alfazone.website

alfazone.website

Karinthy Frigyes: Találkozás Egy Fiatalemberrel –

Egyébként Kosztolányival együtt nem is volt módja megöregedni. ) Írói sikereivel hozakodik elő, s szép feleségével. A Találkozás egy fiatalemberrel felnőtt hőseként ugyanúgy, mint a Tanár úr kérem lapjain. A külsőségekre, státuszszimbólumokra fütyülő fiú, s az allűröknek behódoló fiatal férfi ellentéte bontakozik ki előttünk, s míg az első biztos értékrendjében, annak helyességében, a felnőtt Karinthy szégyelli magát. Karinthy találkozás egy fiatalemberrel. Karinthyn a találkozás legelső pillanatától, sőt már csak 17-18 éves önmagának megpillantásakor is nyugtalanság vesz erőt, el akar fordulni, érzi, hogy a találkozás kellemetlen lesz. Mint például Karinthyé elemzett novellánkban.

Karinthy Találkozás Egy Fiatalemberrel

Karinthy nem szenvedhette a stílusromantikát, de néha nem tud szabadulni tőle. De az újraolvasás nem jár csalódással. Hidd el, nem lehetett. Azt is mondhatnánk, hogy: kiagyal. Hát, kérlek... azt nem lehetett... Azt nem lehet három felvonásban megcsinálni... Te tévedtél... A szürke láthatárt nem tudja eljátszani egy színész... aztán rájöttem, hogy ez nem is a megfelelő műfaj... és nem is tudnék elkészülni vele... Hanem írtam erről egy csinos szonettet... egy előkelő revü hozta... és tetszett... és azóta jobban fizetnek... Nem felelt. Egy-egy motívum az asszociációk láncreakcióját indítja el bennünk. Ez az ünnepelt humorista egyfolytában szorong és szabadkozik. Hírnév az írói pályán, boldog házassággal végződő romantikus szerelem, s mégis, e novellában a már beérkezett huszonhat éves író fiatal kori alteregójával történő fiktív találkozás formájában a jelen helyzetéről, írói pályájának alakulásáról fájdalmasan kritikus hangnemben ír, s azt fiatalkori terveihez, elhatározásaihoz képest értéktelennek látja. Találkozás egy régi szerelemmel. Iskoláit több helyen végezte, legjobban a Markó utcai főreál hatott rá, itt érettségizett 1905 -ben.

Talalkozas Egy Fiatalemberrel Elemzés

Később a dialógusban még egyszer visszatér erre: "A ruhád nagyon szánalmas (…) És sovány vagy (…) nem tudnék ilyen ruhát fölvenni…" A fiú viselkedésében vád van. A rádöbbenéseink közé tartozhat, hogy ennek a novellának az életműben sajátos helye van. Az Így írtok ti szerepel is a novellában, később pedig a Tanár úr kérem-ben, folytatva a kamasz-témát, mutatja be az akkori diákélet jellemző típusait. Akkoriban már közel százéves! Meghódítottad - mondta. Irodalom - 11. osztály | Sulinet Tudásbázis. Lelkesen, de kevés sikerrel. Gondoljuk csak meg, milyen hatással van Hamletre apja szellemének megjelenése…) A kettéhasadt lélek ábrázolása, a Karinthy-féle fantasztikum sajátossága, hogy úgy jeleníti meg a már nem létező kamaszt, ahogy az valóságosan létezett. Mosolyogva suttogtam... A kamasz nyugodt, magabiztos, úgy kell belőle kihúzni a szót. A befejezés ironikus. Ellenkezőleg: revelációkkal. Tehát jó, szinte idilli hangulattal kezdődik a novella. Század elejére ez megfordult, s a gyermeki lét teljessége kerül szembe a most már hiányos, hamis értékrendet követő felnőttel.

Találkozás Egy Régi Szerelemmel

A küzdés az ember másik meghatározója. Az álmok és a valóság konfliktusát elaltatta. 1936 -ban agyműtétet hajtottak végre rajta, erről szól a 1937 -ben megjelent Utazás a koponyám körül. Eközben a kellemesség szférája oda lesz, csupa negatív töltésű szó és kifejezés jellemzi a szövegvilágot (például: "kopott", "rettenetes" és "ó, jaj", "zavart nyugtalanság", "éles nyilallás", "heves dobogás", "szorongó izgalom" és mindenütt "nem"-ek! Persze "könnyű" a fiúnak ítélkezni: még nem tudja, hogy a felnőttnek milyen akadályokat kell leküzdeni, hogy valamennyire érvényesüljön. Például az első találkozáskor – tizenhat éves voltam – észre se vettem, hogy a megvetett, "leírt" felnőtt csak huszonhat éves. A most már hiúságában is megsértett idősebb férfi, mintegy röstellve eddigi megalázkodását, ismét a másik fiatalságát, éretlenségét hangsúlyozza, amire a fiatal Karinthy, büszkén vállalva önmagát s céljait ("azt akartam, hogy az élet ismerjen meg engem"), hosszan, keserű fájdalommal, de éles kritikával kimondja a végső ítéletet: "Te tudod, hogy nekem van igazam, te kicsi te senki. " Te tudod, hogy te vagy a nevetséges és kicsi... és hogy nekem van igazam... és hogy nem nevetséges, amit én mondok... Irodalom és művészetek birodalma: Karinthy Frigyes: Találkozás egy fiatalemberrel (+ elemzés. te tudod, hogy nekem van igazam... te szegény... te kicsi... te senki... Merj a szemembe nézni... El kellett fordulnom; a helyzet ostoba és kínos volt. A találkozás különös, de fel kell találjam magam.

Egyéni Vállalkozásból Egyszemélyes Kft

A kezdet szinte idilli. Lelkesen nagy terveket sző, és szigorú a felnőttekkel szemben, később csalódik. De látod, ennek semmi értelme... Hidd el, rájöttem, hogy semmi értelme... Majd elmagyarázom neked... Magad is belátod majd, hogy nem maradhattam tartózkodó és gőgös... De hát miért nem nézel rám... Nézd, bajuszom van... Huszonhat éves vagyok... De furcsa vagy. Az olvasat kontextuson kívüli elemekkel gazdagodik. "1936: El kellet(! ) Mégis, az álmok elárulásával való szembesülés érezhetően egészen mélyen érinti a felnőtt Karinthyt, s legtöbbször nem a vállalkozás lehetetlenségét hozza fel ellenérvként, hanem egyéb kifogásokkal él, s ezzel tulajdonképpen a tervek jogosságát támasztja alá: "Nem voltam ott", "Nem volt időm", "Dolgoztunk rajta". Számtalan remekmű szerzője, pl. Talalkozas egy fiatalemberrel elemzés. Beszélgetésük során a tizenéves Karinthy álmainak meg nem valósulásáért, meg nem valósításáért vonja kérdőre a huszonhat éves írót, aki tulajdonképpen csak mentegetőzni tud. Pedig feltűnően hasonlít hozzád. És a füzet a kezében, a régi füzet... amit a szekrényem fenekére tettem és elfelejtettem... Nehéz, szorongó izgalom volt ez. A novella a szépirodalomhoz tartozó kisepikai műfaj, régies neve beszély.

Bergson, Freud, Strindberg, a filozófia és a pszichológia, a biológia és a technika, a szecesszió és a dekadencia. Eszünkbe juthat, hogy az Északi-sark felfedezésénél, a repülőgépnél, a nagy szimfóniánál a gyerek Karinthy se adta alább. T alálkozásuk azt a fiatal írót leplezi le, aki már elfelejtette álmait, s sértetten nekitámad egykori önmagának. Elgörbült szájjal, gyűlölettel nézett rám. "Elég jó" – veregeti vállon egy kurta dicsérettel kamasz önmaga. "Hol a nagy szimfónia? " Sok mindennek felhangja lesz, egy mögöttes nyelven megszólal valami más is. Pedig ez utóbbit nagyon is ígéri a novella. Filmszerű képben jelenik meg a fiatalember, a 17-18 éves kamasz. A nagy tervek megvalósulatlanságával, megvalósíthatatlanságával szemben az egyetlen menekülési lehetőség a gondolkodó emberi attitűd felmutatása. Karinthy Frigyes: Találkozás egy fiatalemberrel –. Ráadásul a kettő egymást felerősítve jelentkezik, hiszen úgy érzi, hogy nem azt írja s nem azért kap elismerést, amire valóban hivatott. Lehet, hogy a szituációban levő cselekvési lehetőségek túlságosan is hamar kimerülnek. "Hol az Északi-sark? " "Hejh, csak 6 vagy 5 évet ugorhatnék (sic! )

Az, hogy az író a témát a nagy ívű alkotásra való felszólítás ellenére csak röviden, szatirikusan tartja megoldhatónak, a fiatalkori énjét igazolja. Jókai hősei hozzá képest tucatemberek, drámájának 500. előadását tapsolják a Nemzetiben, és mint egyszerű gyarmatot Magyarországhoz csatolja Angliát. A tizenéves énje csak ez után néz először a szemébe, s gyűlölettel teli pillantásából érezni lehet: nem lesz kíméletes. Ahogy Kosztolányinak, Csáth Gézának vagy József Attilának. De egy novellát lehet belőle csinálni. A fiú visszavonul, eltűnik, még egyszer felidézve az álmokat. Végre, idősebb vagyok nálad... és én azóta sokat láttam... és sokat tapasztaltam... te gyerek vagy... mit tudod te... Egyszerre elcsuklott a hangom, lehorgasztottam a fejem, és egészen halkan és zavartan mosolyogtam, és halkan és zavartan felemeltem a kezem, és zavartan mosolyogva suttogtam: -... Hát mit tegyek?... Már tudja, hogy "nem volt jó kimenni onnan"; hogy "minden másképpen van", mint gondolta; és hogy annak a hajdani kamasznak, aki volt, mindennek ellenére mégiscsak igaza van. Vagyis bármennyire is sikeres és beérkezett, a nagy művel, azzal a jelentős alkotással, mellyel nem a közönségnek, hanem önmagának felelne meg az író, nemcsak hogy adós maradt, hanem azt el is árulta: "hanem írtam erről egy csinos szonettet(…) és tetszett, és azóta jobban fizetnek". Nem akartam megismerni az életet... azt akartam, hogy az élet ismerjen meg engem... Igaz, engem mindenki kinevetne, és te nem akartad, hogy miattam téged kinevessenek... De te tudod, nézz a szemembe, merj a szemembe nézni!... Az derül ki belőle, hogy valóban a fiatalembernek volt igaza: a felnőtt leszámolt már az álmokkal. Ó, ennek örülni fogsz.

A felnőtt, realista Karinthy józanul gondolkodva látja, hogy az ifjúkori, romantikus álmok nem voltak megvalósíthatók, ezt azonban, önmagát is felelősnek érezve érte, fájdalommal veszi tudomásul. A történet kezdete, az első négy sor olyannyira a pozitív értékvilágra, a kellemesség szférájába hangolt, hogy szinte mérget vehetnénk rá, szerencséből szerencsétlenségbe fordul a dolog. Az egyetemes írói-költői tematikában réges-régi közhely a megvalósítatlan álmok, tervek fájdalma. Mondtam végre halkan. Ami igaz, az igaz: szerzőnk gyermekkori naplójának töredékeit sokkal nagyobb élvezet olvasni, mint a pályakezdő újságíró tárcáit, novelláit. A naplója dokumentum. Ami előtte, körülötte született (1906 óra), azzal keményen elbánt az idő. Érdekes, hogy a nagy művek többsége valóban irreális terv, mindenesetre az összes elképzelés megvalósítása lehetetlen feladat lett volna, akárcsak a Tanár úr kérem-ben szereplő Lógok a szeren című humoreszkjében, ahol szintén a mű kamasz főhősének ábrándjait mutatja be, jóval ironikusabban. Kamaszábránd volt a szép feleség is.