futballal.

A stadionok adottak, a futball infrastruktúránk fejlődik, a szabályrendszerünk alakulóban van, de az edzőképzésben is fel kell nőnünk az elithez, hogy újra fényesen ragyogjon a magyar csillag. Így könnyebben nyomonkövethető a játékosok fizikai állapota, fejlődése. De az igazi mámor csak ezután következett nagyjából 20 évvel, amikor a magyar válogatott először 1952-ben olimpiai aranyérmet ünnepelhetett, majd 1954-ben újra világbajnoki ezüstérmet szerzett. 1954. július 4-én a magyar labdarúgás az 1938-as vb ezüstérem, az 1952-es olimpiai bajnoki cím, az 1953-as Európa Kupa győzelem után újabb sikert ért el, ezüstérmet nyert a svájci világbajnokságon - igaz, ezt a csapat és a közvélemény is kudarcként érte meg.