Szeder Gubacsatka Elleni Védekezés
A körte levelén képződő, barna színű himlők is egy gubacsatka fajról árulkodnak. A védekezés a megfelelő termőhely megválasztásával kezdődik. Védekezésre az endoszulfán, hatóanyagú növényvédő szerek permetezés formájában kijuttatva hatásosak.
- Szeder gubacsatka elleni védekezés
- Szeder szabó krisztina
- Szeder ültetése ősszel
- Szeder gubacsatka elleni vedekezes
Szeder Gubacsatka Elleni Védekezés
A csökött hajtások és "gyűrött levelek" összetéveszthetőek más károsítással, mikroszkópos vizsgálat szükséges a pontosításhoz. Amikor a terméseken a torzulás, egyenetlen érés megjelenik, a kártevő ellen nem tudunk védekezni. A bogár kirágja a bimbót. A lombkártevők közül a levélbarkók (Phyllobius spp. Gyümölcsfák felkészítése a télre, fertőzött növényi részek komposztálása. ) Szamóca eszelény: A legkorábbi virágokat károsítja. A cseresznye szemek is múmiává alakulnak és beindíthatják tavasszal a virágfertőzést és később megfertőzhetik a termést. Mikrobiológiailag aktív talajban a lebomlás gyors. MTÉT hegy- és dombvidéki madárvédelmi szántó: MTÉT kékvércse védelmi szántó: MTÉT túzokvédelmi szántó: Növényvédőszer használata esetén kérjük, minden esetben olvassa el és tartsa be a címkén található használati. Szamóca növényvédelme: Mikoszferellás levélfoltosság Fabreás levélfoltosság Zythiás levélfoltosság és gyümölcsrothadás Szürkerothadás.
Szeder Szabó Krisztina
Mivel az atkaölők többsége nem pusztítja el az összes fejlődési alakot (a tojást, a fiatal illetve az idős egyedeket), ezért felváltva kell dolgozni velük, annál is inkább, mert többségük csak 1-2 alakalommal használható évente. Dió A dió kártevőegyüttese mindössze néhány fajból áll. A lárvák berágnak a gyümölcsbe, a gyümölcs belsejét rágják és ürülékükkel szennyezik. Szeder ültetése ősszel. A gyümölcsmolyok elleni védelem egyúttal a gyümölcsöt szintén károsító sodrómolyok ellen is hatásos.
Szeder Ültetése Ősszel
Szeder Gubacsatka Elleni Vedekezes
Sodrómolyok, levélbarkók és a levéldarazsak lárvái ellen is. A hatóanyagok megválasztását úgy végezzük, hogy az ezidőtájt megjelenő kis málnabogár és a szamóca-bimbólikasztó ellen is hatásos legyen. Miért nem érik be teljesen a szeder? Fogyasztását a görögök köszvény ellen javallották. A lombkártevők között a májusi cserebogár (Melolontha melolontha) országosan, míg a homoktalajú alföldi ültetvényekben a zöld cserebogár (Anomala vitis) a legjelentősebb cserebogár faj. A tetejére szórni: - 500 g szeder. A gyümölcsöt általában a kocsány felőli részén támadja meg, mely kezdetben lágy, nedves kis folt jelenik meg, amely növekedve az egész bogyót elrohaszthatja. A közönséges teknős pajzstetű fiatal lárvái a nyár folyamán a leveleket is szívogatják és az általuk ürített mészharmaton megtelepszik a korompenész. Látványos volt a szeder-gubacsatka kárképe, a termés nem érik be, nem színesedik egyenletesen. A ribiszke-levéldarázs a neve ellenére a köszmétén jelentősebb faj. Transzlamináris atkaölők áthatolnak a levéllemezen és állítólag még a fiatal gubacsokba is bejutnak pl. Atka vagy Kertészet, Növényvédelem címke – ez a kifejezés sok helyen megtalálható az Agrároldalon. A károsított kis csonthéjas termésecskék világosabb színűek, savanyúak maradnak és kemények lesznek éréskor is. Az atkák nem rovarok, a pókszabásúakhoz tartoznak. Ilyenkor kártételük ritkán jelentős.
Kellemesen fanyar ízét nyár derekán élvezhetjük. Mindkét terméskártevő rajzása higanygőz lámpákkal jól nyomon követhető. Nem migráló faj, így egész vegetációban a köszmétén találhatjuk, bár kártétele elsősorban csak az intenzív hajtásnövekedés időszakában jelentkezik. A málna-vesszőszúnyog elleni kémiai védekezés mindenekelőtt a május közepétől rajzó, első imágónemzedék ellen irányul. Tömeges elszaporodása a fák fokozatos kondicionális leromlását eredményezi. Lisztharmat ellen megismétlendő a permetezés, pontosan virágzás előtt, a növény 5-8 leveles állapotában. Közvetlen kártétele, elsősorban a rovarölő szerekkel nem kezelt házikertekben jelentkezhet. A szeder termesztése során a kártevők közül a leggyakrabban levéltetvekkel találkozhatunk, de a kis málnabogár által okozott károk is gyakran előfordulhatnak. Szeder gubacsatka elleni vedekezes. Az utóbbiak használata esetén a gyümölcsösben előforduló hasznos rovarok is károsodhatnak. A málna-sodrómoly (Notocelia udmanniana) fiatal, áttelelt lárvái károsításukat a rügyfakadás idején kezdik el. A pirosribiszkénél gyenge és rövid hajtások képződnek, a rügyek a hajtáson sűrűn helyezkednek el és a károsított rügyek egyrésze nem hajt ki. A metszés során a málna gubacsszúnyog lárvák által fertőzött vesszők eltávolításával és elégetésével a kártevő ellen eredményesen védekezhetünk. Ekkor nyílik lehetőség a rüügyeket elhagyó, a levelek felületén, hajtásokon szívogató állatok elleni védelemre.
A nőstények tojásaikat a vesszők felületére rakják és a mintegy egy hét alatt kikelő lárvák berágják magukat a vessző belsejébe és ott járatot készítenek. Takácsatka és lisztharmat szőlőn. A lomb közül a kis téliaraszoló (Operophthera brumata) rendszeresen előforduló, jelentős kártételt okozó faj. A feketeribiszke kénérzékenysége miatt, a ribiszke-gubacsatka ellen a dimetoát hatóanyagú készítménnyel védekezhetünk. A szederatka elleni védelem utolsó olyan időpontja, amikor a megporzó rovarok veszélyeztetése nélkül lehetőség a sikeres védelemre. Málna A málna gyökérkártevői közül legjelentősebbek a cserebogarak (Melolonthidae) lárvái.
A letermett vesszőkkel együtt a málna-vesszőszúnyog által károsított hajtások eltávolítása a következő évi kártételt csökkenti.