alfazone.website

alfazone.website

Nyugaton A Helyzet Változatlan Kritika

Csakis a hamis büszkeségünk áll a fegyverszünet útjában! A pár évvel ezelőtt bemutatott 1917 folyton mozgó kamerájának itt sokszor a tökéletes ellentettjével találkozni: rengeteg a statikus beállítás a nyugalmasabb sztorirészeknél, de amikor az árokrendszerben beindulnak az események, az operatőr is velük vadul, csodás, a saját bőrünkön is érezhető képsorokat eredményezve. Tinédzser lévén nem tehette volna meg, ám szülei aláírását brahiból meghamisította, csak azért, hogy haverjaival 1916-ban elmenjen az első világháborúba. 133. oldal (Európa, 1962). Remarque klasszikus, háborúellenes regényéből egyszer már készült egy díjnyertes film. Erich Maria Remarque 1929-ben kiadott könyve tele volt (ma már didaktikusnak ható, akkoriban még újszerű és provokatív) fejtegetésekkel, a főhős belső monológjaival a háború viszontagságairól, érzéseiről, megéléseiről és belső vívódásairól. Veszély közelít az ország felé - itt a figyelmeztetés Ismét viharos szélre és porviharokra figyelmeztet az Országos Meteorológiai Szolgálat. A Nyugaton a helyzet változatlan remekül kivitelezett film, lehetetlen kivonni magunkat a hatása alól.

Nyugaton A Helyzet Változatlan Film Kritika

Tagadhatatlanul hatásosan mutatja be a film, hogy mennyire keveset ér a közkatona élete a kényelmes főhadiszálláson terpeszkedő tábornokok szemében. Pedig Paul önszántából vonult be. A Nyugaton a helyzet változatlan az ő szenvedéseik és kiábrándulásuk története. Gárdonyi Géza: Egri csillagok 80% ·. Berger ügyes vizuális elemekkel hangsúlyozza a háborút diktáló gazdag elit és az ágyútöltelékként használt fiatal fiúk közötti egyenlőtlenséget. Szakad fel egyikőjükből, a rövidlátó Ludwigból, aki a viszontagságos időjárási körülmények mellett végzett megerőltető fizikai munkától már a karját sem tudja felemelni a sárban és vízben úszó lövészárokban. Amikor Paul megkapja az egyenruháját, észreveszi, hogy már van rajta névtábla. A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat. Przemysl hős védőire emlékeztek 2023. A regény adaptációja azonban nem éppen a legkönnyebb vállalkozás, hiszen nem beszélhetünk valódi cselekményről vagy főhősökről. Egy nagy kulturális hatású könyvklasszikus filmes feldolgozása kapcsán mindig felvetődik a kérdés, hogy milyen aspektusból közelítik meg a művet. Rendhagyó filmkritikája a olvasható. Egy óriási lövedék közvetlenül felettük robbant szét és szó szerint szétszaggatta őket. Ez azt is jelenti, kimarad számos fontos rész a regényből, mint például Paul sebesülése és hazalátogatása, és ez azzal is jár, hogy a szereplők nem kerülnek olyan közel a nézőhöz, hogy a sorsuk alakulása valódi katarzissal szolgálhasson.

Nyugaton A Helyzet Változatlan

Való igaz, hogy az 1979-es filmváltozat (Delbert Mann rendezése) döbbenetes módon rántja le a leplet az otthon maradottak értetlenségéről, idejétmúlt okoskodásaikról a harci stratégiákat illetően, ám egy ilyen kitérő beiktatása megtörte volna a semmihez sem fogható halálgyár-dinamikát, ami Berger filmjének legfőbb koncepcióját jelenti. És noha érthető, hogy a filmet rendező Edward Berger miért döntött emellett, hiszen a klasszikus háborús életképek mellett a Daniel Brühl karakterével bemutatott béketárgyalás is fontos szál az új filmben, pont a könyv címének tesz keresztbe ezzel. Az Im Westen nichts Neues című eredeti mű már a megjelenése után alig egy évvel, 1930-ban vászonra került, Oscar-díjas adaptációja (All Quiet on the Western Front, Lewis Milestone rendezésében) a regénnyel együtt hamar a következő háborút üdvözlő mozgalmak, elsősorban a nácik támadásainak és megsemmisítő akcióinak céljává vált. Hidegrázós, ahogy a sárban fetrengő, egymást ásóval, szuronnyal és kővel lemészároló katonákról pillanatok alatt váltunk át a több tíz kilóméternyire lévő villája teraszán figyelő tábornokra. Maga az egész folyamat, melyben a háborúba induló, propagandával beetetett naiv fiatalok ráeszmélnek, hogy koránt sem olyan dicső a véráztatta méteres sárban meghalni (és a párizsi bevonulásból sem lesz soha semmi), talán kicsit túl hamar le lett zavarva az új változatban, pedig ezek azok a momentumok, amik még a legvéresebb képsoroknál is könnyebben rettentik el az egyszeri embert attól, hogy pár fotelhazafi szavára. Most valami más kell megint:)). A látvány első osztályú. A regény keletkezéséről ITT írtunk hosszabb cikket, lentebb pedig megtekinthetitek az első előzetest: 4, 5 év működés után az oldal nem frissül tovább. A Nyugaton a helyzet változatlan című regény 2 óra 28 perces, lélegzetelállító feldolgozása, bár kicsit profánul hangzik, a legjobbkor van a legjobb helyen. Ez manapság is így van. Az I. világháború is arról szólt, mint a többi háború: míg a vezérlőtábornokok a hamis büszkeség érzésével tologatják csapataikat a terepasztalon, a lövészárkokban harcoló katonák (közöttük az író is) mérhetetlen fizikai és mentális kínokat élnek át nap mint nap.

Nyugaton A Helyzet Változatlan 1979 Port.Hu

Janet Skeslien Charles: A párizsi könyvtár. Ám rövid ideig harcolt, hamar megsérült és katonai kórházba került, ahol aztán naphosszat a sérült bajtársak történeteit hallgatta. A Nyugaton a helyzet változatlan a Netflix égisze alatt kapta meg harmadik adaptációját, ám mintha nem bíztak volna eléggé a német író zsenijében, fölösleges töltelékekkel feldúsítva egy korrekt, látványos, hátborzongató, de semmi újat nem mondó iparosmunkát készítettek. "Mire a levelek lehullanak…"). A regény és írója ugyanis hamar szálka lett a felemelkedő német nemzetiszocialisták szemében, akik aztán minden létező fronton támadást indítottak a kötet ellen. Helyette kapunk egy sokadik háborús eposzt, amelynek elsősorban a zenéjére és a képeire fogunk emlékezni, nem egy kisember belső monológjaira, amelyben minden vizuális külcsínnél hatásosabban rejtőzik a háború feldolgozhatatlan borzalma. Úgy tűnik az "első" nagy világégést (ha most az egyszerűség kedvéért a hétéves háborút elfelejtjük), feldolgozó filmek manapság a reneszánszukat élik. Gabriel García Márquez: Azért élek, hogy elmeséljem az életemet. Ezt a könyvet itt említik. Itt nincsenek hősök, vagy hősies események, itt csak áldozatok vannak és kőkemény, értelmetlen mészárlás. A Nyugaton a helyzet változatlan (Im Westen nichts Neues, 16 éven aluliaknak nem ajánlott) 2022. október 28-tól látható a Netflix kínálatában. Központi szerep jut a véráztatta sártengernek, a benne fuldokló, vérző vagy éppen tűzben parázsló fiatal német katonáknak. Ennek megértése által válik igazán fájdalmassá, amint sorra hullanak el a film hősei, a hősi halál hazug meséje pedig minden esetben semmivé foszlik. A Netflix produkciója naturalista, plasztikus módon mutatja be a lövészárok sárban dagonyázó mocskát, ahol az elemeknek és az ellenségnek való kitettség révén nagyon gyorsan szűnik meg minden, ami emberi.

Nyugaton A Helyzet Változatlan 2022 Online

Hohó, itt mégsem vaktöltéssel lövöldöznek. És míg a természet csendesen teszi a dolgát, addig az ember is ezt teszi, csak jóval zajosabban: lezajlik közben egy háború, a rókakölyköktől távol ember öli az embert, az se baj, ha elfogynak, mert a vágóhíd számára mindig akad újabb friss hús fiatal, életerős férfiak képében. "Senkinek nem jelent a föld olyan sokat, mint a katonának" – olvasható a sokszor idézett mondat a regényben, amely akár a 2022-as Netflix-produkció mottója is lehetne. A csatajelenetek nyersek és megrázóak, ezzel sokkolja még inkább a nézőket a rendező.

Igaz, a rendezés egyáltalán nem invenciózus, de a történet a filmnyelv megújítása, a narratív bravúrok vagy a sztárszínészek nélkül is képes eladni magát: amikor Paul és hasonkorú társai megérkeznek az álló nyugati frontra, tele vannak reményekkel, de percek alatt rá kell eszmélniük, hogy egyhamar nem fogják áttörni az ellenséges vonalakat Flandriában, a dicsőséges párizsi bevonulásról pedig végképp lemondhatnak. De én akkor még abban a korban voltam, amikor az unokák nem hallgatják meg a nagyapák elbeszéléseit, vagy ha mégis, akkor nem értik meg azokat. Akit lelőnek, az többnyire haldoklik. Szó se róla, az eltűnt szakasz felderítése, vagy a francia tankok bevetése az egyik nagy ütközetben az új változat esetében is szájtátásra késztethetik az embert, de a legnagyobb gyomrost a katonai ruházat útját bemutató nyitány viszi be. Az első becsapódó gránát a szívünket találta. Fiatalok és naivak, az iskolában hallott lelkesítő beszédet hallva meg vannak győződve arról, hogy Németország győzni fog, és katonaként dicsőségesen bevonulnak majd Párizsba is.

De nem, semmivel sem könnyebb most. Nyilvánvaló, hogy a háborút már egyik fél sem akarja, de nemzeti büszkeség megakadályozza, hogy gyorsan döntsenek a békéről. Félelmét és kiáltásait belenyögi hallgatásába és biztonságába. A hamu, a száraz kenyér és a saras-véres víz annyira természetessé válik, mintha soha nem létezett volna más. Mi újat tud hozzáadni ehhez a Netflixen látható új filmes feldolgozás, azon túl, hogy ezúttal német alkotók készí. Az első világháború lett a posztmodern tömegvérengzés őstípusa. Amikor bezötykölődnek a táborhelyükre, a vérben úszó orvosi köpenyt viselő felcser ellentmondást nem tűrően leparancsolja őket a teherautóról, mondván negyven ember haldoklik a fronton. Az új feldolgozás természetesen táplálkozik olyan korábbi nagy elődök vizualitásából, mint a Ryan közlegény megmentése, a Jöjj és lásd vagy az 1917, de a rendező mindezeket csak inspirációként használta saját pokolbéli víziójának megteremtéséhez. A regénynek egyik legfőbb témája a katonáknak a civil életbe való visszaintegrálásának lehetetlensége, a traumák okozta kiüresedés, miszerint megfosztották ezeket a srácokat a normális élettől: nem ismernek mást, csak az iskolapadot és a háborút. Jelenetek a filmből. A Netflix új filmje rögtön az első jelenetben gondoskodik arról, hogy mindenki kiverje a fejéből azt a butaságot, hogy a háború egy fennkölt, magasztos, hősies dolog lenne. Identitásformáló szerepe, formavilága, ornamentikája még a szocializmus után, a rendszerváltáson túl, napjainkban is időről időre új értelmezést nyer a képzőművészetben. Újra műsoron a Quantum Leap – Az időutazó. A propaganda gépezete azonban továbbra sem lankad, a hatalom azt állítja, ezek a német történelem legmagasztosabb napjai, és szükség van hősökre.

Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd / Slaughterhouse-Five 86% ·. A film a besorozásuktól, az első ütközetükön át mutatja be iszonytató tapasztalataikat, amiket a háborúban át kényszerülnek élni. Ahogy az is látszódik rajta, hogy európai filmesek készítették, mert elég sok az olyan beállítás benne, melyben extra széles látószögű lencsével másznak a színészek arcába, amitől (azaz a kis tárgytávolságtól) az jelentősen torzul. Kammerer nem roppan össze a feladat súlya alatt, emlékezetes marad, nem úgy, mint a békedelegációt vezető Daniel Brühl (ő Matthias Erzbergert játssza), akinek a forgatókönyv sem teret, sem időt nem enged a kibontakozásra, így végig jellegtelen, sótlan figura marad. Talán tényleg azt a pluszt, hogy német szemszögből láthatjuk elkészítve. Utóbbit az az Edward Berger rendezte, akinek eddig főleg filmsorozatok és tévéfilmek fűződtek a nevéhez (de ő rendezte például a Patrick Melrose-t is, Benedict Cumberbatch-csel a főszerepben).