alfazone.website

alfazone.website

Zrínyi Második Éneke Elemzés

Ezek az események okozták azt az elkeseredést, ami a Zrínyi második énekében olyan megrendítő erővel kap hangot. Te lásd meg, ó sors, szenvedő hazámat, |. Az eredetileg hét vagy nyolc szakaszos versből az 1838-as átfogalmazásban már csak négy maradt. Milyen nyelvi eszköz érzékelteti ezt a fájdalmat? 34 Verseskötetéből kihagyták az s előtti aposztrófot; az értté szót egy f-re javították. Kölcsey Ferenc: ZRÍNYI MÁSODIK ÉNEKE. A könyörgésben mégis ott bujkál a remény, hiszen az első strófa fohásszal indul és végzó a keretbe helyezi a költő a szenvedő haza megszemélyesített képét, mely továbbiakban az anya képévé nemesül. A 4. és az 5 versszakban erőteljes hatást váltanak ki a hangutánzó szók Melyek ezek? 4 'Kölcsey autográf kéziratában először a védvén állják körül helyett ezt a szöveget írta: majd a lángszivére; fölötte beszúrva: sebére a szivére helyett; - alatt, elég olvashatatlanul törölve. 49 Az aposztróf a kiadásból elmaradt. Ez a költő utolsó előtti és legpesszimistább verse.

Műhely. Szauder Mária Kölcsey Ferenc: Zrínyi Második Éneke. Egy Vers Születése - Pdf Free Download

A múlt alakjai hősök, a jelen embere satnya, névtelen, jelentéktelen figura. S hogy milyen belső' küzdelmek árán születtek költeményei, míg elnyerték végső formájukat, arra kiváló példa a Zrínyi második énekének első fogalmazványa. Könnyen lehetséges, hogy a Zrínyi második énekének első fogalmazványa (keltezve nincs), arra az időre esik, mikor Kölcsey országgyűlési küzdelmei szinte eredménytelenek maradtak, mikor a magyar nemesség nem állt ki egységesen hazája érdekei mellett, mikor üldözni kezdték az országgyűlési ifjakat, elsősorban Kossuthot s Wesselényit. Ugyanazon a quart alakú lapon, a rectón a második kolumnába készített javításokat, átfogalma zásokat Kölcsey sokkal kisebb betűkkel írta s gyakran ismétli az elsó' változatot, de ezek már közelebb állanak a Zrínyi második éneke végsó' megfogalmazásához: Te lássd meg Isten szenvedő' hazámat, lm könnyet ont feléd; Mert kánya, kígyó, féreg egyre támad, És marja kebelét.

Milyen tartalmi jegyek alapján nevezhető ez a mű romantikus alkotásnak? Te lássd g [meg] hon szenvedő hazámat Vérkönnyel ázva néz feléd, Mert kánya kígyó féreg egyre támad És marja ragja kebelét a' méreg ég, és dúlva ront szivére De tartsd g [meg] őt a' hív anyát teremnek tán jobb fiak majd a' láng szív alatt. Kölcsey Zrínyi második éneke c. költeményének az első fogalmazványa, recto. 42 Kölcsey első kiadású verseskötetében az s előtt nem áll aposztróf.

Kölcsey Zrínyi Dala És Zrínyi Második Éneke Összehasonlítása - Kérlek Segítsetek Ilyen Szempontból Jellemezni: Hasonlóságok: Műfajuk, Szerkezeti Felépítésük, Szereplők Különbség

Ezt az ítéletet melankolikus, szomorkás, lemondó hangnemben nyilatkoztatja ki. Melyik kérést érzi alázatosabbnak, megtörtebbnek? De tulajdonképpen 1842-ben jelent meg. ) A 4 és az 5. versszakban erőteljes hatást váltanak ki az alábbi hangutánzó szavak: "dörgő fellegekben", "zúgattad felettünk", "zengett ajkain", "győzedelmi ének". 3 °Ez a kéziratban áthúzott szó nincs az első kiadásban; a kérdőjel a sor végén áll. Figyeld meg a 6. versszakban az igeidőket! Azért ha vagytok Együtt sűlyedtek el, 's vagy más anya fog a' szentelt helyre lépni, Melly jobb fiakat táplál fel karjain. Mivel indokolja a kérését a költő? E harmadik variáció került az utolsó megfogalmazásba is. 2a Az első kiadású nyomtatott szövegben a lássd egy s-sel áll. Szauder Józseffel együtt mi is az 1840-es első kiadást vettük alapul (Kölcsey Ferenc Összes művei I-III.

43 A sorkezdő Ah indulatszót De-böl javította. A 6 versszakon belül ugyanezt a tragikus hatást a következő ellentétek keltik: "nem lelé honját a hazában", "vérző lábainál s lángtenger fölette". Milyen ítéletet mond ki a Sors a könyörgések után? Húzd alá a szövegben ezeket a jelzős szerkezeteket! Tulajdonképpen van egy negyedik változat is, amelyet a legutóbbi időkig használunk, sőt tanítunk az iskolákban is, a Kölcsey halála után kiadott2 kötetben, ahol a szerkesztők itt-ott meghúzták Kölcsey költeményét, főleg a ritmus szempontjából. Mért nem vítok anyátok nevével olyan 1 's mért n [nem] teszitek őt dicsőségesvé 1 * a' föld kerekségén (sic! ) Műfaj: politikai óda. Hangulat: komor és fájdalmas, különösen a befejezés, ugyanakkor rengeteg meghatottság, gyöngédség és szeretet érződik a haza iránt. Ér Tra Tragikus, té gik kilátástala k us n jelen tel múl íte t tt m últ III. A legpesszimistább műve a költőnek. Te lássd meg Isten szenvedő hazámat, Te lássd meg, ó Sors, szenvedő hazámat, Az utolsó, végleges fogalmazvány - amint már a jegyzetekben megírtuk - az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában található, s többfajta javítás áll rajta. A költő egyre mélyülő csalódásának és lelki válságának lehetünk közvetlen szemtanúi, ha a Zrínyi második énekének első fogalmazványait a kialakult végsővel össze hasonlítjuk. Mit gondolsz: melyik ellenség említése fáj legjobban a költőnek?

Kölcsey Ferenc : Himnusz, Zrínyi Dala, Zrínyi Második Éneke

Zrínyi a Himnuszhoz hasonlóan a könyörgés beszédhelyzetéből szólal meg, ám a megszólított ebben a versben már nem az áldást és átkot osztó istenség, hanem a. világ fölött álló történelemformáló erő, a Sors. Ugyanezt a hatást kelti a látomásosság eszközével, a látomásosság, az erőteljes túlzás és ellentét alkalmazása is. Mint a cím is utal rá, a költő nem először fordul Zrínyi alakja felé: nyolc évvel korábban, 1830-ban már írt egy Zrínyi-verset Zrínyi dala címmel, mely a dicső múlt és a korcs jelen, a "hol van" és az "itt van" ellentétére épül. A költő a magyar nemzet rosszabbra fordulását Istennek tulajdonítja Azzal a gondolattal, hogy Isten büntetésül mérte a magyarokra sorscsapását a 17. századi Zrínyi Miklós Sziget veszedelem című alkotásában is találkozhattunk már. A múlt sikereinek áttekintése, honfoglalás, Magyarország felvirágzása, sikeres harcok a török ellen. Ezt a kijelentését azzal indokolja, hogy a magyarok "szlávok, németek, vallachok és más népek közt az ország lakosságának kisebbik részét alkotják" (ez téves információ: Herder soha nem járt Magyarországon, s nem első kézből származtak az adatok, amelyek alapján dolgozott). Rabságba, a nemzeti egység széthúzásba fordult. Az első kiadásban hosszú ó-ra javították. És más hon áll a'5 3 négy folyam'54 partjára, Más szózat és más keblű nép; 'S 5 5 szebb arczot56 ölte' 5 7 föld'58 kies határa, Hogy kedver gyúl, ki bájkörébe lép. Annak ellenére, hogy Kölcsey politikai gondolkodásának centruma a jelen és a jövő kérdései, a Zrínyi dalában a magyar történelmi múlt egyik héroszát, Zrínyit idézi meg. Az első vers születésekor Kölcsey még javában készül arra a politikai szerepre, mely országgyűlési képviselőségében teljesedik ki. 4-6 versszak a balsors évszázadainak ijesztő, nagyerejű romantikus képeit halmozza egymásra. Költészetét nagyra értékeli, több tanulmányában, esszéjében is foglalkozik vele, irodalmi jelentőségét többre értékeli Balassiénál.

Milyen hatások nyomán fogalmazódik meg a költőben a nemzeti sors és a nemzeti összeomlás kérdése? 9 A végveszélybe főnév g, s, l betűit áthúzta. Szatmár megye közgyűlése arra utasította követeit, így Kölcseyt is, hogy a jobbágyfelszabadítás ellen szavazzanak. S a vad csoport, mely rá dühödve támad, Kiket nevelt, öngyermeki. Nem lehet azt mondani azonban, hogy a legjobb költőinknél felbukkanó nemzethalál víziónak kizárólag a herderi jóslat az oka. A Vándor egy messzi földről idevetődött idegen, aki a magyarságot csak régi nagyságának, dicső hőstetteinek híréből ismeri, s most szeretné azonosítani lelkében az elképzelteket a valósággal. A vers szövege (olvassátok végig, lehetőleg kétszer is: először magatokban, lassan, értelmezve, aztán hangosan). A második szakasz, a sors válasza, megerősíti a külső veszély, az idegen támadás képzeté a végső ítéletet kimondó Sors együtt aggódna a könyörgővel. A bércen magasodó várnak még omladéka is megközelíthetetlen a "völgyben élő" jelenbéli ember számára. A szakaszok első sorát két betűhellyel beljebb kezdték, a Sors szót kisbetűvel írták; a második szakasz mellyen főnevet mellén-ie modernították s a negyedik sorból kihagyták az angyala meghatározást, hogy a nyolc szótag megmaradjon és az öt és feles s négyes jambusok váltakozása (az utolsó sor mindig ötös jambusból áll) ritmikailag tökéletes legyen. Ezt a szörnyű érzést tovább súlyosbította az a tragikus előérzet, hogy a nemzet el fog pusztulni. Romantikus műnek nevezhető a mű, mert egy látomással ér véget, és a Sors egy olyan hatalmat képvisel a műben, mely konok szabályszerűségekkel, szenvtelenül és kérlelhetetlenül működik.

Kölcsey az 1832-36-os országgyűlés kudarca után sötét, komor, pesszimista hangulatba zuhant. Szentimentális kifejezések is felbukkannak helyenként (pl. Mért nem vítok anyátok nevével olyan1 ° 7. Szerk., B. EÖTVÖS József, SZALAY László és SZEMERE Pál. A válaszadó kiléte nem egyértelmű, a válaszok többféleképpen is értelmezhetőek: egyrészt belső monológként, ez esetben a "távoli múltból érkező" vándor saját kérdéseire maga adja meg a tapasztalataiból leszűrt keserű választ; egy másik lehetséges értelmezés szerint a válaszadó egy jelenbeli személytelen alak, nem azonosítható senkivel, a jelen tanúja. Tán jobb fiak, s védvén állják körűl. E kötetet barátai és tanítványai szerkesztették, s a kor szokásainak megfelelően néhány helyen javítottak a szövegen. Az első szakasz 2. sora az első fogalmazvány egymás mellett álló változatain még azonos: ím könnyet ont feléd, de a lap második felében újra fogalmazza az első versszakot, első sorában még isten fogalma áll, de a második sor már a végső megfogalmazáshoz közelít: Vérkönnyben ázva néz feléd. Döntései megfellebezhetetlenek. A törökök említése fáj a legjobban a költőnek és ezt nyelvi eszközök segítségével érzékelteti: most-majd ellentét segítségével.