Miért Gondolja A Romaügyi Szakértő, Hogy Orbán Fajozós Beszéde Összeköti A Nemzetet? | Klubrádió
Gerhardt Máté műsorvezető kérdésére, hogy a romák elhiszik-e ezt a jobbikos fordulatot, a szakértő elmondta, a vidéki cigány közösségek vezetői és a budapesti meghatározónak tekinthető cigány értelmiségiek is úgy vélekednek, a Jobbiknak nem szabad hinni és a Jobbik bevonása az ellenzéki többpárti együttműködésbe több, mint kellemetlen, sőt vállalhatatlan. A legkevésbé se gondolom, hogy a cigány családok képtelenek a gyereknevelésre és a racionális gondolkodásra. Közülük sokan szegregált körülmények között, városszéli szegénytelepeken vagy épp a peremvidékek zsáktelepülésein élnek, ahonnan kitörni embert próbáló feladat. Forgács Istvánnak mint felzárkóztatási tanácsadónak tudnia kellene, hogy az állásukat vesztett, munkanélkülivé vált emberek számára az állam az álláskeresési járadékot mindössze 3 hónapig folyósítja, miközben minden vonatkozó kutatás azt állapítja meg, minimum 6-9 hónapra van szükség ahhoz, hogy valaki új állás találjon. Tudom, hogy ez meghökkentő megközelítés – miközben évek óta beszélek róla –, de igenis így van. Tény, hogy a közmunkában megszerezhető jövedelem mértéke magasabb, mint az álláskeresési támogatásé, s mindez valóban pozitív módon hat a családok anyagi helyzetére, mindazonáltal mégis csak időszakos foglalkoztatásról van szó, s ebből következően nem tartósan, csak időszakosan lesz magasabb az érintett családok jövedelme. Forgács István: Orbán attól fél, majd jól megírják, hogy a magyarok felfalják a cigányaikat. Oktatási reformra van szükség a cigánygyerekekért is – és rajtuk keresztül az ország jövőjéért. Kisfaluba, nagyvárosba. Kiment hozzájuk, kiborította a kukát, mutatta a szemétben az üres sörösüvegeket és cigis dobozokat, és megkérdezte, tisztességes dolog-e erre költeni a pénzt, miközben a gyerek éhezik, és a falu kasszája is véges. Az adott közösségek az ő közösségükben meglévő sztereotípiákat erősítő egyes jelenségekre úgy reagálni, hogy saját maguk próbálnak tenni azért, hogy ezek ne legyenek minden esetben a közösség minden tagjára általánosíthatók. Miért voltak kudarcra ítélve, s miért nincs a mostanié?
- Forgács István: Orbán attól fél, majd jól megírják, hogy a magyarok felfalják a cigányaikat
- Cigányság nem létezik! - Cívishír.hu
- A cégeknek számolniuk kell a cigányokkal
Forgács István: Orbán Attól Fél, Majd Jól Megírják, Hogy A Magyarok Felfalják A Cigányaikat
Vagy ami esetleg még érdekesebb, számos olyan cigány közösség van ma már, ahol nem a sztereotípiák ellen küzdenek, hanem megpróbálnak. Másutt viszont, ha csak kicsiben is, de működik a dolog, és sikerül átállítani a cigány közösségek gondolkodását. A deviánsnak tűnő cigány emberek döntő többsége azonban nem a semmiből lett, hanem a részben már említett folyamat következménye. Cigányság nem létezik! - Cívishír.hu. Mit szeretne elérni a közösségekben? De a lényeg az, hogy ha kormány migránsügyben kemény véleményt fogalmazva meg hajlandó volt beleállni a plakátkampányba, akkor cigányügyben ne féljen már kétszáz, körúton belüli értelmiségitől.
Nyilván ilyen is van. Ráadásul tényleg megvan hozzá minden feltétel, hogy egy gyerek ingyen szerezzen két szakmát. Ez is egy összetett kérdés. Előadó: Búza Zsolt, polgármester. Ebben a kérdésben szerintem igenis van szabódás bőven. Az a nagy kérdés, hogy a következő húsz évben ad-e neki annyit a családja meg az állam, illetve ad-e annyit az állam a családjának, hogy Viktória mellett Ramóna is kifuthassa a tehetségét. • Miért nem látni, hogy a politika javulást akar? Előadók: Dr. Jancsovszka Paulina egyetemi docens, Dr. Forgacs istván romaügyi szakértő. Ujj Apolka egyetemi adjunktus, SZIE MKK TTI.
Ebből adódóan érezheti és gondolhatja azt, hogy ezek fontos dolgok és ezeket folyamatosan a közbeszédbe kell hozni, ahogyan a sztereotípiák elleni küzdelmet is. Azt bárki a miniszterelnök szemére vetheti, hogy fogalmazhatott volna pontosabban, de szerinte csak azok akarnak ebben fajgyűlöletet látni, akiknek politikai vitájuk vannak a miniszterelnökkel. A többségi társadalom igenis nyitott arra, hogy pozitívan csalódjon a szomszédban lakó, a buszon vele utazó, a gyerekkel egy osztályba járó cigányokban. Akár óriásplakáttal. Ugyanis a kábítószerről, a prostitúcióról és az erőszakról is beszélni kell a cigány közösségben. A meglévő gazdasági elvárásokhoz, a gyerek képességeihez, a család lehetőségeihez mérten kell megtalálni az ideális célt, amelyet a gyerek meg tud valósítani. A cégeknek számolniuk kell a cigányokkal. Viszont még akár ő maga is azt tapasztalhatja, hogy nagyon sok a kétkedés, és ő saját maga sem biztos, hogy elég ahhoz, hogy mindenkit meg tudjon győzni arról, hogy ezzel a dologgal foglalkozni kellene. Ugyanakkor az, hogy az együttélési normák, az együttélési nehézségek hogyan lehetnének meghaladhatók, mindenképpen szükség lenne arra, hogy helyi szintekről beszéljünk. Aztán majd az ő gyerekeik jussanak el az érettségiig, meg az egyetemre. Vona Gábor itt a polgárosodást nevezte kulcsfogalomnak. De ez a szakértő szerint akár a térség egészére is vonatkoztatható, úgy véli, Orbán bizonyos értelemben a régióért is próbál megszólalni.
Cigányság Nem Létezik! - Cívishír.Hu
Húsz évvel ezelőtt is beszélhettünk volna erről, miért nem tettünk? Vagy például települési szinten nagyon nehéz egyértelműen konstruktív, építő és ne kizárólag a saját hasznát kereső roma vezetőt találni ma Magyarországon helyi szinteken. Amelyik cég nem számol velük, az a jövővel sem számol. És ilyenkor másfél óra tökéletesen elég arra, hogy a legzárkózottabb közösség is felfogja: elsősorban a többségi társadalom érdeke, hogy a hazai cigány közösségekkel valami történjen. 12 embernek beszélni ugyanolyan fontos, mint esetleg 200-at meghallgatni arról, hogy nekik milyen gondjaik vannak. Hogy a cigány közösségekben jelenjen meg az a fajta tudatosság, ami azt hozná elő, hogy akarjanak dolgozni és akarjanak kezdeni valamit az életükkel. Gyakorlatilag a Közszolgálati Egyetem kistestvérét álmodjuk meg ide – reményeink szerint érdemi kormányzati támogatással. És nekem az a célom, hogy ezek a gondolatok megszülessenek, és beszéljünk ezekről a dolgokról, de ne a végletek mentén. Én azt mondom, hogy igenis nagyon meg kell becsülni azokat az embereket, akik szakmát tanulnak.
A PC miért inkább az utóbbit preferálja? Az biztos, s ha már ezt mondtam, maradjunk ennél a példánál: sem a bal-, sem a jobboldali politikus vagy a miniszter nem foghatja kézen, és nem viheti be az iskolába a cigány gyerekeket, csakis a szüleik. Mindent újraértékelsz. Segélyért kopogtatott nála egy família azzal, hogy éhesek a gyerekek. De ezzel szerintem sok apa így van. Az esetleg bevezetendő alapjövedelem kapcsán is szóba került az etnikaiság. Járóka Lívia és Mohácsi Viktória megjelenésekor azt hittem, most aztán tízesével kerülnek a nagypolitikába a tanult, rátermett cigány fiatalok, de ők is csak felüdülést hozó kivételek lehettek. Igen, de ez abból adódik, hogy máshogyan, másképpen látunk dolgokat, mást tartunk fontosak. Elismeri, hogy együtt kell működni a tanárokkal, az óvónőkkel, az önkormányzati dolgozókkal, vagy hogy a gyerekeket tisztességre kell nevelni, és önzetlenségre, nyitottságra. Vagy észrevennék végre, hogy a minőségi oktatás egyáltalán nem a hosszú gimnáziumi és egyetemi éveket jelenti minden esetben és mindenki számára, hanem akár egy olyan szakképesítés megszerzését is, amellyel el tud helyezkedni a cigány fiatal. Ha valahol egy roma vezető úgy gondolkodik, hogy márpedig ő nem fog regisztrálni, és nem kéri a vakcinát, akkor nagyon sokan fogják őt helyben követni, mert ez tűnik az egyszerűbb megoldásnak. Szemantikai viták zajlanak, ahelyett, hogy például megoldást találnánk arra, hogy hogyan ne hulljon ki a roma gyerek az iskolából.
A Cégeknek Számolniuk Kell A Cigányokkal
Én magam azt gondolom, hogy ez az elmúlt 6-8-10 esztendőben egyértelműen visszaszorulóban volt, de ettől függetlenül lehetnek olyan térségek, ahol az ott élők ezt nem feltétlenül így ítélik meg. Pedig nem lehet máshogyan. Ha például egybe lehetne számítani az apa minimál-, az anya közmunkabérét és a gyermekek után járó családi pótlékot, akkor állami kezességvállalás mellett a bankok gond nélkül le tudnák vonni a havi törlesztőrészleteket. Egy helyi roma vezetőnek is értéknek kell tartania a tanulást, s meg kell küzdenie a saját közösségében, szembefordulva, ha kell a cigány családokkal is azért, hogy ne relativizálják az oktatás fontosságát. Ha van ingyen étkezés, van ingyenes iskolai tankönyv, az mind olyan eszköz, amely etnicizálás nélkül segít, tehát anélkül, hogy kimondanánk, hogy ezek a cigányokat segítik. Igazgatóhelyettesére emlékezik a fürdőváros.
Velük dolgozom, nekik mondom el, szerintem ez miért fontos. Ha a gyerekek olyan pályát választanak, amelyben el is tudnak helyezkedni, mindenki nyert. Számít figyelmükre a szerkesztő-műsorvezető, Varga Flóra! Pedig korábban azt is olvastam, hogy azt nyilatkozta: a magyarországi cigányügy megoldhatatlan. Én örülnék a legjobban. Meggyőződésem, hogy nincs szükség cigány Mózesre, aki összefogja, egyesíti és kivezeti a cigányokat az "elnyomó Egyiptomból". Mégis, akik a tanulást választják, sokszor nagyon döcögős a beilleszkedésük, finoman szólva.
A többségüknek viszont a szakmaszerzés a reális cél. Miért gondolja a romaügyi szakértő, hogy Orbán fajozós beszéde összeköti a nemzetet? Erősebb integrációt vagy nagyobb önállóságot? Dr. Fehér István professor emeritus, SZIE GTK ÜTI – "Az új környezetbe való beilleszkedés nehézségei". A privatizációval kicsúszott alóluk a talaj, mert a cégek új tulajdonosai racionalizáltak, és már nem volt szükség rájuk. Nem mindegy, hogy hányan fizetnek adót és járulékokat, és nem mindegy, hogy az így összegyűlt állami pénzből mennyi családi pótlékot, nyugdíjat kell, illetve lehet kifizetni. A helyzet megoldásában a cigány közösségeket is felelősség terheli. Ritkán hozom szóba szélesebb nyilvánosság előtt, és inkább csak szimbolikus dolog; de a vér az én világomban, az én lovári cigány közösségemben nagyon fontos dolog, elsősorban a saját vérvonalunk, a saját egyéni család-identitásunk miatt.
Beszélhetünk-e arról, hogy te bosnyák és te szlovák barátom testvérek vagytok, sőt hozok még ide horvátot, és vegyük be azt a szerbet is – gyere csak ide, Gojkó –, és akkor ti így együtt mind a szlávság vagytok, szeressétek egymást. Tény, hogy az alacsony keresetűek, valamint a tartós foglalkoztatással nem rendelkezők csak időszakosan vagy egyáltalán nem részesülnek az adórendszeren keresztüli családi támogatási formából. Az miért van, hogy amíg például az Egyesült Államokban a gazdaság, az oktatás, az egészségügy, a sport, a kultúra szinte teljes vertikumában találni sikeres afroamerikaiakat, addig a cigányokról ez sajnos nem mondható el idehaza? Küzdjön érte, hátha összejön, de ne tegyen fel rá mindent. Két gyermeket mindenképpen szerettünk volna, de aztán mind a kettőnket csábított a gondolat, hogy akár hárman is legyenek. Egy bátor kormányzat fel merné ezt vállalni, és nem félne attól, mit mondanak a liberális jogvédők. Büszke vagyok arra is, hogy segítik egymást; főleg akkor, amikor komoly szükség van rá, hogy értsék, miként tehetnek ők is mindannyiunkért egy keveset. Általánosan nagyon nehéz megállapításokat tenni, hogy kevesebb megkülönböztetés éri-e most a cigányokat Magyarországon, mint korábban, ez a dolog talán változott, de mondom, ez borzasztóan szubjektív. Továbbá próbálta a közgondolkodásba, közbeszédbe, akár rajtam keresztül is, az egész kérdést olyanná tenni, hogy ne csak fekete-fehér megközelítés legyen.