Szegény Ember Kézzel Nőz Dalszöveg
Vadkempingezés a Tahó-tónál. Nem ízlik a Whiskas! A legalsó világig is lekiált. Sírnak-rínak a bronxiak: Kinek adunk tanácsokat? Melyek a tanulmányok legfontosabb, újszerű megállapításai a honfoglalásról és az azt megelőző évtizedekről? Amikor Dávidnak jelentették: "Urija nem ment le a házába", Dávid megkérdezte Urijától: "Hát nem a csatából jöttél? Hol az álom, hol az élet.
A Szegény Ember Szőlője
Ha Isten nevében azonnal elítélte volna, talán csak dühös reakciót váltott volna ki Dávidból, egyre jobban bezárva őt a helytelen tettek csapdájába. Dávid történetének vannak-e olyan részei, amelyek megszólítanak? Ezt mondta hát az Úr, Izrael Istene: Fölkentelek Izrael királyává és kiszabadítottalak Saul kezéből. Lám, rövid az állat-élet, Jön a végítélet, Macskánk szívelgyengülésben. De öröme csak nem akart. A zaj jött egészen közel. Szegény ember kézzel nőz dalszöveg alive. Odaveszett egy hadnagy is, Nagy Pál, akit Báthory György küldött harminc drabanttal Erdőd várából. Osbáth Bence - daf, darbuka a Coacholom c. dalban. Mindenki kábultan nézett maga elé. Zselenszky / Nap - zene, szöveg, minden más. Ó, tükör, zöld ász, alapcsík letétel. De Jeremy hajthatatlan: Oda megyek, hol szavam van! Kimásolta, ami fontos. Egy köpcös homár alatt.
Szegény Ember Gazdag Ember
Szolgája is volt: a laptop, mindig abba irkált, butaságról gondolkozott, kereste a titkát. De Afrikát nem hagyom ott, oroszlánszem tüze lobog, ha az égre felnézek. Közelebb kell hoznunk a mindennapokat. Van aki dög nagy BMW-vel. Nem lehet lezárni egy korszakot sem. Csodálkozol mért nem kell tőled semmi. Felismer engem a lépcsőház. Ha szeretnél, tudnád, hogy az ilyet nem szeretem. A szegény ember szőlője. Hajnali négytől hasogatott a. korhelynóta a homlok alatt; úgy zúgott az a fej, hogy azóta.
Szegény Ember Kézzel Nőz Dalszöveg Alive
Agyoncsaplak, rusnya macska! Elemér, a kis zöld alga, azt gondolnánk, csöppöt balga: ha más beszél, ő csak hallgat, integet pár tintahalnak. Amelyik kutya megharapott, Te is azt viszed haza. Nagybátyáim nagynénéim, jamot majszoló öcséim, visszatértem hozzátok, a mankalát hozzátok, színes ruhát, mert már unom. No meg, fekete fehérneműk. Nagy vigyázva ölbe fogta, Vitte diadallal.
Érdes énekük föld alól zeng, mindegyik magányos zenész, egy se gyanítja, hogy égig ér fent. A dobom nem hagyom itt, A jó ritmus boldogít. Útra kelt a világba. Megértette, megbírálta.