alfazone.website

alfazone.website

Eper És Vér Filmzene

Édes… ja, az most nem, sokérzékszervi kielégülés, bár az az igazán finom. Azért az jó, hogy a felvétel otthonról megy és a pici könnycseppet egy hirtelen lehajolással vagy technikai zavarral el lehet fedni. Eper és vér filmzene by. Zentai kolléga pedig már előszedte a tárházból a régi szignálokat. A műsorban folytatódik a magyar nyelv szépségeinek feltárása. Nem mondjuk – e igazunk teljes tudatában, hogy a fiatalok ruhája, tetoválása, piercingje, hajviselete ronda és borzalmas? Meg kell – e bocsátani az ellenünk vétkezőknek?

És azért az is pironkodni való, hogy nem régen pirosfenekűek voltunk, egymást kurkásztuk, mielőtt valami oknál fogva lejöttünk a fáról. A nyelvtanórán megtanultuk, hogy a tárgy ragja a -t. A Retróban hétfőn a beszélgetés tárgya a tárgy. Mi határozta meg viselkedésünket, magatartásunkat, másokkal való kapcsolatunkat annak idején, öt – hat évtizeddel ezelőtt, amikor már elhagytuk az anyatejet és kezdtek minket felesben táplálni? De volt itt még Nostradamus, Jules Verne, 1984 és a híres régi sci-fi filmek, regények. Körkapcsolás bajnoki labdarúgó mérkőzésekről, olimpiai közvetítések, magyar sikerek, riporteri bakik, az élő adások szépségei. És voltak büntetések, ha nem is hivatalosak, szobafogság, zsebpénzmegvonás, intő, rovó, kitiltás, kirúgás, eltiltás és maradt vissza talán máig kísértő bűntudat, lelkiismeret furdalás, szégyen és megbánás. Az énkép nem öregszik! Párbeszéd a new yorki járatnál: – Lehetne úgy, hogy a csomagom felét Szöulba, a másik felét Johannesburgba vigyék? Bakancslista = The bucket list / zsz. Egyáltalán, lehet egymáshoz hasonlítani generációkat? Előjönnek itt majd bőven a személyes élmények, érzések, hangulatok is. Eper és vér teljes film. Ön egy jó rádiót hallgat, normális hanggal szól a Bézs. Úttörő korunkban olvashattuk a Tábortűz, a Hahota itt-ott bizony rémes vicceit, bizalmas kiadványokat cserélgettünk vagy stencilezett szamizdatokat, híres reklámokat néztünk és énekeltünk, volt IM, Magyar Ifjúság és még mi minden.. A hatos társbérletben, a Garibaldi utcában, a negyedik emeleten, emlékeim szerint nem volt telefon.

Ha rosszul, akkor megszívtuk. Mindent, talán legkevésbé a pénzt. Tartsanak velünk, előre! Nem, Rékai otthon, de hál'Istennek mindenki élőben! Úgy döntött a három ( plusz egy) végtelenül finom echte úriember, hogy elég volt a világ durva történéseiből, a negatívumokból, úgyis mindig tragikus irányba fordulnak a dolgok. Én nem iszom vizet, mert az a legerősebb ital, fent tartja azokat a nagy hajókat! " Mert azért a visszasírt hatvanas – hetvenes évek egyáltalán nem úgy nézett ki, mint amit ma szeretnénk nosztalgiázni róla. És persze voltunk, meg vagyunk mi, a rékaimohácsivarjúésafodor. Amerikai · dráma, romantikus. Persze ez csak egy kis sorvezető, a gondolatok sorrendjét nem lehet előre meghatározni, de az adásban igazi sorokról beszélünk és nem lesz mű – sor. Most így utólag, 50 év után... végre megvan.

00-ig régi dolgokról, ami a tűzről eszébe jut. Ha addig nem felejtjük el…). Felidéznek-e bennünk emlékeket a következő szavak: mákdaráló, szifonpatron, pillecukor, kasu, korfu, sprotni, olasz szalámi, öcsisajt, vajaskifli, lekváros bukta, szovjet pezsgő, albán kagylókonzerv stb.? Mire vártunk legtovább? Valamit megint a kezünkbe akarunk fogni, dédelgetni szeretnénk egy kicsit, majd magunkon is mosolyogva rejtegetjük a vitrinben vagy a könyvek mögött és persze a fiókok mélyén. Trapéznadrág, csőnaci, jégeralsó, atlétatrikó (lyukacsos! Vidám nosztalgia három sokat próbált férfi emberrel. Azért is, mert mű azaz mi, nem szoktunk mű-ízű dolgoról papolni, nekünk minden, mindig természetesen jön, így aztán spontán örökéletű mű-veket alkotunk. Jó volt, ha előre tudtunk valamit. Röhögjünk egy nagyot, egyszer élünk (már aki…).

Mentünk avatóra, keresztelőre, konfirmálni, volt bármicvó, névadó, tanácsi esküvő, lakodalom, eskütétel. Mint régvolt fiatalkorunkban, amikor keményen nyomtuk…. Előzmény: Feri bátyó (#2). Persze elkalandozhatunk majd a divatmodellek felé is, érinthetjük a számtanpéldákat is, netán a szabásmintát, hiszen ki tudja, hogy a lassan kiegyenesedő agytekervények hogyan alakultak át az évtizedek alatt. Ennio Morricone - Cinema Paradiso (2001) (OST). Vagy a Hóember című norvég krimiben? Az éhezők viadala = The hunger games. Okosodunk – e idővel, például a tapasztalatok által vagy éppen fordítva? Egy kedves görög blogger segítségével sikerült hozzájutnom az album veszteségmentes változatához is. Meg megbecsülik – mint rég – azt, aki értéket teremt? Jack Nicholson, a Szelíd motorosok legemlékezetesebb kabinetalakítója.

Fotók a világ hálón. És mivel azt senki nem merte kijelenteni, hogy hát mi a fütty is ez, ezért erről lesz szó, ráadásul finom nosztalgiával pár évtizedre visszatekintve. Igaz, pár évtizeddel ezelőtt mindenki kirándult, na jó, volt, aki csak a kocsmáig, de valahogy kirángatott mindnyájunkat a jó vagy reményteljesen finom idő, a friss levegő, a balzsamos fuvallatok, a társaság, a haverok, az ellenkező nem, vagy – ha kötelezően is – a testnevelő tanár, aki persze tornatanár volt, csak a Tf-et végzettek miatt kell hivatalosnak lennem. Hogyan lettünk olyan szépek, okosak, tapasztaltak, amilyenek most vagyunk? És ha már a trafikban jártunk, csak került a gyereknek is egy kis télifagyi.

Még mindenről szólhatunk, s annyi felé vezetheti asszociációs képességeinket a gondolat. Rendvédelem a régmúltban, meg bűn és bűnhődés, meg híres detektívek és betyárok, meg markec, gagyi és börtönszleng. A Retróból hétfőn kiderül. Mik voltak a legkedvesebb játékszereink, mivel töltöttük a szabadidőnket, amikor még tévénk se volt, nemhogy számítógépünk és folyamatosan nyomkodható okostelefonunk? Szóban festeni, szóban előhívni, szóban megidézni a múltat, a képet, magunkat s a korunkat. Ezúttal az ugródeszkánk az élő szó. Sok születésnapot éltünk mi magunk is meg. És persze duma a végtelenségig.
És még lehet, hogy elhangzik pár tragikomikus eset a hülye halálnemekre kiírt Darwin-díj kapcsán is. Rékai érzéketlenebb, macsó tipus, ő mindig, rezzenéstelen arccal, rendületlenül halad a saját útján, s tudja, az út vége nem ott van, ahol a pánikba eső kis fodor gondolja. Jöhetett utánuk (nem utána, mert akkoriban egynél nem álltunk meg) a kávé, a rumostea, a grog, a habos kakaó, a kisüsti, a feles. 00 óráig a Retró műsorában! Van-e szerencse a sportban, a tudományban, a művészetben? Lehet, hogy szerpentinen kanyargunk, s alig emelkedünk, de az biztos, hogy érdekes lesz az utunk, mint az élet út. A megmozdulás véres erőszakba torkollik.

Előadó Meryl Streep, Pierce Brosnan, Colin Firth; eredeti előadó Abba. Szóval esetleg arról lesz szó, hogyan óvtuk a test – lélek –. Mit járjon körbe az adás? Várja tehát Önöket a négy szerzetes (és a kutya). Kinek mit mondanak a következők: Szalacsi, Polgár Jenő, Gyuri bácsi, Matisz nagypapa, bikicsunáj, Gátvéder? És esetleg szó eshet arról is, hogy 2050 – re a mai kávétermő területek 85% – a eltűnhet az éghajlati változások miatt, ami borzasztó, de Rékai doktornak legalább lesz témája akkor is a Mozaik – ban. Másképp emlékezünk, ha már eljárt felettünk az idő? Nem Ser, nem szerv, azaz az utóbbi talán, ha elég bátrak leszünk. Van a levélnek is tárgya.

Talán ide illik a Hatszavas ars poetica – ja: " Képek a lelkemben. Ha jól, bezsebelhetjük a nyereséget, sütkérezhetünk a győztesek között. És mi van a hozzáadott értékkel, meg értéktöbblettel? A Retro ezúttal vidékre megy – emlékezetünkben. Azt is mutatva ezzel, hogy még képesek asszociációs ugrásokra az idősíkok között is. És lettünk szerelemből, elvárásból (családi és társadalmi), szocpolból, csokból, és csókból, mesterségesen, bérbe adva egy időre, bosszúból, csak azért is, hibából és tévedésből. Sok minden jut eszünkbe – és mennyi mindent elfelejtettünk már…. Anyák napja volt tegnap, s van ma és lesz, amíg él, amíg élünk. Felvonulásra, körmenetre.