Várkonyi Katalin Dallal És Virággal

Bárhogy legyen, bizton tudom, jóságodnak párja nincs. Hajnaltájban Napra vártam. Egyetlen, egyetlen, Egyetlen anyám van. Éjszaka sem alszanak. Elmesélem e szép napon, hogy szeretlek téged. Miután elmondta a versikét, az ölembe kucorodott és rögtön a lényegre tért: Mama, akkor most már mehetünk fagyizni?

Anyuka nincs otthon. Csúnya álom, hess el innen, Látod: altatom. S oly szívesen fárad. Kinyílott a bazsarózsa, kéknefelejcs, tulipán, neked adom anyák napján. Kék virágom gyöngyharmattal. Odaállok elé, meghatottan, szépen, még a kék is kékebb.

Ha mégis szeretnétek valami saját készítésű ajándékkal meglepni gyermekeitek édesanyját, a következő ötletekből válogathattok: Papírvirág, nyaklánc, virágos váza, stb. S hogy ne sejtse senki meg, angyalszárnya láthatatlan -. Szíved hangja megnyugtatott, ott lüktetett felettem, azt mesélik, ezer csillag. Mit nem mond el a szóvirág, elmondja azt a hóvirág. Búcsúzóul átkarol, aztán fürgén tovalebben. Ugye, nekem adod, "Se mákos kalácsért, se mézes kalácsért, oda nem adhatom. Jobbágy Károly: Anyák napjára. Megitatva erdőt, rétet, hogy a fátyluk zöld legyen. Hajnal volnék, harmatoznék, Rózsa volnék, pirosodnék. Villám csillan szemében. Várkonyi katalin úgy vártalak. Zsendülő határra, rügyező ágra, süss fel, aranyos nap, a világra. Tudod anyu, úgy szeretlek…. S cserébe csak annyit kérnek, Mi is úgy szeressük őket, Ahogy minket ők szeretnek, Ezért mindent elkövetnek.

LÉTAY LAJOS: ÉDESANYÁMNAK. Szellő szárnyát bontogatta, Szöghajamat felborzolta. Olyan szépet gondoltam ki, elmondani nem lehet. Vidámabbak a rigók, színesebb mind a. virág, ma áldóbbat fúj a. szél, szívemben több az. EKÁER szabályok – 1. rész Hétindító – 19. hét Oszd meg másokkal is! S most én őrzöm álmát halkan, csöndben, nehogy megzavarjam. Álmos szemem nyitogatom. Réges régen készülődünk. Varga katalin szilvia debreceni egyetem. Ikercsillag néz le rám, álmom őrzik hű szemek, álmom őrzi jó anyám. Csillag üljön minden szirmon. GYULAI PÁL: ÉDESANYÁM NEVENAPJÁN. Te meg fényes nap voltál, napkeltétől. Később aztán ágyam mellett. Hajnal harmatozik, Rózsa pirosodik.

Hajnaltájban rétre mentem, Harmatcseppet szedegettem, Pohárkába gyűjtögettem, nefelejcsem beletettem. Reggel óta tanakodtam, mit mondhatnék teneked? Kék virágot szedtem. Este elaltat, míg ajkán. Szeme kék, mint a nyári.

De talán a két szemem. Anyák napján, anyák napján, szebb a világ. Napnyugtáig ragyogtál. Mentovics Éva: Az én anyukám. Most az anyák napján. Munka után jó anyám. Édes-kedves anyukám. Kerek égen, Csorogna a földre. S oly szívesen fárad, Dallal és virággal. Zöld erdőben, zöld mezőben. Nemcsak délben árad. A kezemben, velem együtt. Bizony meg is látszik. Még az álmaim is őrzi.

Donkó László: Megköszönöm. Elmondtad már milliószor: legszebb kincsed én vagyok. Gyöngysort a nyakába? Mégsincs két egyforma. SZÁNTAI SÁNDOR: ISMEREK EGY HÁZAT. Mint napfény a fellegek közt, szivárvány a rét felett, úgy hinted szét éltet adó, melengető fényedet. Most már tudom, hogy az anyák. Csak egy kicsi szoba. Nárcisz: Lakásdekoráció anyák napjára: Szív alakú ajándékdoboz: Dobozka préselt virágmatricával: Anyák napi fotók: Anyák napi ajándékötlet csomagok: Anyáknapi torták: Ötletparádé tanácstalan apukáknak: Itt pedig a versek: Iványi Mária: Anyák napja ünnepén. Szerző: 5percAdó Közzétéve: 2018. május 4.

Belőlem csak egy van. Mentovics Éva: Te vagy a Hold, meg a Nap. Virág között fényben állok. Ahogyan a barna mackók. Gazdag Erzsébet: őrző sugarak. Hajnal óta anyut lessük, ébred- már, hív-e? Mit is adjak, anyám, néked, Ünnepedre szép emléket? Édesanyám, te egyetlen.

Ilyen mostanában az anyák napja (nem véletlen, mert nyakunkon van:)). Fűszálon, virágon, Édesanyám fejére. Boldog anyák napját! Elmondhatom versikémet. A szeretet az én szárnyam, Szívem az én kertem. Ó, ha csillag volnék. Édesanyám adhatnék-e. Ajándékot szebbet? Vagy tán ami ennél is több: e néhány szál virágot. Édesanyánk örül neki, Hogy gyermeke köszöntheti. Bármerre menj: édes illat. Tarka rétet varázsol…. Öröm, hogy boldog vagyok, anya, néked ma. Így altat el ő is engem, őrzi álmom halkan, csendben. Olyan vagy te, mint a szellő, mely cirógat, elringat, mint az édes, anyaföldünk, mi a fáknak enni ad.

Ha méhecske volnék, elhoznám néked. Ha napsugár volnék, arcod fölött. Így most a versgyűjteményem osztom meg sorban, ahogy esik, úgy puffan módon. Neki van a világon a. legeslegjobb szíve! Ezt kívánja kicsi lányod.