Rábca Áruház Győr Nyitvatartás
A Rába mentén három, a Rábca mentén hét, összesen tíz holtágat vizsgáltunk, elhelyezkedésüket a 37. ábrán mutatjuk be. Elsődleges hasznosítása nádtermelés. Rábca parti lakópark györgy ligeti. 1910-ben, a Marcal torkolatának áthelyezésekor alakult ki (38. ábra), tehát egykor a Marcal medre volt. A Rába magas vízállása esetén a holtág felesleges vizét szivattyúzással emelik a befogadóba. Kedvelt kirándulóhely. A holtág a Mosoni-Duna és a Rábca között, a Rábca jobb partján, Győr város és Abda község közigazgatási területén helyezkedik el (41.
Rábca Áruház Győr Nyitvatartás
Hasznosítása: horgászat. Részletes vízminőségi kárelhárítási terv nem készült. A mintegy 1 km hosszú holtág erőteljes föltöltődése miatt napjainkra erősen összezsugorodott, holtág jellege megszűnőben van. Az utóbbi 15 évben több alkalommal előfordult kisebb mértékű halpusztulás, megjelentek az eutrofizáció jelei is. Kialakulásának ideje ismeretlen. A Magyar Állam tulajdonában lévő holtág kezelője Börcs község mezőgazdasági szövetkezete. Rábca parti lakópark györgy. Hossza 1, 4 km, átlagos szélessége 100 m, területe 14 ha, átlagos vízmélysége 0, 8 m, víztérfogata 110 ezer m\ Tulajdonosai a Győri Új Kalász Termelő Szövetkezet tagjai, kezelője a Szövetkezet. A holtág a Rábca jobb parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag Győr városhoz tartozik (41. A holtág felső végén (a Rábca jobb partján) beeresztő zsilip, az alsó végén leürítő zsilip van.
A holtág tájformáló szerepe nem jelentős, a csupán időszakos vízborítás miatt holtág-jellege megszűnőben van. Országos természeti védelem alá tartozik, a Fertő-Hansági Nemzeti Park része. Felszín alatti szivárgásból és belvizekből töltődik. Rábca áruház győr nyitvatartás. A Sós-tó helyszínrajza|. A Holt-Marcal helyszínrajza|. A holtág 1889-ben keletkezett, a Rábca bal parti ármentesített területén helyezkedik el, közigazgatásilag a Győr-Moson-Sopron megyei Tárnokréti községhez tartozik (45. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége közepes mértékű A holtág helyi tájformáló szerepe csekély.
Rábca Parti Lakópark György Ligeti
Vízcseréje, vízpótlása részben a belvízrendszerből, részben a torkolati zsilipen keresztül gravitációsan lehetséges. A terület a győri Új Kalász Szövetkezet tagjainak tulajdonában van, a holtág kezelője a szövetkezet. Torkolatánál egy csőzsilip és két szivattyútelep üzemel. Vízpótlása és vízcseréje a csatlakozó belvízcsatornákból, illetve a zsilipeken keresztül történik. Hasznosítása: belvíztározás és belvízelvezetés, horgászat. Vízcseréje megoldatlan, vize felszín alatti szivárgásból pótlódik, továbbá ide vezetik be a közeli élelmiszeripari üzem hűtővizét. A "szentély" típusú holtágak közé sorolták. Az időszakos vízborítás 4 hektár, víztérfogata 15 ezer m3. Vízének minőségét nem vizsgálják. A holtág folyóhoz kapcsolódó egykori fölső és alsó vége mára szinte teljesen feltöltődött. Vízszintjét 1914 óta észlelik. Az Anghelyi holtág helyszínrajza|. A Holt-Marcal torkolati szakasza||Gazdag vízi növényvilág a Holt-Marcalon|. Hossza 6 km, átlagos szélessége 36 m, területe 22 hektár, átlagos vízmélysége 1, 0 m, víztérfogata 220 ezer m\ Tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság.
Vízcseréje, vízpótlása, illetve a belvizek elvezetése a sóstói zsilipen keresztül oldható meg. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége előrehaladott, mindkét partja cserjével és fákkal benőtt. A holtággal összefüggő fejlesztést a kezelő nem tervez. Az Öreg Rábca I. helyszínrajza|. Hossza 8, 5 km, átlagos szélessége 20 m, területe 17 hektár, átlagos vízmélysége 1, 0 m, víztérfogata 170 ezer m3. Hossza 6, 0 km, átlagos szélessége 60 ni. 1998-ban a holtmeder mentén környezetvédelmi, természetvédelmi tanösvény létesült. A holtág torkolati szakaszát 1980-1982 között hidromechanizációs kotrással tószerűvé szélesítették ki.
Rábca Parti Lakópark György
A holtág vize a Rábca magas vízállásakor a hullámtér elöntése során cserélődik, kis- és középvízhozamok lefolyása idején vize nem pótlódik. A holtág a Rábca jobb parti mentett oldalon, az árvízvédelmi töltés és a 10. számú főközlekedési út között helyezkedik el, Győr város területéhez tartozik (41. A Börcsi Ó-Rábca télen|. Hasznosítása: ipari hűtővíz tarozása és horgászat. Az Újvárosi holtág, a Pinnyédi Öreg Rábca és a Rosszkerti holtág helyszínrajza|. A folyószabályozás során 1889-ben keletkezett. Nem tartozik természetvédelmi területhez. Területe 36 hektár, átlagos vízmélysége 0, 5 m víztérfogata.
Vízének minőségét nem vizsgálják rendszeresen, vízminőségi adatokkal nem rendelkezik. A tulajdonosok nem tervezik a holtág környékének fejlesztését. Helyi tájformáló szerepe nem jelentős. A Sós-tónak nevezett holtág Győr-Moson-Sopron megyében, a Rába bal parti ármentesített területén helyezkedik el, közigazgatásilag Rábapatona és Ikrény községekhez tartozik (39. ábra). Nem áll természeti védelem alatt. A Döglött Rábca helyszínrajza|. Mindegyik holtág az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Győr) illetékességi területén van. A holtághoz 82 km2 kiterjedésű belvízrendszer és a Pándzsa-ér dombvidéki vízgyűjtője csatlakozik.
A Rába 19. századi szabályozásakor alakult ki. A Rábca bal parti belvízrendszerhez tartozik, a felesleges vizeket a torkolatánál lévő zsilipen keresztül vezetik be, vagy szivattyúzással emelik át a befogadóba. Vízének cseréje megoldatlan. Hossza 2, 5 km, átlagos szélessége 30 m, területe 7 ha, átlagos vízmélysége 0, 7 m, víztérfogata 50 ezer m-\ Tulajdonosai és kezelői Rábaújfalu és Mérges községi önkormányzatok.
Téli időszakban Marcal-városrész térségében esetenként korcsolyapálya is kialakítható. Vízgyűjtőjén jelentős szennyezőforrások találhatók, ezek elsősorban kommunális eredetű szennyvizek és a mezőgazdasági területekről bemosódó anyagok. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége csekély mértékű. A holtág Győr-Moson-Sopron megyében, a Rába bal parti ármentesített területén található, közigazgatásilag Rábaújfalu és Mérges községekhez tartozik (40. századi szabályozása során keletkezett. A Rábca bal parti belvízrendszerhez tartozik. A holtág a Rábca bal parti hullámterében, az árvízvédelmi töltés és a börcsi nyárigát között helyezkedik el, közigazgatásilag a Győr-Moson-Sopron megyei Börcs községhez tartozik (42. Ennek a két zsilipnek a segítségével a Rábca és a Mosoni-Duna árvizei kizárhatók, a kis- és középvízhozamok a Rábca és a Pinnyédi Öreg-Rábca medrében megosztottan vezethetők le. A Rába magas vízállása esetén leürítése szivattyúkkal oldható meg.