A Második Ipari Forradalom - Történelem Érettségi Tétel
Ezek úgy jöttek létre, hogy a versenyben erősebbek több vállalkozást olvasztottak magukba (tőke koncentrációja), vagy a vállalatokba a bankok is betársultak (finánctőke). Európa szegényebb országaiból milliók indultak útnak szerencsét próbálni, legnagyobb számban írek, olaszok, lengyelek, magyarok. Az elektromosságról nyert egyre alaposabb ismeretek lehetővé tették, hogy kábeleken továbbított elektromos jelzésekkel helyettesítsék a nehézkes, lassú és költséges optikai rendszert. Ennek következtében a fejlett államok gazdasága jóval több embert tudott eltartani, mint a megelőző korokban. Szövőgép – Cartwright, 1784. A tömegtermelés a fogyasztás növekedését eredményezte. Az amerikai Morse találmánya, az elektromos távíró gyorsan elterjedt. Mindezeket a feladatokat az állam, illetve a városi önkormányzatok vállalták magukra. Az ipari forradalom következtében tehát megindult az európai gazdaság önfenntartó növekedése, lehetővé vált az anyagi javak és szolgáltatások gyors megsokszorozása. Az elektromos áram igazi jelentőségét éppen az adta, hogy vezetéken szállítható és szakaszosan működtethető. Azt tapasztalhatta ugyanis, ha a gépek érkeznek az üzembe, sok munkást elbocsátanak. Ennek hatására javultak a higiénés körülmények, visszaszorultak a járványos megbetegedések.
- Az 1. ipari forradalom
- 2 ipari forradalom tétel 3
- Az ipari forradalom és következményei
- Ipari forradalom érettségi tétel
Az 1. Ipari Forradalom
A század végén az elektromos áram terjedésének lökést adott a vízi erőművek építése. Az elektromosság lehetővé tette a hírközlés fejlődését is (telefon: Bell, drót nélküli távíró: Marconi). Owen és Fourier jótékonysági akciókat rendeztek). A munkások kezdetben azt hitték, hogy a gép veszi el a munkájukat, ezért az első munkásmozgalmak, az ösztönös mozgalmak az úgynevezett géprombolások voltak. Ez ösztönzi a termelést, ami a hatékonyság növelésének az irányába hat. Az iparnak ezt az újabb nekilendülését második ipari forradalomnak is szokták nevezni. Az ipari forradalom ezen szakaszában az újítók egyszerű iparosok voltak, nem tudósok. Az életkörülmények változása.
2 Ipari Forradalom Tétel 3
A kisméretű, de nagy teljesítményű motoroknak köszönhető az emberiség nagy álmának beteljesülése: a repülés. Az ipari forradalmat a gépek gépekkel történő előállításának megjelenésével (1850 körül) a történelemtudomány lezártnak tekinti. Alapanyagát, a gyapotot korlátlan mennyiségben termelték Indiában és az Amerikai ültetvényeken. Az angol textil még versenyképesebb fonás és szövés: egymást ösztönző iparágak a gyapjú mellett tért hódít a gyarmatokról beáramló pamut következménye: még nagyobb arányú termelés lehetősége újítások: a fonás és a szövés tökéletesítése egymást ösztönzik 1733. A közlekedés forradalma lehetővé tette a nyersanyag, a készáru és a munkaerő olcsó szállítását. A tőkések, hogy megfelelő haszonra tegyenek szert, a nyersanyagok, a piacok és az olcsó munkaerő közelében létesítették új gyáraikat. Növelték az ágyúk hatótávolságát.
Az Ipari Forradalom És Következményei
Újítást jelentett az acél, melyet új, hatékony kohókban állítottak elő (Thomas, Martin, Bessemer). A világítás forradalmasítója Thomas Edison volt, aki feltalálta a szénszálas izzót, és ezzel alapjaiban változtatta meg az emberek mindennapjait. Száva István: A Menlo-parki varázsló – Edison életregénye. A minden ágazatban használható gőzgépet 1769-ben James Watt fejlesztette ki. Hazánk az Árpádok, majd a "vegyesházi" uralkodók alatt stabil középhatalomnak számított, és jó eséllyel pályázott arra, hogy egy térségben formálódó birodalom központjává váljon.
Ipari Forradalom Érettségi Tétel
Század közepéig megháromszorozódott (gőzgép és a vasút), s emiatt jelentős vasbehozatalra (svéd, orosz) szorultak. Az ipar további fejlődését már nem ügyes mesteremberek újításai, hanem a tudomány új eredményei tették lehetővé. Mindig a szén volt, s jellemző alapanyaga a vas – és egyre inkább az acél. Gépesítés (gőz hajtóereje itt is megjelenik). Ezek már kevésbé kötődtek a nemzeti piacokhoz, jelentős volt a tőkekivitel. Elsősorban Németországhoz köthető, de jelentős a magyarok részvétele is (Bánki Donát, Csonka János). Új anyagok tömeggyártása indult be, ilyen volt az alumínium, a gumi, a cement, a papír, a mosószóda. Sokan a közeli városokban kerestek munkalehetőségeket, ezzel tovább erősödött a XIX. A 18. századnak a közösen használt földeket is bekerítették, így azok bérmunkát alkalmazó birtokosok (arisztokraták, dzsentrik, gazdag parasztok) kezére kerültek. Az új erőgépekkel a nehezebb mezőgazdasági munkákat is gépesíteni lehetett (szántás, vetés, aratás). A fejlesztések kötődtek az új tudományos eredményekhez (elektrotechnika, vegyészet). Így kialakult a gépgyártás, illetve a gépekkel való kereskedelem.
Kialakult a petrolkémia, a kőolaj vegyészet. Urbanizáció, városiasodás játszódott le (a falu munkaerő feleslege a városokba költözött és nagy ipari városok jönnek létre, Pl. Az első modelleket Daimler, Benz, Renault és Opel gyártották. A mozdonyok, sínek nagyipari előállítása, a textilipari és mezőgazdasági gépgyártás a szerszámipart is forradalmasította. Megjelentek a szerszámgépek, a fejlődés kikényszerítette a szabványosítást, az egységes csavarok pl. A kőolaj feldolgozása új iparágat teremtett, a petrolkémiát, amelynek legfőbb terméke a gázolaj és a benzin. A gőzgépek bevezetésével fokozatosan megszűnt a korábban vízi erőre alapozott iparágak (például hámorok, malmok) idény jellege. Majdnem minden országban először a nyomdászok, asztalosok és szabók voltak. Beindult a műanyag, alumínium, üveg, papír, gumi, cement és kerámia tömeggyártása.