Hortobágyi Nemzeti Park Szállás: Az Országgyűlés Jogalkotói Szerepe Jogszabályok Fajtái Hierarchiája

Köztük és velük együtt él. Vannak állandó motívumai, de azt vallja, hogy a boton az mutat jól, ami egyszerű és az alkotásnak igazából csak a képzelet szabhat határt. Felhasznált irodalom: Az előadások a következő témára: "Hortobágyi nemzeti park"— Előadás másolata: 1 Hortobágyi nemzeti park 1971 január 1-jén nyilvánították nemzeti parkká. Külön helyről, amiből fonja az ostort, amiből a díszítést készíti és amivel köti. Címek, elérhetőségek. A Hortobágy mocsaras területei a Sajó és a Hernád medrének változásai következtében alakultak ki.

1. Hortobágyi nemzeti park képek
2. Hortobágyi nemzeti park tájvédelmi körzetei
3. Hortobágyi nemzeti park honlapja

Hortobágyi Nemzeti Park Képek

Szabályos ék alakban vagy nyújtott ferde vonalban repül. A mintás, faragott botok a pásztorvilágban később terjedtek el, melyeket egyrészt virtusként, erényként viseltek, vagy a pásztoroknak kiegészítő pénzkereseti forrásként is szolgált. Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpont - Tourinform Iroda. A Hortobágy környéki csárdák és a pusztát benépesítő pásztorok életét és világát.

Fotó: Szatmári Zoltán. Felnőtt: 600 Ft, kedv. Hortobágyon született és ott is él a mai napig. Finnországban jelölt és a Borsodi-Mezőségen leolvasott színesgyűrűs daru (Fotó: Balázsi Péter). 4100 Berettyóújfalu, Bocskai u. Mint rendszeres költőfaj Magyarországról sajnos eltűnt, azonban a Marcal medencében sikerült egy fészkelést bizonyítani 2015-ben. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság.

Fészekalja 2 tojásból áll, melyeken a 28-30 napig tartó kotlás során a szülők felváltva ültnek. Százezres létszám - daru daru hátán. A területe hatalmas nádrengeteg, iszaos pocsolyák és nyílt vízfelület jellemzi, madárvilága sokszínű. A faj és más Földön élő daru jellegzetességeit, az emberi kultárában betöltött szerepét és sok érdekességet bemutató interaktív kiállítást lehet megtekintetni a Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpontjában. A HNP célja A Világörökségrészeként is számontartottHortobágyiNP célja, hogy megőrizze a Hortobágy sajátos pusztai tájképét, növény- és állatvilágát.

Hortobágyi Nemzeti Park Tájvédelmi Körzetei

Októberben az európai állomány jelentős része, akár 150 ezer madár is tartózkodhat egyszerre Magyarországon. Virágain 4 zöld csészelevél és 15-25 szirom található. Ezt inkább a szakmabeliek használják az állatok oltásánál vagy vérvételnél, amikor kicsit stresszesebb a jószág. • Megjelenése: A víz színén úszó levelei fényeszöldek, kerekdedek. Fontosabb növényei:veresnadrág csenkesz (társulásalkotó), sziki üröm (társulásalkotó), magyar sóvirág (sziki sóvirág, Limonium gmelini ssp. A pásztorbot készítés. Jellegzetes "V" alakban repülő darvak (Fotó: Papp Viktor Gábor). Autentikus emléktábla. A Hortobágy területének felszínét a Tisza és annak mellékfolyói szinte tökéletes síksággá formálták. Ez egy olyan madárkórház, ahová turistákat is beengednek, testközelből lehet megfigyelni a szárnyaszegett, lábadozó kis madarakat. Az első pásztorbot már a felvétel után 1 hónappal el is készült, az első karikás ostor pedig 2012 telén. Szerencsére a mezőségi kis- és középfeszültségű légvezetékek földkábelbe kerültek, így maximum a nagyfeszültségű vezetékeknél fordulhat elő ütközés éjszaka, de tudomásunk szerint ez nem jellemző a területen. A száraz pusztai részeket a sziki őszirózsa és a sóvirág díszíti.

Csakúgy, mint általában, a darvak az alkonyati behúzáskor és az azt követő órákban is nagyon óvatos, már-már ijedős madarak. Amikor 2011-ben a Hortobágyi Nonprofit Kft. Látnivalók Hortobágy faluban. Hortobágyi Pásztormúzeum. Hungaricum) csenkesz (Festuca pseudovin. A Hortobágy a Világörökség része, számos látnivalót kínál a látogatónak a pusztai kocsikázástól a lovagláson, kerékpározáson, kisvonatozáson keresztül a vadasparkig, madárkórházig. A végállomásnál leszállva egy 460 méter hosszú pallóúton gyalogosan végighaladva betekintőkből, magaslesről ismerhető meg a növény- és állatvilág.

A nemzetipark-igazgatóság munkatársai 10 éve szerveznek daruünnepet, amely 2014-től Darufesztivál néven vált országosan ismertté. Kerítésnek ütközött daru – nem borsodi-mezőségi fénykép (Fotó: Molnár Márton). Itt nincs sietség, nincs kapkodás, nem lehet a dolgok lefolyását siettetni. A sekélyvízű nádasok lakói a bölömbika és a nagykócsag. Kerékpárt kölcsönözni is itt lehet. Ha teheted, ne hagyd ki a fergeteges madársokadalmat, valamint az október 23. és 25. közötti háromnapos darufesztivált sem. Érdekes, hogy – az európai állomány növekedése, terjeszkedése miatt – a szakemberek már jó ideje várták ennek a fajnak az újbóli hazai fészkelését, ám nem a Dunántúlon, hanem inkább a hortobágyi, mezőségi, dél-alföldi részeken, ahol évente több százas nagyságrendben nyaralnak át. VII - VIII: H – P: 8. Telefon: 06 30/535-6484. Több helyszínen mutatja be. A "Történelem útján" egy tematikus csárdaútvonal. Ilyenkor nagy tömegben gyűlnek össze, akár több ezer, sőt bizonyos körülmények összejátszása esetén akár több tízezer madár is éjszakázhat egy-egy arra alkalmas helyen. A Hortobágyon a növekvő darulétszám 2010 környékén már elérte a százezres nagyságrendet.

Hortobágyi Nemzeti Park Honlapja

Az éjszakázóhelyük felett áthúzó vadászrepülők, ott megjelenő sakálok (Canis aureus) vagy vaddisznók (Sus scrofa), annak közelében hangoskodó emberek vagy éppen amellett világítva elhaladó gépjárművek nagy riadalmat tudnak okozni közöttük. A daru bizonyára az egyik leglátványosabb madárfaj a Hortobágyon. A pásztorév jeles eseményei. Haszonállatai:A rideg állattartás jelentősége napjainkban csökkent ezért már a szörkemarhát, rackjuht éa egyéb "ősi" állatokatcsupán túrizmus és gén-megörzés céljából tartják. Érdemes itt megtervezni a hortobágyi látogatásunkat, hiszen a park legnagyobb része szigorú védelem alatt áll, sok látnivalót kizárólag csoportosan, előre bejelentkezve lehet látogatni, a három tanösvényre is itt lehet a belépőket megvásárolni. A hídon, ill. az elődjének számító fahídon évszázadokon keresztül hajtották a marhacsordákat a nyugat-európai piacok felé.

Hosszú évek óta szeptember végétől november közepéig darvak hadai lepik el a Hortobágyot, hogy néhány hetet itt időzve jóllakjanak a térség betakarítás utáni éléstárából, majd megkezdjék hosszú, fárasztó repülésüket afrikai telelőhelyeikk felé. Már a parkolóban megsuhint minket a pusztai romantika, rengeteg kézműves terméket árusító bódé, az elmaradhatatlan karikás ostorcsattogtatás fülsiketítő hangja. A régi világban a bot nemcsak a pásztoroknak, hanem szinte mindenkinek általános kézbeli eszköze volt. Miután kivágja a fát, amit más talán csak tüzelőnek szánna, kifűti, "hajában" melegíti a botot addig, amíg tűzforró lesz. A Dévaványai-Ecsegi pusztákon mintegy 50 ezer hektárnyi területet jártak be, melynek során felkeresték a túzokok hagyományos telelőhelyeit. A darvak tavasszal és ősszel is nagyszámban pihennek meg hazánk pusztáin, szántóföldjein, ám míg tavasszal viszonylag rövid ideig tartózkodnak nálunk, addig ősszel már augusztus második felében megérkezhetnek az első csapataik és egészen a keményebb fagyokig kitarthatnak nálunk. A Hortobágyon ősszel több tízezrestömegei tanyáéretű gázlómadár, hosszú lábakkal s közepes hosszúságú csőgyobb, mint egy gólya: magasságaa 120 cm-t, szárny-fesztávolsága a 240 cm-t is elérheti. A haszonállat tartás területén ma már elsősorban az ősi magyar szürkemarhát tenyésztik, emellett a rackanyájat és a mangalicát. Az idei évben viszont a csapadékmentes időjárás nemcsak a táplálékot nyújtó pusztákat, szántókat sújtotta, hanem az éjszakázóhelyként szolgáló mocsarak mindegyike is kiszáradt a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzetben. A végtelen nyugalom, amit az állatok között érez, semmihez sem hasonlítható. Ilyenkor fülsiketítően hangosak is lehetnek, ahogy a repülő, leszálló, táncoló darvak egymással kommunikálnak. A 150 évig tartó török hódoltság idején elpusztult települések emlékét ma az egyes pusztarészek nevei őrzik. A Borsodi-Mezőségen ugyan 100 ezer daru nem szokott összegyűlni, de azért a "csúcsidőszakban" a Magyarországon jelenlévők számának 5-10%-a, akár 12-13 ezer madár is megpihen egy időben a mocsarainkon, vizes gyepeinken, illetve az egyik vizes élőhely-rekonstrukciós területünkön. Nemzeti Park Látogatóközpont.

E-mail: Bihari-sík Tájegység. A híd lábánál működik évszázadok óta a legendás Nagyhortobágyi Csárda, az 1699-ben létesített kocsma és vendégfogadó épülete 1781-ben kapta ma is látható népi klasszicista stílusát. A Nemzeti Park rövid története A HNP hazánk első és legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkja. Ez szolgált a Hortobágy, sőt egész Magyarország egyik jelképének számító Kilenclyukú híd építőanyagául is. Pusztai cickafark, veresnadrág csenkeszvillás boglárka. Gulyás felvételt hirdetett, gondolta, megpróbálja, és azóta is ebben a szakmában tevékenykedik. Az épületben még egy diorámás négy évszak és madármentő kiállítás is található. Fentiektől eltérően ügyfélfogadás előzetes egyeztetés alapján lehetséges.

Más-más állatfajtához más-más típust használtak. Ma a csárdaforgalom megtestesítőjének számít, de mégsem csak egy étterem: az épület történetét, a pusztai közlekedést és a csárda híres vendégeit bemutató kiállítással valamint multimédiás eszközökkel, viseletpróbával és fotópontokkal is várja a vendégeket. A kuvasz, a komondor a szállást védte, a nyájat a puli, pumi, mudi. A park 80 135 hektárnyi területen fekszik.

Szintén a szerződések módosítására volt szükség ahhoz, hogy az EU új tagállamokkal bővülhessen. 2. rész a diszpozíció: rendelkezés. Eredetinek nevezzük azt a rendeletet, amely a legmagasabb szinten szabályozza az adott életviszonyt (tehát törvény arról nem rendelkezik), és származékosnak azt, amelynek megalkotásához felhatalmazásra van szükség. Jogszabály: az Alaptörvény által meghatározott, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szervek által alkotott, általánosan kötelező magatartási szabály. Az Országgyűlés határozataiban a kormányt leggyakrabban törvényjavaslatok vagy koncepciók kidolgozására és benyújtására kéri fel.

Az alkalmazás tárgyi feltételei hiányoznak, vagy ha rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács felfüggeszti a jogszabály alkalmazhatóságát. A jogszabályok hierarchiája és fajtái. Megalkotja (és módosítja) az Alaptörvényt. A rendeletek a hatálybalépésüket követően az összes EU-országban automatikusan és egységesen alkalmazandók, nincs szükség a nemzeti jogba való átültetésükre. Megjegyzendő, hogy – nem ilyen elnevezéssel ugyan – a jelenlegi jogrendszerben, minősített időszakok idején előfordulhat a törvények hatályának felfüggesztése. A köztársasági elnök a törvényt 5 napon belül aláírja és elrendeli annak kihirdetését a Magyar Közlönyben. A törvénykezdeményezés azt jelenti, hogy az arra jogosultak írásban megszövegezett, indokolással ellátott törvényjavaslatot nyújtanak be az Országgyűlésnek.

Szabályrendszer, amit egy arra felhatalmazott közösség/testület alkot meg szabályozott eljárás keretében, és szankciókat rendel hozzá → betartás külső kényszerre. Ezen felül a részletes vita során vitatják meg a benyújtott módosító javaslatokat. A jogszabályok fajtáihoz, és a hierarchiájához, ajánlom a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. A törvényerejű rendeletekkel való szabályozás antidemokratikus, mivel gyakorlatilag egyenértékű a törvénnyel, de nem a népképviseleti szerv alkotja. Az Alkotmánybíróság hatáskörei gyakorlása során ugyanis – az Alaptörvény védelmében - alkotmányellenesség esetén megsemmisít jogszabályokat, értelmezi az Alaptörvényt stb. Különleges eljárás keretében az Országgyűlés közvetett módon bekapcsolódik az uniós döntéshozatalba, s meghatározott körben a kormány és az Országgyűlés együttműködve alakítja ki a közösségi jogszabálytervezetekre vonatkozó magyar álláspontot (az úgynevezett egyeztetési eljárás). A törvények a jogforrások legmarkánsabb típusai, melyeket az Országgyűlés mint népképviseleti szerv alkot. Országgyűlési szavazás. Az Országgyűlés a törvények megalkotásával jogokat biztosít az állampolgárok számára és kötelezettségeket is ró rájuk. Az Országgyűlés jogalkotó szervként nemcsak törvényeket alkot, hanem normatív határozatokat is hoz. Az egyik, hogy az Alaptörvény nevesíti azokat a tárgyköröket, melyeket csak sarkalatos törvényekkel lehet szabályozni.

Példaként hozhatók fel a parkolási ügyek, amelyekben a bíróságok még a 2000-s évek elején is alkalmaztak 1993-ból származó fővárosi közgyűlési rendeltet. A rendeletek az összes tagországban teljes egészükben kötelező erővel bírnak. Az Alkotmányban hasonló szabályra azért volt szükség, hogy a miniszteri/minisztériumi struktúra változása (tárcák megszüntetése, összevonása, felelősségi körök módosulása) miatt ne kelljen minden alkalommal kétharmados többséggel módosítani törvényeket. Az irányelvek meghatározzák az EU-országok által elérendő célokat, de a megvalósítás módját, eszközeit a tagállamokra bízzák. A közjog, amely az állam és állampolgárok közötti viszonyokat szabályozza. A köztársasági elnök aláírja — ha nem ért egyet valamelyik rendelkezéssel visszaküldi az Országgyűlésnek, ha alkotmányellenesnek tartja, elküldi az Alkotmánybíróságnak. Ez törvényalkotási feladatot is jelenthet. Ezzel szemben a magyar gyakorlatban a bíró a jogszabályokra és nem a precedensekre alapítja döntését, a gyakorlati jelentősége azonban a precedenseknek sem csekély, a fellebbviteli rendszerből kifolyólag. Emiatt alkotmányellenesnek nyilvánította a közigazgatási hivatalok (feles törvénnyel való) átszervezését regionális szintre. A jogegységi határozat további sajátossága, hogy normatív tartalma nem önálló. Amennyiben nem, akkor az önkormányzati rendeletet megsemmisíti.

Azokban a témakörök, amelyek csak helyi szinten, a helyi közösségek szempontjából bírnak relevanciával, az Alaptörvény az önkormányzatokat is felruházza rendeletalkotási joggal. Ez alól az Alaptörvény 17. cikk (4) bekezdése csupán azt a kivételt teszi, hogy törvény minisztérium, miniszter vagy közigazgatási szerv megjelölésére vonatkozó rendelkezését törvény módosíthatja, akkor is, ha a módosított törvény sarkalatos törvény. A másik kötelező közösségi jogforrás a rendelet. Ha az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenességet állapít meg, az Országgyűlés a törvényt az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újra megtárgyalja. Ez a rész elmaradhat. A lecke átfogó képet nyújt az Alaptörvény jogforrási rendszeréről, magának az Alaptörvénynek a sajátos jogforrási karakterisztikájáról. Maga az Alaptörvény nem tekinti saját magát jogszabálynak. Ez utóbbi esetben valamilyen magasabb szintű jogszabály (tipikusan törvény) ad felhatalmazást a rendelet megalkotására, meghatározva a rendeletalkotás jogosultját és tárgyát. Visszaható hatályú jogalkotásról akkor beszélünk, ha a jogszabályt a kihirdetését megelőző időre is alkalmazni kell.

Minden uniós intézkedés a szerződéseken alapul. Ennek megfelelően a jogalkotásnak két fajtáját különböztethetjük meg: a törvényalkotást és a rendeletalkotást. A törvényalkotás menete a törvényalkotási bizottság eljárásával folytatódik, ahol a bizottságnak lehetősége van arra, hogy újabb módosító javaslatokat fogalmazzon meg, majd munkája eredményeként egy úgynevezett összegző módosító javaslatot készítenek, amelyben összegzik a saját és az előttük beérkező módosító javaslatokat. Itt lehet megfogalmazni a követelményeket. E szerint az Országgyűlés törvényt, a Kormány, a Kormány tagjai (miniszterelnök és miniszterek), a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az önálló szabályozó szervek vezetői (Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) és az önkormányzatok rendeletet alkothatnak. A kivételes eljárás szintén írásban kérelmezhető, ehhez viszont már a képviselők 1/5- ének támogatása szükséges. Jogszabályok hierarchiája azt fejezi ki, hogy két jogszabály ütközése esetén melyik jogszabályt kell alkalmazni. Az Országgyűlés tényleges törvényalkotó szervvé vált. Az Alaptörvény jelenleg 35 ilyen tárgykört nevesít. 2007-ben az Országgyűlés feles támogatottsággal elfogadott törvényi rendelkezéssel módosította a kétharmados támogatottsággal elfogadott önkormányzati törvényt a közigazgatási hivatalok regionális szintű szervezeti átalakítása érdekében. A sarkalatos törvényekre is igaz, hogy azok nem lehetnek ellentétesek az Alaptörvénnyel, ezeknek a törvényeknek is ahhoz igazodóan és annak szellemében kell megszületniük. Nem új jogforrást alkot, hanem jogszabályi rendelkezés kötelező értelmezését határozza meg. Ezeket nevezzük kizárólagos törvényhozási tárgyköröknek.

Norma: magatartási szabály) A jogban tevésre, nem tevésre (tiltás), tűrésre vonatkozó kötelező szabályok kerülnek rögzítésre. Nem alkalmazható a hatályos jogszabály, ha pl. Nem jön létre érvényesen az a jogforrás, amelyet a megalkotására felhatalmazott közhatalmi szerv nem a számára megadott eljárási rendben alkot meg (közjogi érvénytelenség). A bizottság feladata, hogy megvizsgálja a törvényjavaslat megfelel-e az Alaptörvény rendelkezéseinek, illeszkedik-e Magyarország jogrendszerébe, megfelel-e a jogalkotás követelményeinek, valamint a nemzetközi és európai uniós előírásoknak. Az Országgyűlés, alkotmányozó hatalomként alkotja meg az Alaptörvényt, amelyet a T) cikk nem sorol a jogszabályok közé. Valamint jogszabályok fajtái, hierarchiája kell társadalom ism. A szerződésekben lefektetett elveken és célkitűzéseken alapuló jogszabályok összessége alkotja az EU másodlagos joganyagát.

A jogág a jogszabályoknak tárgyuk szerinti csoportosítása. Az Alaptörvény hatálya alatt az Alkotmánybíróság erről kifejezetten nem foglalt állást, de valószínűsíthető, hogy a sarkalatos törvények és a (jelző nélküli) törvények viszonya azonos az egyszerű és a minősített többséggel elfogadott törvények viszonyával. A rendeleteken belül megkülönböztetünk eredeti (autonóm) és származékos (végrehajtási) rendeleteket. Ha a köztársasági elnök a törvénnyel (vagy annak valamelyik rendelkezésével) nem ért egyet, a törvényt – észrevételeivel – visszaküldi az Országgyűlésnek. A jogalkotó szervek az állam jogi szervei, az Alaptörvény határozza meg. Nem elhanyagolható a jelentősége a szokásjognak sem. Az Alaptörvény szerint törvényt a köztársasági elnök, a kormány, országgyűlési bizottság és képviselő kezdeményezhet. Az Alaptörvény rendelkezése alapján a törvényeket a határozatképes Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők több, mint felének szavazatával hozza meg. Az Alaptörvény ugyanakkor nem csupán a jogalkotással, hanem a jogalkalmazással kapcsolatban is megfogalmaz követelményeket. Helyi önkormányzatok a törvény felhatalmazása alapján hoznak rendeletet, a helyi sajátosságokat figyelembe véve, illetve magasabb szintű jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére alkotnak helyi rendeletet. Ilyenkor az Országgyűlés köteles újra megtárgyalni a javaslatot, de ezt követően azt a köztársasági elnök köteles aláírni. A magatartási viszonyok jogszabállyal való rendezésének elterjedése a polgári átalakulás idejére tehető, amikor is általánossá vált az az igény, hogy az emberek és szervezetek közhatalmi kényszerrel is kikényszeríthető magatartásait ne egyedi döntések, hanem absztrakt, minden későbbi esetre alkalmazható magatartási szabályok írják elő.

A törvényalkotó képviselőket a választópolgárok választják. A legmagasab szintű, általánosan kötelező jogforrás (nem jogszabály). Rendelet: törvényben nem szabályozható tárgykörben vagy (sarkalatos) törvényben/kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján hozhatja: a kormány. Mindkét esetre hozható fel több példa. Valószínűsíthető tehát, hogy a sarkalatos törvény szabályozása alá rendelt tárgykörökben is csak az alapvető, illetve a törvényalkotó által ilyenként kifejezetten megjelölt szabályokat kell sarkalatos törvényben megállapítani, a részletszabályokra a minősített többség követelménye nem vonatkozik. Intern normák jogforrási sajátosságait.

Jogszabályok, a mindenkire kötelező azok az általános magatartási szabályok, amelyeket a közhatalmi szervek kifejezetten azzal a céllal alkotnak meg, hogy a jövőre nézve absztrakt módon szabályozzák a társadalmi viszonyokat azzal együtt, hogy a jogszabályok formálisan is mindenkire kötelezőek, és ha ezeknek önként nem tesznek eleget, közhatalmi kényszerrel is kikényszeríthetőek. A kormány a féléves törvényalkotási programja révén alapvetően meghatározza a törvényalkotás témaköreit és "menetrendjét", a kormánytöbbség révén pedig biztosítja a napirendre tűzést, a sürgős tárgyalást, a részletes vitára bocsátást, illetve a törvényjavaslatok elfogadását. A hatályba lépés napja a legtöbb esetben későbbi időpont, mint a jogszabály létrejötte. Egyetlen jogszabály sem lehet vele ellentétes (=alkotmányellenes). Csak sarkalatos törvényben lehet szabályozni az alkotmányos alapjogokat, továbbá az államszervezet alapvető intézményeit.

Az Alaptörvény a magyar jogtörténeti hagyományból merítve rendelkezik a sarkalatos törvények megalkotásáról. Egy jogszabály nem ütközhet az Alaptörvénybe, vagy a jogszabályi hierarchiában nála magasabb szinten álló jogszabállyal (tartalmi vagy anyagi érvényesség). A jogforrások egyik fő jellemzője az általánosság; mivel mindenkire egyformán vonatkoznak, elősegítik az egyenjogúságot, és gátat vetnek a közhatalom önkényének. Amely nagymértékben befolyásolja a jogrendszer alakulását. A törvényerejű rendelet részben jogtörténeti kategória, ma ilyen elnevezéssel nem alkotnak jogszabályt, de az 1989 előtt alkotott törvényerejű rendeletek továbbra is hatályban lehetnek.