Görög Istenek Római Megfelelői
Columella, római író, a tartományi szőlőknek több fajtájáról is ír: a támasz nélkül álló " rövid törzsű fácskákat"(arbuscula), "lugasokat"( canteriates), a támaszték-náddal körülvett "karikásokat"(characatas) és a"kúszó művelésű" szőlőket (stratorum) említve meg. Számomra a 20. századi feldolgozások közül talán a legmarkánsabb Gyurkó László: Szerelmem, Elektra című drámája 1968-ból: ebben Oresztész kategorikusan szembeszegül a mindenáron vérontást követelő nővérével, és tiltakozásában azt az erkölcsiséget fogalmazza meg, hogy a folyamatos bosszúállásoknak egyszer véget kell vetni, mert egyik bosszú szüli a másikat, és így soha nem lesz vége. Aszklépiosz - Aesculapius. Ezért is kérek előre elnézést mindazon szerzőktől, kiknek bár népszerű és közismert munkája most nem került bele e felsorolásba. Görög istenek római megfelelői. Fontos városoknak és isteneknek meghatározott ünnepeket szenteltek, melyek jelentős eseménnyé váltak, különösen az évszakokhoz kapcsolódó istenségeké, pl. A művészetben az átvétel új esztétikai értéket hozott létre; a vallásban – más minőséget. Hiszen a görög mitológia a régebbi, így a rómaiak vették át a görög isteneket. Tény, hogy az 1. századig a legdrágább borok tényleg a görögök voltak. Héraklész az erény útját választotta.
Menelaosz: Nem érte; rászedett az istenek csele, csak szánalmas ködkép került kezünk közé. Aeneas elhagyta Didót, aki emiatt öngyilkos lett. Egyébként nincs, vannak olyan istenek, melyek csak az egyik vallásban vannak, mint a római Janus.
Euripidész drámájában maga Helené nem is tudja, mi történt Trójában, a kezdőképben Próteusz sírjánál beszéli el a saját, senki által nem ismert történetét. A keresztény neoplatonizmus egyik fő alakja, Marsilio Ficino logikusan jutott el ettől a képzettől az ideális szerelem keresztény modulációjáig: a platóni szerelemben az ember lelke olthatatlanul és reménytelenül vágyódik, és törekszik elérni Krisztust. Római és görög istenek. Zeusz említett neve, a "derült ég" rokona a latin dies "nap, nappal" szónak (a latin Jupiter neve is eredetileg dieu-pater, azaz "ég-atya" volt. 92-ben rendeletet kellett hoznia a provinciák szőlőtőkéinek kivágására, sőt még a szőlővessző kivitelét is megtiltotta Itáliából.
Minden reggel ő vezeti fel testvérének, a napistennek Héliosz/Sol szekerét az égboltra. F) A költők, a törvényhozók, s később a filozófusok voltak azok, akik papokon kívül vallási szempontból is vezéralakká váltak, formálták és elevenen tartották a jámborságot és a "világnézetet". És azt a görög kultúra hatásával egybeolvasztották a görögöl hitével. Számunkra mindebből az a fontos, hogy Augustus és Vergilius szemében pius Aeneas a rómaiak jámbor ősatyja, akinek volt ereje ellenállni az afrikai királynő csábításának a szent feladat betöltése, a világbíró Róma megalapítása céljából.
A moira szó a merosz (rész, jutalék) szóból származik, és azokat az istenségeket jelölik vele, akik az emberi élet tartamát megszabják. A bűnhődés sosem éri el a bűnt. A mitologéma szépen mutatja, miképpen egyesült a hatalom kiterjedésének két területen: a természetben és a társadalomban megnyilvánuló képzete a prearchaikus korban. ) A szőlőművelés is nagy léptekkel terjedt szét a birodalom valamennyi provinciája felé, azt is mondhatjuk, hogy a borkedvelő rómaiak Európa, Afrika, Közel-Kelet azon részeit szállták meg, ahol a szőlőtermesztés adottságai megfelelőek voltak. Átok, büntetés, bosszú istennői. Könyvében külön fejezetet szentel a latin isteneknek, főként Mythographus III. A jók lakhelye a halottak országában (mennyország). A Helené-paradigma igen alkalmas volt arra, hogy a semmiért, a ködképért vívott háború fölöslegességét általa lehessen bemutatni. Az a szövegbeli hagyomány, mely a klasszikus témák és különösen a klasszikus mitológiai hagyomány ismeretét jelentette, a középkorig folyamatosan élt és alakult, és alakult tovább a reneszánszig. Megannyi kérdés foglalkozik az ókor nagy civilizációinak (Egyiptom, Mezopotámia, India, Kína, a zsidó államok, Főnícia, stb. ) Hésziodosz Theogoniájában létezik egy különleges hatalom, amely nem tartozik sem a zeuszi Olümposzt megelőző nagy nemzedék titáni dominiumához sem, s akit egy – a Theogonia szövetéből kiugróan terjedelmes, epikus stílusánál pedig emelkedettebb – himnusszal tisztel meg: ő Hekaté istennő.
Szerzőt is figyelembe véve a köv. Nüx gyermekei: Morosz, a "végzet" vagy "sors", a fekete Kér (a halálistennő, akinek neve "fekete szív"-et jelent), végül maga Thanatosz, a "Halál", illetve az ő kísérői, Hüpnosz (alvás) és Oneirosz (álom). Talán nem túlzók, ha azt állítom, hogy a vallástörténetnek, művelődéstörténetnek, folklórtudománynak nincs még egy olyan fogalma, amely oly mértékben nélkülözné a nemzetközi konszenzust definíciójának használatában, mint a mítosz. A római légiók Britanniától-Egyiptomig, Lusitániától (A mai Portugália) - Mezopotámiáig hatalmas területeket vettek birtokba a köztársaság, majd a császárság számára, kiépültek az utak, kikötők, rabszolgapiacok, megszerveződtek a provinciák. Az ősi hagyományokat Kr. S hogyha netán kérdik, hova lett szép Iulus anyja? A mítosz tehát: valami cselekedet, cselekmény. ) Uranosz helyét Kronosz foglalta el, feleségül vette a nővérét, Rheiát. Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. 6. századtól kezdődően folyamatos háborúk során, alig 250 év alatt egész Itáliát uralmuk alá hajtották, egyszerű városállamból erős királysággá, majd köztársasággá fejlődtek, amelyben a latin törzseken kívül, helyt kaptak a legyőzött etruszkok ugyanúgy, mint a szintén meghódított dél-itáliai görög gyarmatvárosok, zömében görög népessége. Az igazi római viszont tudta, hogy a kifejezés értelme: sub Iove, azaz "szabad ég alatt", s ha a fohászkodó valamihez az istenek atyjának beleegyezését kérte, az pedig rábólint, látta feltündökölni a napot; elutasítása esetén hallotta a mennydörgést odafentről, az Ég Atyjától, látta cikázó villámait – így juttatta kifejezésre haragját. Uralkodó bolygója a Hold, a férfias Nap nőies párja. Bort is csordít rá, s végül, ami megmarad abból, társai, s még inkább ő maga issza meg azt.