Általános Kémia | Sulinet Tudásbázis
Homogén és heterogén egyensúlyok. Sav-bázis egyensúlyok. A) A nagyfokú biztonság. 20 o C-on a víz gőznyomása 17, 5 Hgmm, a benzolé 75 Hgmm). Lobbanáspont: -11 o C Forráspontja: 80, 5 C 3.
A gázokban az egymástól igen távol lévő részecskék ütközésükkor csak egy-egy pillanatra kerülnek kölcsönhatásba. Az ilyen, pontszerű, egymással gyakorlatilag kölcsönhatásban nem lévő részecskéket tartalmazó ún. A kvantummechanika matematikai háttere. Hélium: Színtelen, szagtalan nemesgáz, tehát kémiailag közömbös. B) Azt a legalacsonyabb hőmérsékletet, amelyen a folyadék teljes felszínén gőz alakul ki. Olvadáspont: -101, 5 o C Forráspont: -34, 04 o C tán: Színtelen, szagtalan gáz. B) Hogy a mélyhűtött, cseppfolyósított gázt szállító tartályjárműveket meg lehessen különböztetni más tartályjárművektől. Standard állapotú gáz trfogata. O C és a nyomás 0, 1 MPa, Ha pl. A párolgás lehet fokozatos vagy gyors, robbanásszerű. Bután: A bután egy igen gyúlékony, színtelen, könnyen cseppfolyósítható gáz. Gőz: A folyadék felszínéről távozó és a saját anyagával érintkezésben maradó légnemű anyag. A molekulák geometriája. Szilárd anyagok gőztenziója. C) Sűrűségben (kg/dm 3, kg/l).
C) Hogy a tartályjármű üresen történő leállítása után a belső tartály felmelegedése következtében történő térfogatváltozást károsodás nélkül elviselje. ISBN: 978 963 454 051 9. A gázoknak sem állandó alakjuk, sem állandó térfogatuk nincsen. Online megjelenés éve: 2017. A fontos jelenségek mellé a haladók számára mélyebb magyarázatokat mellékel, melyeket a kezdők nyugodtan átugorhatnak anélkül, hogy ez gátolná a fő gondolatmenet megértését. Elemek és vegyületek. Az összefoglaló feladatok megoldásai. Anyaga a középiskolai kémiától elvezet az egyetemek másod- és harmadéves fizikai kémia tárgyáig.
Sűrűsége: megegyezik a moláris tömegeik hányadosával. A megcélzott olvasókör is adott: érdeklődő középiskolásoknak éppúgy szól, mint első- és másodéves, kémiát tanuló egyetemi hallgatóknak. A molekulák szerkezete. A molekulák belső mozgásformái: rezgő- és forgómozgás. A világ minden részén százszámra találhatók ilyen címmel könyvek, és aligha van olyan egyetemi kémia fakultás, ahol ez a tantárgy ismeretlen. A könyv több - tipográfiailag is elkülönített - szinten használható. A kristályok szerkezete. A gázmolekulák állandó, rendezetlen mozgást végeznek, közöttük a kölcsönhatás rendkívűl a részecskék között nagy a távolság. Egykomponensű, egyfázisú rendszerek. A) Azt a legalacsonyabb hőmérsékletet, amelyen a folyadék a belsejében is hirtelen gőzállapotba kezd átalakulni. Hidrogén: színtelen, szagtalan, nem mérgező gáz. Az elektródpotenciál.
Kolligatív sajátságok. B) A nagyfokú gazdaságosság. Feladata az alapfogalmak definiálása, mintegy a kémiai nyelv alapszókincsének megismertetése, a fontosabb fizikai és kémiai jelenségek és összefüggések megvilágítása. Az alacsonyabb és a magasabb lobbanáspontú folyadékok közül gyulladás szempontjából melyik a veszélyesebb? Nyitott edényben a párolgás addig tart, amíg a folyadék teljes egészében gőzzé nem alakul. Forráspont A gyúlékony folyadékok szabadba jutásánál a tűzveszély mértékét a lobbanáspont mellett az adott folyadék forráspontja vagy forráskezdőpontja döntő mértékben befolyásolja. A nyomás, a térfogat és a hőmérséklet is befolyásolják. Folyós ammónia forráspontja -38 C. énmonoxid: egy színtelen, szagtalan, íztelen gáz. Az egyensúlyi állandó. A vegyületek elnevezése. Folyékony és szilárd halmazállapotban kék színű. A gázokra jellemző, hogy a rendelkezésükre álló teret teljesen betöltik.
A) Azt a legmagasabb hőmérsékletet, ahol a folyadék felett a gőz meggyullad. Fokozatosan nyitott edényben robbanásszerű lehetőség zárt edényben színültig tartott folyadék párolgásakor jellemző. Oldhatóság vízben (%). Közönséges körülmények között a gázok részecskéinek (molekuláinak), illetve a nemesgázatomok térfogata az általuk kitöltött térhez képest elhanyagolható (pontszerűek). A kémiai reakciók időbeli lefutása. Elemi reakciók dinamikája.
Gázok moláris térfogata 25 o C-on és 0, 1 MPa nyomáson. Ha a térfogatot és az anyagmennyiséget elosztjuk egymással, a moláris térfogatot kapjuk meg. Mégis: a General Chemistry, Allgemeine Chemie, Общая химия, kifejezések jól ismertek az egész világon. A gázok térfogata tehát nem csak a gáz mennyiségétől függ, hanem állapotától is. A gáz állapotát a nyomás és a hőmérséklet határozza meg. Átmenet a cseppfolyós és kristályos állapotok között. A lobbanáspont a tűz- és robbanásveszélyes folyadékok fontos jellemzője. Olvadáspont: -272, 2 o C Forráspont: 268, 93 o C - 2 -. Ettől eltérő, de anyagi minőségtől függetlenül ugyancsak azonos térfogatot töltenek ki a gázok 0 °C-on és standard nyomáson: 1 mol anyagmennyiségű "normál állapotú" gáz térfogata 22, 41 dm 3. A folyadék gőznyomása adott hőmérsékleten nagyon különböző (pl.
Az Avogadro-szám és a mól fogalma. A vegyületek osztályozása.