Gyulai Pál Munkái I. Kötet - Költemények - Gyulai Pál - Régikönyvek Webáruház
A szélben lengenek mintha fényben. Inaktiválhatja értesítőjét, ha éppen nem kíván a megadott témában értesítőt kapni. Gyulai Pál utolsó nyilatkozata 111 Kosztolánczy Tibor Gyulai Pál utolsó nyilatkozata kontextus, újságírói morál, homály *1 I. 32 Kazinczy és Kölcsey kritikusként felmutatott példája tehát kikövezte a kritikus Gyulai útját a tudományos akadémiai tagság felé. 69 1892-ben Gyulai kért figyelmet egy Ignotus álnéven publikáló kezdő A Slemíl keservei című elbeszélő költeményének. A napi ügyekből, az egyes jelenségekből leszűrt, a szélesebb körű közönséget is érdeklő kérdések lényeg- és rendszerszerűségének szórakoztató megmutatása, kinevetése, valamint a napi események mögötti, a háttérben működő szisztémák és gyakorlatok működésének felismerése és megértése (megértetése) tehát alapvetően fontos jellemzője és következménye az élclapok elterjedésének, emiatt igen sajátos, a megszokottól eltérő nézőpontú és beszédes forrásanyagként használhatók.
Jelenkor | Ki Beszél
Takács Zsuzsa írásai a Jelenkor folyóiratban>. Inkább szomorkodni kellene, hogy az irodalmi kritika ennyire lesüllyedt. Három év labirintusa ez a 17 hangfelvétel, amit a PIM Médiatára [1] őriz – ebből az alkonyi bolyongásból hozunk most felszínre egy-egy szerkesztett részletet. Apám másik nővére, aki imádta a szenzációt, elhíresztelte a faluban, hogy anyám lelenc volt – József Attila megfogalmazásával élve –, pedig csak árva volt. A napilapoknál (legalábbis a tudósítás megjelenéséig) különösebb sikerrel nem jártak, azonban Osvát Ernő a Nyugatban kínos feltűnést keltve közölte az egyik elégedetlen, Kemény Simon kritikáját. Gyulai Pál, az epés kritikus 149 dományos érdeklődés azokra az alapvető változásokra kíván reflektálni, amelyek a test, a technológiai változások és a társadalom kortárs kapcsolatát érintik. Hol maradtál, nem gondolsz rám? A kíméletlen vita egyébként több, mint tíz éven át folyt, és a csatát a vita mindhárom szakaszában Gyulai Pál vezette. 72 A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen Osvát, Fenyő Miksa, Elek Artúr, Schöpflin Aladár, Laczkó Géza, Kuncz Aladár mind hallgatták Gyulait, többen otthonában is meglátogatták, Fenyő és Elek publikáltak a Budapesti Szemlében. De hasonlóképpen a korszak meghatározó diszciplináris problematikáit is a formálódó dualizmus még nagyon szűk magyar irodalmi mezőrendszerében.
A Politikai Ujdonságok hírül adta, hogy 1857 őszén felmerült, hogy Az ujan megnyitott keresk. Voinovich Géza, Arany János összes művei 1 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 295, 322, 323; Berzsenyi Dániel, Költői művei, kiad. 28 Császtvay Tünde nosság előtti minél szélesebb körű bemutatása is. 10 Az Egyetértés névtelen tudósítója is azt emeli ki, hogy Gyulay Pál, Lévai Jó- 4 Erről lásd például: Papp Ferenc, Gyulai Pál, 2 köt. 34 Gyulai, A Petőfiház, 156. 7 Átmeneti javulás után aztán 1851 áprilisában ismét visszatér epeláza. Gyulai verse ugyan rövidebb, mindössze 6 versszakos, de ugyanabban a háromütemű tizenegyesben írta, ráadásul ugyanúgy nyolc-hármas törésben, mint Vörösmarty. Mindez azt mutatja, hogy személyes tekintélye és befolyása jócskán befolyásolta költői produktumának megítélését. Nem gürcöltem 22 éven át hiába, vállaltam a legalantasabb munkát is, ugrottam, valahányszor füttyentett egy-egy nyámnyila főnök, hordtam utánuk a diplomata-táskát és készségesen röhögtem az ízetlen vicceiken. 46 A Jókai által írt szövegben egyértelmű az utalás arra, hogy a lassan toposszá váló, másokat megtáncoltató Gyulai most éppen Jókait táncoltatja és űzi mind vadabb és ráadásul erkölcstelen táncba, s ezzel Jókai az állandóan az erkölcsi fölényével tüntető, de valójában álságos és gonoszkodó Gyulai képét rajzolja meg, némi felülemelkedettséggel. S valóban, a Nők a tükör előttben például az egyik szereplő, egyszersmind az elbeszélő szájába adva, írja: De eh! 24., in Gyulai, Levelezése..., 76 77. Versformája trocheusi tízes, pontosan ugyanolyan, mint Petőfinek Az alföld című, 1844-es verse.
Gyulai Pál Éji Látogatás
39 Lévay lemondó naplóbejegyzése annak a helyzetértékelésnek a része, amely az Arany- 35 Uo., 158. Törjön is mind ég felé az A mi gyöngy; Hadd maradjon gyáva földön A göröngy. 7 Beöthy Zsolt, a Kisfaludy Társaság elnöke 1908. februári közgyűlésükön közélet és irodalom aggodalomkeltő vonásairól, régi és új megértésre nem törekvő ellentétéről beszél, majd figyelmezteti a modern írókat, hogy megszólalhatnak ugyan a nyelv és verselés legnagyobb virtuozitásával, ám ha munkáikban nem a nemzeti szellem nyilatkozik, a mű csak egy szó szerint meg nem írt idegennek a fordítása marad. Szóljatok be, földiek, ha lészen Útazástok háza közelében. 30 Gyulai Pál, Levelezése 1868-tól 1909-ig, kiad. 45 38 Dutka Ákos, A Holnap, in Bányai és Szerdahelyi, Almanach, 119 120. 15 A jóformán alig-alig működő Akadémia, az átmenetileg megjelenő, cenzúra alatt nyögő irodalmi orgánum(ok), az erősen ellenőrzött és a nyilvános helyeken akadályozott társasági élet stb. Mégis, mégis mit hallok? Lengyel Péter: Macskakő. Veteránok a Csonka toronyban 137 A tekintélyes triász szalontai fellépése tehát nemigen vezethető vissza az Aranynyal igazolt nép-nemzeti tudáskészlet védelmének vagy megújításának igényére.
19 Gyulai nem csupán azzal igyekszik segíteni az özvegy és az időközben egyesületté alakult emlékbizottság kommemorációs törekvéseit, hogy megszövegezi a torony falába illesztett emléktábla feliratát, 20 hanem azzal is, hogy közreműködik az 1899. augusztus 27-i nyitóünnepség megszervezésében. Politikai xeniák 219. Forrás: Kiss Annamarie. Erről a kérdéskörről nemrégiben hosszan értekeztem: Császtvay, Erő Tér..., különösen: 25 32. Anyám nem merte megmondani nekem, hogy hajnalban elutazik, és minket otthagy. Eljárásával és költészeti megoldásaival a saját költészetében kívánta/próbálta megvalósítani az általa elvárt költészeti és népnemzeti mintát és ideált, vagyis azt, hogy a magyar líra témájában és formailag ne gyökeresen új elemek beemelésével, radikális változásokkal fejlődjék, hanem a hagyományok megőrzésével, a nagy elődökkel versengve, finom, árnyalatnyi haladással hozza létre a saját, egyéni hangját. 35 34 Arany János Szász Károlynak, Pest, 1861. Illő volt Arany költészetéhez és jelleméhez. Az év őszétől azután Móricz Zsigmond, Füst Milán, Babits Mihály, Laczkó Géza is munkatársuk lesz. Ebben az értelemben tehát Mikszáth fanyar megjegyzését teljesen helytállónak érezhetjük: Igen, a vasalás, a simítás a szembetűnő, nem az anyag. Hunyady Mátyás Irodalmi Intézet: 1873 Pesti Napló, fel. A miért föl kell szólalnunk, az a bizonyos kósza vágy, hiú ábránd, vétkes becsszomj, szánandó eröpazarlás, mi egyik fiatal színészünket már semmivé tette, most egyik legjelesb színésznőnket fenyege- 19 Egyetlen kínálkozó példaként a Tóth Kálmán-kritikából, mivel a tanulmánykötetben Ajkay Alinka éppen ezt a kérdéskört vizsgálja és mutatja be az Aki sokat vasalt Gyulai Pál verseléséről című tanulmányában: legjelesbek A»Sápadt aszszony«és»haza vágyom«cziműeket értem. 15 9 Bérczy Károly Gyulai Pálnak, Hajnalos, 1851.
Irodalmi Kuckó: Gyulai Pál: Éji Látogatás
Ma [tehát 1927-ben] hajlandók egy bizonyos oldalon ezt az ízlést politikailag elfogultnak minősíteni, sőt irodalmon kívüli tendenciájúnak, holott az akkori valóság éppen mérséklést jelentett az előzményekhez képest, nem ugyan irodalmi célzattal, de nemzetféltő politikai gondolkodásból. A dolgozat végső változatának elkészültéhez hozzájárultak Ajkay Alinka észrevételei, amiket itt köszönök meg neki. Ilyen verset akárki is Tud, S a mit bárki kész-örömest Hall, Bizony Isten nem igy szól a Dal! 2 Szentpéteri üres fészek: Lévay József naplója (1892 1917), szerk. Az ősmagyar eposz ügye. Aki sokat vasalt Gyulai Pál verseléséről 81 Egy tavaszi nap III. A betegség adott 16 Thomas Laqueur Making Sex.
A hangnem profetikus, az üzenet nagy időkhöz méltó: a jelen intellektuális forradal- 10 Mikszáth Kálmán, Hadi készülődések, Az Újság, 1908. Az Arany-kanonizációról áttekintő igénnyel értekezik: Milbacher, Arany János, 17 95. Ez leginkább a stanzára hasonlít amely egyébként Arany egyik kedvelt versformája, ám a stanza rímképlete némileg más: három keresztrímes sorpárt egy párrímes követ (abababcc). 28 A Szajbély jelezte folyamat utáni, néhány évtizeddel későbbi, tömegigényeket megmozdító, kiszolgáló és formáló média hírgyártását már más, modern szabályok is alakították, amelyek közelebb álltak a gazdasági-üzleti szférához és a hatalmi rendszerekhez, fogásai és tömeghatásai a marketingstratégiából öröklődtek át az élet és a társadalom más területeire, és az ahhoz való kapcsolódás mindmáig rendkívül szoros is maradt. Ez voltaképpen azt jelenti, hogy e teória képviselői változó kulturális jelenségként tekintenek a testre, illetve a testtel elválaszthatatlan kapcsolatban lévő betegségeket is társadalmi konstrukciókként látják. Somogyi, Harcos..., 192 200. Nyugat 5 (1908): 1:257 271, 258.
43 Mikszáth Kálmán, cím n. [ Egy hírlapíró társam], in Bányai és Szerdahelyi, Almanach, 222 229. Arany versének ritmusával és felütésével való hangsúlyos összecsengés mégis eszünkbe juttatja a mintát, s ez a kortárs olvasók számára még inkább kézenfekvő lehetett. Lásd: Pesti Napló: vezérczikk, jul. A Kisfaludy-Társaság Évlapjai, Új folyam 32 (1900): 3 7, 4. Két hatalomnak: egyik fenn ragyog, A más alant sötéten háborog, De mindeniknek megvan a varázsa, Hogy szónokot s írót megbabonázza. Életem álma teljesül ebben az egyetlen szóban. Degré Alajos például többször szerepeltet epelázas betegeket különféle munkáiban. 70 Heti naptár, Bolond Miska, 1867. A különbség annyi, hogy Gyulai egy-egy szótaggal megnyújtja a sorokat, tehát míg Vörösmartynál 8 szótagú és 6 szótagú sorokból álló periódusok követik egymást, itt 9 8 szótagosok állnak.