Budavári Történelemóra : Január 2021

Az sem véletlen, hogy - elszórt ismeretek alapján - a Tiszántúlon élt legtovább a kifejezetten pogány hitvilágra jellemző lovastemetkezés szokása. Nagyon jól tükröződik ez a régészetileg jobban kutatott területek esetében. Másodszülött gyermekeként látta meg a napvilágot. Nagy bőség van itt mindenféle élelemből, különösképpen halból, melyből nagyobbakat semmilyen más folyóból nem láttam kifogni. Magyar szempontból a 16. század közepi katonai helyzet egyre kilátástalanabbá vált.

Palásti László: Bertrandon de la Brocquiére alföldi útleírása. A vidék hódoltsági területté válása, majd pedig tényleges elfoglalása szenvedések mérhetetlen özönét zúdította vidékünkre. A NÁNDORFEHÉRVÁRI DIADAL (1456). A Vezúv lábánál fekvő virágzó üdülőváros egy nap leforgása alatt a földdel egyenlővé vált. Magyarországon a középkor folyamán több helyen mûködött királyi pénzverde. Az ország nyugati felén ekkor már tucatnyi monostor állt, a Dél-Alföldön legfeljebb Csolt- és Szermonostor (az erdélyi só szállításának útvonalán fekvő, Maros menti kolostorlánc kiépülésének és elsődleges hovatartozásának kérdése megoldásra váró kutatási probléma). Az oszmán sereget kísérõ martalócok a fõerõk útirányától gyakran több tíz kilométerre kalandoztak élelem és rabszolgaszerzés, valamint a lakosság megfélemlítése céljából. E tûzvészek persze keletkezhettek hadi eseményektõl függetlenül is, de ilyenkor a házak tulajdonosai utólag kiszedtek az elhamvadt épületek omladékaiból minden, még használható tárgyat.

Létezett királyi bandérium, amelyben azok a birtokosok hadakoztak, akik nem álltak mások szolgálatában. Egy-egy iparág kézművesei a XII. A c él: a g azdag Ausztria és Stájerország meghódítása volt, a háború azonban csak 1482-ben kezdődött. Többségük a 13. század közepe után teljességgel elvesztette jelentőségét, a városképződésben új erővonalak váltak meghatározókká. Az órán vetített film is elérhető. Egyre többen szöktek el a telkeikről, hogy kereskedelmi központokban éljenek. A magyarországi fejlődés élvonalát tehát a 12. század közepén éppen a Dél-Alföld jelentette. Az asztal felett három nagy – arannyal és gyöngyökkel átszőtt – mennyezetkárpitot feszítettek ki. A királyi várpalota.

Ennek a városnak a megteremtésénél döntő szerepe van a hospes nevet viselő társadalmi csoportnak, amely eredendően idegen (német, olasz, vallon) eredetű, de utóbb már a szabadságokhoz jutó magyarországi népcsoportokat is jelölte. A mai alkalommal a második világégést követő évek fontos eseményeiről meséltem nektek. Remélem sok érdekességgel, izgalmas történettel lettetek gazdagabbak! Ezekben a város szabadságot biztosított polgárainak a földesúrral szemben, s törvényekkel szabályozta a város lakóinak életét. A. kőházak boltjaiban, grammos mérlegen hites pénzváltók, ötvösök ezüstöt, aranyat méricskéltek. A város így kiváltságolt területté vált, s ezért merőben különbözött a vidéktől. Az e korban élt embereknek, legyen az király vagy éppen alattvaló.

Túlzó hízelgéseik mellett elmondanak tényeket, melyekből látjuk, hogy Mátyás magas irodalmi műveltséggel telített légkört teremtett maga körül: háborúban tábori ágyán esténként verseket vagy tudományos műveket olvas, békében d ús a sztala m ellett k ora h íres t udósaival vitázik, sz abad ó ráiban p edig t ervrajzok k észítése közben m egálmodja a v ilág l egnagyobb t udományos i ntézetét. Szintén előrelépést jelentett a borona, amely a föld lazításával növelte a termést. Különösen a bor és a szürkemarha talált külföldön vevőre. A korábban lakatlan hegyvidékre a 14. századtól kezdődően döntően nem magyar etnikumú népesség került (románok). Ha magam nem is gondolnék arra, hogy Magyarország egésze a 11-12. század folyamán a keleti gazdasági világ része volt, de azt nehezen lehetne tagadni, hogy a keleti kapcsolatok és befolyás itt éreztette a legtovább hatását. A városnak fürdője volt, ahol a herceget két fürdős fiú szolgálta ki. Az említett időszakot vizsgálva ugyanakkor megállapítható, hogy a középkor egyik legjelentősebb időszaka Magyarországon, Hugyadi Mátyás uralkodásának idejére tehető. A magas rangú vendég szenteltvíz hintővel illatosította szállását, helyben vásároltatott füstölnivalót, ingeit itt tisztíttatta, ebéd után lantos (citerás) szórakoztatta, miközben a herceg pálos szerzetesek által hozott gyümölcsöt fogyasztott (november utolsó napjaiban). Béla király a nomád kunokat, akik - a honfoglaló magyarokhoz hasonlóan - éppen e tájon tudták folytatni nagyállattartó gazdálkodásukat.

A Dózsa György vezette parasztháború is gyöngítette az országot. Ez az életforma-amely kevesebb kötöttséggel járt, és a földművelésnél könnyebb munkát jelentett-hamarosan a jobbágyokat is megkísértette. Egyetemi szakdolgozatának anyaggyûjtése során az elsõk között alkalmazta a Méri István kezdeményezése nyomán megszületett régészeti terepbejárás munkamódszerét Szentes régészeti topográfiájának elkészítése során. Sok sikert a felkészüléshez és a hétfői dolgozathoz! A honorok birtokosai saját zászló alatt vezetett hadsereggel, az ún. Hunyadi János:törökverő, 1446-52 Magyarország kormányzója. Pénteken egy rövid röpdolgozatot írtok I. Károly, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond uralkodásából, csak a füzetből kérdezek. Tizenöt éves háború (1593-1606) idején teljesedett be. Magyarország további sorsát, jövőjét ugyanis nem az a - keleties indíttatású - hatásrendszer szabta meg, amelyből a Dél-Alföld évszázadok óta bizonyos mennyiségben és nem is a legrosszabb minőségben részesült, hanem egy, földrajzi értelemben ellentétes irányból érkező áramlat. A vadak közül a királyi asztalon a szarvas, az őz, a vaddisznó s a nyúl vezetett. Érdekes, hogy e vers kifogásainak több mozzanata - amelyek közül számos tipikusan alföldi jegy - la Brocquiére-nél is olvasható. A püspökségek az egyházmegye közigazgatási központjai voltak, s minden székesegyház rendelkezett ereklyével, amely vonzotta a zarándokokat, s velük együtt a kereskedőket.

Kapuadó: jobbágytelkenként fizetett adónem. A 13. század első félén túl azonban aligha. A KÖZÉPKORI MAGYAR KIRÁLYSÁG VIR... For Later. Nyugat-Európában mindennapossá váltak az éhínségek és a belső háborúskodások. Ugyan a 13. századtól az okleveles idézés terjedt el, a kisebb jelentõségû ügyekben a megyei és mezõvárosi bíróságokon egészen az újkorig fennmaradt a pecsét küldésével való idézés. Callixtus pápa küldte Itáliából, hogy keresztes hadat toborozzon. Mátyás, aki Magyarországon szigorú központosító politikát folytatott, Morvaországban és Ausztriában a rendekkel jóval engedékenyebb volt, míg Sziléziában keménykezű uralkodónak bizonyult. Itt egy nagy daru-és túzokpiacot láttam. Az addig Magyarországon soha nem tapasztalt erõszakos változások nyomán az Alföldön települések sora pusztult el, vált gyakran végleg néptelenné, megváltoztatva ezzel a korábbi, szerves fejlõdés által létrehozott településszerkezetet. Merő véletlenségből aránytalanul elosztva a 10., a 11., a 12. és a 15. századot illetően maradtak ránk efféle híradások. A kommuna a latin communitas szóból ered, melynek jelentése: közösség. A jelen dolgozat és a kötet is az e néven ismert nagytáj bizonyos szempontból önkényesen meghatározott déli felére terjeszkedik ki. Mátyás és Beatrix lakomáján – György bajor herceg követe szerint –.

Neve a viselt dolgok" jelentésû, latin res gestae kifejezésbõl ered. A héten az igazságos Mátyás volt történelemórán a témánk. A forgalomnak kedvezett az értékálló pénz bevezetése. A hódoltsági területeken még az általában békés idõszakokban is egymást érték a kisebb-nagyobb csetepaték. Sokkal kevésbé ismerjük az Alföld déli fele középkori fejlődéstendeciáit annál, semhogy azok specifikumai megrajzolhatók lennének.

Lassan kezdjetek el készülni a január 18-án esedékes témazáró dolgozatra. Hogy milyen horderejű kérdésekről van szó, és mekkora volt a Dél-Alföld késése az új berendezkedés indulásának pillanatától kezdve Nyugat-Magyarországhoz képest, azt néhány mozzanat felvillantásával illusztrálom, előre bocsátva, hogy a politikai változások gyorsabban futottak végig az országon, mint a sok feltételhez között gazdaságiak. A földeket talajváltó rendszerben, vagyis kimerülésig művelték. 1554-tõl gyulai várkapitányként igazgatta itteni birtokait, és szervezte a török elleni védelmet. Roppant valószínű, hogy a 12. század közepe magyarországi városai (kivált a dél-alföldiek) Bagdadhoz és Iszfahánhoz hasonló (csak azoknál sokkal kisebb) bazárvárosok, sátorvárosok voltak, ahol hallatlanul élénk kereskedelmi tevékenység zajlott, a keleti világ megannyi nációja jelent itt meg adni-venni. Városfejlődés Károly Róbert idején. Éppen ezért eredeti lelõkörülményükrõl, pontos darabszámukról nincsenek megbízható adataink.

A szegedi egyetemen letett jogi doktorátus után 1933-ban Budapesten régészetbõl is megszerezte e tudományos fokozatot. Erre az időszakra a trónviszály a legjellemzőbb. Bandériumok szervezése. Az első király uralkodásának végén a Dunántúlon és a Nyugat-Felvidéken már 15 vármegyével (illetve várispánsággal) számolhatunk, addig a Dél-Alföldön csak néggyel-öttel (Bodrog, Bács, Csongrád, Csanád és talán Zaránd megyével).

Itt már a honfoglaláskor álltak szilárd határú falvak, amelyek mellé a 10. század második felétől a letelepedett, földművelő életmódra áttérő magyarok falvai sorakoztak. Jó kapcsolatokat épített ki a cseh és lengyel királlyal. Sok országokat te bírál, /Nagy dicséretet akkoron vallál, /Ellenségednek ellene állál. Scriptores rerum Hungaricarum. Így hát vagy együtt éltek a romokkal, vagy a legfőbb célnak, a védekezésnek megfelelően alakították át az egykori városokat. 1 Pápai k özvetítéssel, a Frigyessel t öbb é ven á t f olyó h áború 1462-ben v éget ér t, és 1 463-ban Bécsújhelyen b ékét k ötöttek. A 10. század közepére utaló forrás egy tisztán nomád népről szól a Duna mentén, amely - mint más forrásokból tudjuk - nagyállattartással foglalkozott, lovat tartott, életének központi eleme a lovak legeltetése, friss legelőre hajtása és itatása volt. Szapolyai János:erdélyi vajda. A hanyatlás kezdete vezet majd a 30 év múlva bekövetkező török megszálláshoz.

Visegrádon, Budán, Nagybányán, Kolozsváron is. Találtak viszont a régészek - ugyan nem Szentes területén - olyan leégett középkori falusi házakat, melyekben a mindennapi élet és a háztartás szükséges kellékei - ép vagy törött, de újból összeragasztható edények, mezõgazdasági fémeszközök, fegyverek, esetleg pénzek - bennmaradtak. A király is meghalt a csatatéren. Emellett pedig Nyugat-Európában is sikeresen hódított, udvarát pedig bármelyik nagy uralkodó megirigyelhette volna. 33-44., Nagy Imre 1928. A városi ipar tehát kezdetben csupán a város piackörzetének termelt: azaz a kézműves áruk megjelenési helye inkább a hetipiac, mint az országos vásár volt.

1437:Budai Nagy Antal parasztfelkelése.