Agárdi Péter Kultúravesztés Vagy Kultúraváltás

Még akkor is, ha elfogadom: időnként A. P. fogalmazhatott volna kevésbé élesen. ) Agárdi, Péter (author). Például Hóman Bálintról, Németh Lászlóról, Lukács Györgyről vagy éppen. MEK azonosító MEK-10981 [Metadata]. …] Adott esetben, átmenetileg, lesz, igaz, egy kis nívósüllyedés, művésziszínvonal-süllyedés. Bp., Balassi Kiadó, 2013. Négy jellegzetes kultúrafelfogást különít el: 1. a konzervatív, keresztény-nemzetit, 2. a polgári liberális, modern irányzatot, 3. a radikális népi-nemzetit és 4. a baloldali, illetve szocialista kultúrafelfogást. Tudományos fokozat: dr., az irodalomtudomány kandidátusa. Több mint másfél évszázad (1847-2014) hazai művelődési közgondolkodásáról és a nemzeti identitással, kultúrával foglalkozó vitáiról ad áttekintést Agárdi Péter könyve.

Mutatis mutandis így volt ez a korábbi évszázadokban is. 2012-04-10 Régi Magyarországi Nyomtatványok (1656-1670) (4. kötet). Európa, Budapest, 2011. Ez az esemény elmúlt. Nyolcadik előadás: AGÁRDI PÉTER: Kultúrák és művelődéspolitikák a 20—21. A könyv tehát komoly munka és nagyon jó olvasni. Egészen új helyzet áll elő akkor, amikor az Új Jobboldal a maga nemzetvízióját az egész világot átfogó globalizációval szemben, annak tagadásaként fogalmazza meg. A Lukács György Alapítvány kuratóriumának elnöke (2002–2017). Az előadók az egyes témákat (napi aktualizálástól és historizálástól is mentesen) napjainkig vezetik el, pontosan azért, hogy a közelmúlt és a mai helyzet megértéséhez segítséget nyújtsanak a történettudomány és a történeti áttekintés segítségével. Gyöngyösi István költői világképe.

SzOSz, Budapest, 1958. A hömpölygő, idézetekben és következtetésekben tobzódó szöveg sem volt rossz, de számomra legalább ilyen hasznos volt a Függelék, ahol táblázatos összehasonlításban jelenik meg a négy azonosított kultúrafelfogás a következő dimenziókban: helyzet, ideológia, bázis, globalizációs kapcsolódás, államról és kultúrpolitikáról vallott nézetek. Talán ezért, talán másért – de nekem ezt a kötetet óriási élmény volt forgatni, ritkán érzem ennyire azt, hogy egy szöveget már nagyon meg kellett írni. Iskolai végzettség: egyetem, ELTE. Nemzeti kultúra − baloldali tradíció (2006). Pécsi Tudományegyetem: óraadóként, egyetemi docensként, majd habilitált egyetemi tanárként (1993–). Agárdi Péter: Kultúrák és művelődéspolitikák a 20–21. Egy irodalmi centenárium tükre és anatómiája (2010). József Attila 1930 és 1937 közötti tanulmányai és cikkei 2018-as szövegkritikai kiadásának egyik senior szerkesztője. Munkásságának van egy "hagyatékgondozói" profilja is, ami kéziratőrzési és -gondozási, sajtóarchiválási, könyvszerkesztői teendőket jelent. 2011-12-05 Márkus István: Mackókirály és Kicsurka őzike. Lehetőségeit, mindeközben további vitára ösztönöz a mai magyar és a. világkultúra helyzetéről, értékeiről, jövőjéről. Szakmai ajánlások a baloldal művelődés- és médiapolitikai programjához az új évezred elejére.

F. Majlát Augusztával. Fontosabb kötetei: Értékrend és kritika. Persze világos, mely felfogás(ok) híve, de meg kell gyónnom valamit: engem ez nem zavar. Eric Hobsbawm: A nacionalizmus kétszáz éve ·. Egyes baloldaliak is kényszerű és ingatag szövetségre léptek a monopol-szocializmus kulturális kizárólagossága ellen. Gyula, Kunfi Zsigmond, Ignotus, Szabó Dezső, Jászi Oszkár, Kornis Gyula, Klebelsberg Kuno, Babits Mihály, Bartók Béla, Hóman Bálint, Karácsony.

A rendszerváltozás után az MTA Lukács György Archívumában kutatóként helyezkedett el, s emellett egyetemi tanár lett; több tudományos folyóirat munkatársa, szerkesztőségi tanácsadója. A Politikatörténeti Intézet előadássorozatot indított, amelynek során át kívánja tekinteni a legújabb kori történelmünk fő kérdéseit. Nemzeti értékviták és kultúrafelfogások 1847–2014 4 csillagozás. Alapján korrigálja a hatalom szolgálóleányává szegődő, múlthamisító. Szajbély Mihály: A nemzeti narratíva szerepe a magyar irodalmi kánon alakulásában Világos után ·. A kultúra sorsa Magyarországon 1985–1996. "…a multat be kell vallani". Remélem, sokakhoz eljut, sőt: fohászkodom, hogy egy szebb korban tankönyvként is alkalmazzák. 2011-12-01 Segal, Erich: Szerelmi történet. Már ez a mini felsorolás is egy érv a tárgyilagosság mellett: hiszen "innen-onnan" szerepelnek a nevek. Éles különbségek, nem ritkák a szellemi ütközetek, de vannak találkozási. Ez a munka azért vállalja ezt az ingyenes és nyílt internetes hozzáférhetőséget, hogy a szerző által felajánlott ismeretek és szempontok az anyanyelvű olvasók minél szélesebb körében elérhetőek legyenek. Század végére é a XXI.

A művelődés- és eszmetörténeti könyv természetszerűleg érinti a 2000 utáni másfél évtizedben, napjainkban zajló ideológiai-kulturális csatákat (például Hóman Bálintról, Németh Lászlóról, Lukács Györgyről vagy éppen a Kádár-korszakról). Munkahelyek: MTA Irodalomtudományi Intézete (1970–1975). Egyúttal kísérletet tesz arra, hogy a makacs tények. 2011-12-12 Lehetetlen helyek csábítása. Ez pedig a reprimitivizálódás, egy új barbarizmus rémét vetíti előre. Főbb publikációk: 2020 nyaráig több mint 620 publikációja látott napvilágot, egy részük tudományos könyv, tanulmány és recenzió, másik részük tudományos ismeretterjesztő, illetve publicisztikai írás. Rejtett összefüggéseket is feltárnak, váratlan művek és nevek is felbukkannak. Jürgen Habermas fogalmával: az "alkotmányos patriotizmus" érvényesülésén s az ezektől elválaszthatatlan tényleges "nemzeti produktivitáson". Összegző igényű kötet, ami tankönyvi igényességgel* foglalja össze a magyar kultúraértelmezéseket 1847-től egészen napjainkig – és egyben, mint a jobbfajta összegző igényű kötetek, diskurzusnyitó olvasmány is. "Európa és a világ számos súlyos gondja a kapitalizmus aberrációjában gyökerezett. Politikai értelemben mindenképpen. Lukácsy Sándor (szerk.

Századi Magyarországon. Ugyanakkor arra is érdemes emlékezni, hogy a kádárizmus évei alatt a konzervatívok, a liberálisok, egyes népiek, sőt! Bródy Sándor utca 5–7. Bp., Napvilág, 2015. Más kérdés, hogy ettől ez a könyv tán veszít időtállóságából, hiszen meglehet, húsz év múlva senki sem fog emlékezni arra, ki volt az a Fekete György, meg az L. Simon László… De ha ezen múlik, hát avuljon csak el ez a könyv…. Nemzeti olvasókönyv ·.

A kultúra mint esélyteremtés, avagy az esélyteremtés kultúrája. 26. oldal "Nemzetnevelés" és művelődéspolitika. Kortársunk, Mónus Illés. Kiemelt értékelések.

Másfelől ezek a kultúrafelfogások hajlamosak voltak (és ma is hajlamosak) összefonódni a politikával, néha az elkülöníthetetlenségig, és az is szokásuk, hogy egymással időlegesen szövetségre lépjenek egy másik, közös ellenségként érzékelt értékrend ellenében** – ám a csúsztatás bűnébe esünk, ha erre hivatkozva nem teszünk különbséget köztük. Elsősorban a felsőoktatásban résztvevő hallgatók számára, olvasmányaik könnyebb elérhetősége céljából, de remélhetőleg ennél szélesebb kulturális érdeklődésre is számítva állítottam össze. Pontok: megannyi rokon vagy azonos kulturális eszmény és értékállítás. És 4. a baloldali, illetve szocialista kultúrafelfogást. És hát (mit tagadjam) szerintem is muszáj. Agárdi négy fő csoportba rendezi a kulturális ideológiákat: konzervatív-nemzeti-keresztény, liberális-polgári-modern, népi-nemzeti és baloldali-szocialista értékfelfogásokba sorolja őket, és tesz egy rövid kitekintést a ma még viszonylag körvonalazatlan posztmodern kultúraértelmezésre is.