alfazone.website

alfazone.website

Párisban Járt Az Ősz

KIRÁLY: Ady Endre, i. m. II. Ilyen éles jambusokban jelenik meg az ősz és a Nyár gazdag szimbolikájú kifejezése (1., 9., 13. sor) s a második itt a 15. Minden sor csonkaütemmel zárul. A kettős ritmusú (bimetrikus, egyik változatában szimultán) verselés a hangsúlyos és az időmértékes ritmikai mértékváltozatok interferenciája. A záró sor jelene azonos az emlék múltjával. Párisban jart az ősz elemzés. A költemény legfontosabb élményét-gondolatát fogalmazzák meg ezek a keretező, ismételt sorok, kozmosz és egyén törtségének, torz, fonák állapotának filozofikus tágasságú, teljességgel tragikus látványát. A choriambusi értelmezést részben az igen erős thesisek, részben a funkcionalitás teszi problematikussá. A kettős ritmusban általunk mért maximális nyomaték 15 pont értékű. 7 Rendszeres magyar verstan, Bp. Marad ezek után a choriambusi értelmezés, a végig emelkedő lejtés élménye, klasszikus jambusi sormetszettel, amely a hangsúlyos metszettel találkozik. A kilencesekben is, az ütemkapcsolás folyamatos érvénye a hetesekben is. Stílus és jelentés tehát inkább kontrasztot alkot, mintsem párhuzamot. 0108J s 2105 1107c cs Mi- lyen szo- mo- rú va- gyök én ma, m 4202 1200 s 0104a 1003 0109a cs Milyen csonka ma a Hold.

Ady Endre Párizsban Járt Az Ősz

Kocsi-út az éjszakában Mi- lyen cson- ka ma a Hold, m 1200 0100 2201 s 0104 t 1105 t 0005cs Az éj mi- lyen si- va- tag, né- ma, 0100 4201 f m 3101. Ilyenek: 3., 5., 7., 11. Az időmértékes metrumnak a lejtésegységen belül rendkívüli változatosságát figyelhetjük meg. Axiomatikus álláspont az, hogy a nyomatékok összegződnek, az időmértékes metrum pedig általában lejtésegységet őriz. Parizsban jart az osz. A két kulcsszó nyomatékkülönbsége - nyilván véletlenszerűen - a két versfél intenzitáskülönbségének, dinamizmusbeli különbözőségének szinte metrikai jelképe. E téren jelentős verstani kísérletek mutatkoznak Horváth János, Gáldi László és Kecskés András munkáiban. A második strófa kezdő sorában a szóhangulat közvetlen követője a trocheus, miként a harmadik szakasz első sorában is.

Parizsban Jart Az Osz

Bizakodás csak rejtetten húzódik a versben, az első strófa háromszor ismételt ma szócskájában, jelezvén, hogy pillanatnyi hangulat válik időtlenné a versben. Ha ez a makacs tény említést nyert volna, akkor a Parisban járt az ősz idézett Horváth János-i véleményének tükörképét láthatnánk itt: mert hiszen mit keres egy alapvetően jambusi sor trocheusi-daktiluszi sorok társaságában? A Kocsi-út az éjszakában verseléséró'l ezt írja Király István: Egybeesett a verstani és az értelmi tagolás: minden sor egy-egy dísztelen, elhatárolódó, önmagában álló megállapítás volt... S a maga többnyire hangsúllyal - s nem időmértékkel - kihozott trocheikus-dachtilikus lejtésével s ölelkező rímeivel határozott, kemény csengésű volt a vers zenéje is. " Lángol a fény és a hő, de a lélek rezignált. Parisban jart az osz. Szerelem nélkül, betegen, biztató és bizakodó lángok apró lobbanásai közben, sivatag némaság, félig lárma disszonanciájától övezve botorkál a lélek, a riadt szekér a pusztulás felé fut. A háromütemű tízesek belső tagolása különböző, miként a kétütemű hatosoké is.

Parisban Jart Az Osz

Minden szótag alatt nyolc számhelyet tartunk fenn. De különösen riasztó a véleménynek ez a masszív határozottsága akkor, ha a tizedik sor egészére gondolunk, amely semmiféle prozódia szerint sem daktilizálható, mivel egyértelműen, elejétől végig jambusi. A közvetlen múlt külső-belső kontrasztját külső és belső komor harmóniája váltja fel a jelenben, a közvetlen, tragikus jövő igézetében. A strófákat záró hatosok a negyedik és a nyolcadik sorban kétüteműek (4/2; 3/3),, a tizenkettedik és a tizenhatodik sorban hangsúlyosan tagolatlanok, lényegében tehát időmértékesen mono metrikus sorok. 4 Példaként elég HEGEDŰS Géza Ady-elemzésére utalnunk (Csák Máté földjén, Miért szép? Az első a szótag időbeli nyomatékát jelzi (1-4 pont: rövid magánhangzós nyílt-zárt, hosszú magánhangzós nyílt-zárt szótag jelölésére). A meghalok fogalmában nem csupán filozofikus mélabú rejtőzik, nem csupán általánosan emberi, az igei első személyűség önmagában is arra int, hogy helyzetszerű, személyes az előérzet, elsőrendűen. 21 A spondeusok metrikai szerepe általában nyugodtságot, kiegyensúlyozottságot fest. 30 Pontos, szép leírása olvasható KIRÁLY Istvántól: i. Az ötödik és a tizenharmadik sor azonban Parisban járt az Ősz Pá- 3111 0107 Szent 2210 0106 Ká- 3101 0106 Sta- 1110 ris- Mi- ni- lál- 4000 0105J ba hály ku- ko- teg- 0104c út- 4100 0106c lá- 0104c zott m nap k ján 4000k 0004 ban, k ve- 1003 be- 1110 4108J su- 4107J halk 2211 411 Íj lem. 17 Különösen érdekes a harmadik sor. A hetedik sor anapesztuszai a széthullás, a csörömpölő szétesés olyan kifej ezői, amilyenekkel például József Attila Eszmélet című versének negyedik strófájában találkozunk. Nyilvánvaló, hogy Horváth János nézetében metrikai extremitásnak tűnik a jambusi soroktól övezett daktiluszi sor, Király István szemléletében pedig az anapesztikus, illetve choriambusi-creticusi alternativa, maga a creticus pedig gyakorlati ritkasága miatt.

Párisban Jart Az Ősz Elemzés

5 A komplex ritmuselemzés elvi kérdései. Az ősszel azonosított suhanó szellő a tél, a halálküldönce itt, idegen a nyári harmóniában. A trocheusi-daktiluszi időmértékes karaktert a költemény sorainak több, mint fele erőltetettnek mutatja. 2 4 A költemény metrikai nyomatékcsúcsa, a kettős ritmusú maximális nyomatékcsúcs a 15. sor én szavát emeli ki, amely szó a versben csupán itt, egyszer szerepel.

Ennek a most még nem, de a természetesnél kegyetlenül közelebb. Az eddigieknél hitelesebb leírásra kell törekednünk, az újszerű metódust ez önmagában is indokolja. Az összesen 144 szótagból 60-at kötnek le a choriambusok, kb. A költői gyakorlatból ismert valamennyi versláb szerepel itt, a karaktert romboló daktilusz kivételével. El- 1110 Szent- 2210 0106 Zürn, 2201 0005 Tré- 3100 0004 ért 4000 0105J Mi- züm: 2201 0005s fás 4000 0004s az 0100 hály röp- 0104 fa- 0103 ösz 3202 0108J út- 4100 0106c köd- le- és 4100k 0005 ja k tek k ve- sú- 3111 411 Íj be- 1101 4108j vé- 3101 4110c lek. Jambusok, choriambusok, trocheusok, spondeusok alkotják az időmértékes ütemeket, tehát páros szótagszámú alakzatok, a páratlan szótagszámú sorokban természetesen evokálva csonkaütemes klauzulát. A siker csupán az értelmező intuíció függvénye, a jószerencse kérdése lehet csupán. Elemi erejű az élmény: a magyar nyelvű költészetben objektíve érvényes leíró metrikai rendszer hiánya a műelemző metodika egyéb ágazataihoz képest feltűnő fáziskésésre vall, ezen a téren hatékonyabb, elevenebb munkálkodásra van szükség. Min- den E- gesz el- tö- rött, 2112 m 2101 0107 0104c 1106 t cs Min- den láng csak ré- szek- ben lob- ban, 2112 4200 2200f 3100 m 2101 0107 t 0004t 2107 1106c cs Min- den sze- re- lem da- ra- bok- ban, 2112 m 0107 t 0103a 1003 0100a cs Minden Egész eltörött.

A nyomatékcsúcsok szemszögéből nézve a verső első felében a rezignált lélekállapot pontos szava (búsan) emelkedik ki, míg a vers második felében a személyiség tragikumának szinonimája (én). Amíg azonban a táj csupán beleremeg a pillanat érintésébe, s őrzi tovább a nyár nyugalmát, a költő lelkületében véglegessé, végletessé mélyül a bánat. Nem abszolút bimetrikus nyomatékcsúcs, tehát a sorjelentés egészében funkcionál. A trochaizálás sorjellemző mértéket csupán az első szakasz kezdő és záró sorában, ezen szövegismétlésben ölt. E személyes névmás mintha jajkiáltás volna. 578. személyes halál közvetlen közelségének bizonyosságát hallja a költő az őszi üzenetből. De a spondeusok csekély aránya sem megszokott. Rőzse-dalok parányi, füstös lángjai égnek a szívben, bús, bíbor énekek a személyes halálról. Az erős nyomatékok és a képhangulat kontrasztja (3., 6., 7., 9. sor) a melankólia mélységet tágítja, a kilencedik sorban a megtévesztő közvetlenség stílszerű fogalmát emelve ki. Ez az egyik legjellemzőbb metrikai véglet a költeményben. A teljes jövotlenség élménye uralkodik el az emberben.