Befogadástörténet - Digiphil

Géza, in Lásd, kisfiam… Kosztolányi Dezső költői önarcképe, Hangadó CD Kiadó, HA-CD 30498, 1998, #12. A gyermek álarca mögött annak a felnőttnek a kiábrándultsága rejtőzik, aki siratja gyermekéveit. Késő vénségünkig, szomorú halálunkig – végig a gazdag és sivár életen, egy elhagyatott szegény kisgyerek sír mindannyiunkban. A Nyugat -utalás azonban segít pontosítani a nem datált levél keletkezését is. A felelő állításig kellett eljutni. Kosztolányi azok közé tartozik, akik mint ha legnagyobb bőséggel kínálnák ily anyagukat. Élményeimet elraktároztam s azok sokáig dermedten szunnyadtak bennem. Kosztolányi dezső mostan színes tintákról. Kötetének a zamatját, érdekességét ez a kaczérkodás csak növeli. S nem kollázselemként van a versben, hanem a mű keringésrendszerébe kapcsolva. Irodalom 16–17 éveseknek, szerk. Koncentrálnia kellett ugyanis a potenciális donorokra, a pályaudvaron sétáló, a vonatokról le-felszálló, tetszetős, empatikus, érző szívűre teremtett teremtményeire. NJegyzet Gyergyai Albert, A stílusa, Nyugat, 1936/12, [december], 439. NJegyzet Király István, Az esztéta modernség művésze: A szegény kisgyermek panaszai, in K. I., Kosztolányi. A költemény – több folyóirat- és kötetközlés után – végül a folytatásban, az előző ciklust már címében is megidéző A bús férfi panaszai ban talál végleges helyére.

Juhász Gyula írása a Független Magyarország ban július 20-án jön, mindössze egy héttel a lapban megjelent Fodor Gyula-recenzió után. A kötetemből mihamarabb kérek öt példányt. Mostan színes tintákról álmodom verselemzés. A gimnáziumot szülőhelyén, Szabadkán végezte, azután a budapesti, majd a bécsi tudományegyetem bölcsészeti fakultásán hallgatott filozófiai előadásokat. Kosztolányi a legerősebb ott, ahol érzéki képek utján kell fölébresztenie egy hangulat, egy emlék varázsát. Juhász Géza, A magyar szellem vándorútja, Debrecen, A Debreceni Ady-Társaság Kiadása, 1938, 132–134.

Király István, Az esztéta modernség művésze: A szegény kisgyermek panaszai, in K. I., Kosztolányi, Vita és vallomás (Tanulmányok), Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1986, 22–38. A Berzsenyi-vers izolálható klasszicista rekvizitumainak akkor sincs a mű egyedi-egyszeri mivoltához és előremutató történeti minőségéhez önmagukban alkotó közük, ha e rekvizitumok történeti kontextusa nélkül a vers nem lenne folytonosságteremtő kulturális-irodalmi jel". Erre szögecselik a kedvezőtlen elbírálás alá eső író képét. Ezek a " Karpathen "-ben, a " Zeit "-ban és másutt jelentek meg. Morstan szines tintákról álmodom elemzés. Pontosan úgy tette, ahogy Heidegger, aki szerint a félelem, a semmi alaptapasztalása, örök időtlen alapja emberlétünknek.

Szerdán ennél: " Nietzsche és a fasizmus " (180). Reszketve keresi a titkok világosságát, a megváltó szavakat, de nincsenek problémái és nincs társadalmi nyelve, nem ismeri a szűkölködő emberiség rejtvény-kulcsát: a szolidaritást. Öt vonás Kosztolányi arcképéhez, Jelenkor, 1985/5, 466. Egyik sem készült gyermekversnek, de téma, nézőpont, beleélés, hangvétel találkozása elég az önállósult, önmagukban is kerek, zárt részletek megértéséhez, természetesen a ciklus-kontextus jelentéstöbblete nélkül. Kosztolányit korántsem kívánom háttérbe szorítani a megjegyzésemmel, igazán nem, mert jön a második szakasz pontos, tárgyszerű kijelentése; még korai Pilinszky-versben is funkciója lenne hasonló hangnak, van is. ) A Szegény kisgyermek panaszai (1910) már teljesen az impresszionista hangulatlíra területén mozognak. Olvasókönyv a nyolcadik évfolyam számára, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003, 67–73. S ő, aki a Négy fal között ben kissé fellengzős, de szép, erőteljes, fölmagasztaló szonettet írt A magyar paraszt ról, most ilyen érzést mer bevallani a szegény kisgyermekről: " S a parasztokra gondolok, Mert a parasztok gonoszok ". Ugyanakkor két összefüggésben utal rá: először a jelzők és hangulatok számbavételekor, másodszor a Kosztolányira jellemző pózok, szerepek elemzésekor.

Nietzsche sem érezte meg tulságosan, hogy a gyermekben vannak meg az übermensch csirái, amiket egy hazug nevelés öl ki belőlük. Tevan Andorral 1912 februárjában kezd el levelezni Kosztolányi. Veljko Petrović szerb költőnek 1927. március 22-én küldi el életrajzát. Szerző nélkül], A szegény kisgyermek panaszai. Ady, Kosztolányi és József Attila verseinek, megzenésített dalainak rendkívül kulturált előadóművésze volt. Csak jajszót vitt a szél felétek. Illúziójában élő énjével áll élő énjével áll vitában, s így lesz az egész drámai monológgá. A teljes terjedelmükben közölt versek: Mint aki a sínek közé esett… (28); Azon az éjjel (32); Ez a beteg, boros, bús, lomha Bácska (33); A napraforgó, mint az őrült (34); Már néha gondolok a szerelemre (34–35); Menj, kisgyerek (39). Többnyire lelkiállapotokról szólnak a versei.

A szegény kisgyermek panaszai nak versei a kabarészínpadon. Beteg lelkét a hatalmas Rossz orvos. …] Érzékeltetni tudta így mint versi hős a század eleji személyiségforradalom egyik legfőbb vonását: az autonómiaigényt; az igényt a friss, szabad látásra, az egyéniség fokozottabb érvényesítésére. Szignójú recenzense – alkalmasint Palágyi Lajos – a szeptember 8-i számban egy, az eddigi recenziókban nem látott, de Gömöri Jenőnek a kötethez írt előszavában megemlített szempontot vizsgál: a ciklus egységes kompozíciójának kérdését járja körül.

A régebbi osztályozó esztétika az ilyen költeményeket, amelyekben lirai és epikai elemek különös módon vegyültek, "helyzetdalok"-nak nevezte. Schöpflint Nagy Miklóstól örökölte, és csínján kellett vele bánnia, mert a Franklin vezérigazgatója, a kiváló matematikus, Kőnig Gyula az irodalom megújhodásának szükségét teljesen átérezve, Schöpflin mögött állott.