Magyarország Vízrajzi Térképe Nevekkel

Névhasználati szempontból a szakírót vagy térképészt kötelezi az államnyelv megléte, hiszen a közigazgatáshoz kötődő névtípusok (település-, igazgatási nevek) államnyelvi alakjukban dokumentált hivatalos nevek, amelyek használata a legtöbb kiadványban, főképpen térképen követelmény. Annak tehát, hogy az adott megnevezés milyen tartalommal bír, már a térképen is szembeötlően ki kell derülnie. Velük párhuzamosan léteznek nagyon távoli földrajzi részleteket jelölő, teljesen vagy részben magyar nevek, olyanok, amelyek nyelvünk részét képezik, mindennaposan használatban vannak ( Sziklás-hegység, Felső-tó, Tűzföld, Sárga-folyó, Fokváros stb. New South Wales (Ausztrália).

A névterület a perifériák felé fokozatosan gyérül, már csak az illető nép szempontjából fontos, kiemelkedő történeti-néprajzi jelentőségű névtípusokra terjed ki. Koszovó területe albán népességű, bár nem albán fennhatóságú, ettől függetlenül a terület az albán névterület része is). Eltûntek az atlaszokból a Kárpát-medencét ábrázoló kivágatok, csak Magyarország, a szomszéd országok és utána Európa következett. Ezt a fogalmat az ENSZ Földrajzi Névi Szakértői Csoportja (United Nation's Group of Experts on Geographical Names, UNGEGN) az alábbi módon határozta meg: Az exonima egy bizonyos nyelvben használt földrajzi név egy olyan földrajzi alakulatra, amely kívül fekszik azon a területen, ahol ezt a nyelvet beszélik, és alakjában különbözik a felszíni alakulat területén használt, hivatalos vagy meghonosodott nyelvű névalaktól. Az előzőekhez hasonlóan, ezeket is kötőjellel kötjük a hozzá tartozó földrajzi névhez. Az idegen nevek magyar vagy magyaros formában való használatának ellenzői az adott objektum fellelhetőségét tartják nehezebbnek vagy megvalósíthatatlannak, ha a forrás (újságcikk, szakkönyv, térkép) nem az aktuális idegen nevet közli. A magyar névanyag szerepeltetésének szándéka tehát megvan, de nem akar túllépni egy közelebbrõl nem meghatározható elvi határon.

Bay of Goods Mercy (angol). 2000-es kiadványai 85 Elsõ publikációja: Pannon enciklopédia, Magyarország földje kitekintéssel a K. árpát-medencére (fõszerk. Ugyanezt a megoldást alkalmazza az 1936-os kiadású Földrajzi atlasz a római katolikus népiskolák számára c. munka, az elõzõhöz hasonló kivágatú lapja: Bécsi-erdõ, Morvamezõ, Mars-hg., Stájer- Alpok stb. A magyar nyelv névkincséhez szervesen hozzátartozó földrajzi nevek használata számos olyan változáson ment keresztül, amely az adott korban követelményként jelentkezett, de késõbbi korok megítélésében a változtatás már elmaradottságot sugallt. A térséget több, egymással hatalmas átfedésben lévõ térkép mutatja be: A Kárpátok helyzete és a A Dunántúl, a Nagy- és a Kisalföld kivágatokon kevés a névanyag, de a Kárpátokon kívül is fõképp magyar táj- és víznevek találhatók. A helynevek keletkezési idejét többnyire a forrásuk alapján határozzák meg. Északi félmedencéje Szlovákia (akkor Csehszlovákia) területére esik. • A nem latin betűkkel író európai nyelvek településneveit, ha nincs egyéb magyar névalakja magyar átírással kell közölni. • Az emlékeztető és beszélő nevek nem fordíthatók. Ebben szintén szerepel Kárpát-medence kivágat, amelynek névrajza nagyrészt kiküszöböli a világatlaszban még bennmaradt ellentmondásokat (pl. Esetében továbbra is jelen van, de a magyar névhasználat a Kárpátokon kívül egyre szélesedik és csiszolódik. Andaman nép nevéből), Appalache-hegység. A hegysor teljes területére a népi eredetű Sátor-hegység59 névalak vonatkozik. • A helységnévtárakban, szakirodalomban, irodalmi művekben, publikus3 formában megjelenő magyar településneveket a magyar földrajzinév-kincs részének tekintem, ezek használatát az egész Föld esetében indokoltnak tartom az alábbi megszorításokkal.

70 c. térképszerkesztési segédanyag elsõ kiadása. Az atlasz a történeti határokon túli települések magyar neveit szinte következetesen nem közli. Gyakran nem lehet eldönteni, hogy melyik keletkezett előbb, ugyanis az együtt élő népek gyakran adnak egy-egy földrajzi tárgynak hasonló nevet, persze mindegyik a maga nyelvén, de azonos szemlélet alapján, ezért a nevek egymás tükörfordításának látszanak. A lakosság elkezd leszokni a magyar nevek használatáról, csak a nagyobb objektumok, fontosabbnak ítélt egységek magyar nevei maradnak a köztudatban, a kisebb, finomabb részletek nevei eltünedeznek. Ezen elvek szerint a Kárpát-medencét ábrázoló falitérképek is elkészülnek. A földrajzi név fogalma A földrajzi név fogalmát Fábián Pál-Földi Ervin-Hőnyi Ede (1998: 15) A földrajzi nevek helyesírása című kiadványban a következőképpen fogalmazza meg: Földrajzi névnek nevezünk minden olyan nyelvi alakulatot, amelyet a földfelszín természetes (hegy, patak, sivatag stb. ) Tehát egy régi állapotú térkép (mondhatnánk történelmi térkép) szerepel egy földrajzi atlaszban. A továbbiakban ismertetésre kerülő elvek alkalmazása egy megalapozott rendszerbe illeszkedő névanyagot hoz létre, így teljesebbé, jobban érthetővé válik mind földrajzi, mind történelmi értelemben a magyar olvasónak készülő, távoli világokat is bemutató területek természeti névanyaga. Egyes térképeknél a kereten kívül megtalálható a szelvényen belüli legjelentősebb település neve, a kifutó közlekedési vonalak segítségével elérhető legközelebbi település, kivonat a jelmagyarázatból, valamint egyéb más információ. A kompakt magyar névterület neveinek megjelenése különböző korok térképein.

• Önmagukban konkrét jelentéssel bíró idegen neveket nem fordíthatunk. Ezeket minden esetben célszerű használni. Ennek névrajza teljes mértékben a magyar névanyag rehabilitálására törekszik. • (4) Víznevek, a jellegzetes földrajzi pontok nevei és a tájnevek magyar névalakjának általános létrehozási elvei: - Magyar szövegkörnyezetben, illetve magyar nyelvű kommunikáció esetén fontos alaptétel, hogy minden természetes eredetű és megjelenésű objektum nevének esetében törekedjünk az objektum magyar nevének használatára, ha ilyen nincs a magyaros névalak létrehozására. Szemlélete nem tér vissza az 50-es évek elõtti megoldásokhoz, csak annyiban, hogy tájszemléleti alapja országhatároktól független. Tudományos támogatottságot nyert a magyar népi tájszemlélet, amely a Kárpátok övezte medenceség középpontjából, a medence aljából szemléli a környezetet. Az ismeretek hiányában keletkeztek az olyan nevek, mint az Alpesek, Vogézek stb., pedig ezek már eleve többes számú alakok voltak. Az 1945 után megjelent magyar térképeken 1955-ig Érchegység néven szerepel. Határolja Csillaghegy stb. Adják a magyar névanyagot. Teljesen meggyökeresedik és a köztudatba is bekerül a Zempléni-hegység névváltozat, ezzel az Eperjes Tokaji-hegyvidék név a közvélemény szemében is archaikummá válik. Összegezve: végeredményben az államközpontúság tért vissza, a trianoni határok közé. A térképész társadalom egyik fele FNT I.