Az Ember Tragédiája Szereplők Jellemzése
A novella lett ennek a korszaknak a vezető műfaja. Témakör: Ady Endre 15. tétel: Ismertesse néhány szabadon választott alkotás elemzése alapján Ady magyarságverseinek sajátosságait! Fejtse ki, egyetért-e Kelecsényi László Zoltán véleményével! Az élet és a halál filozófiai kérdéseinek felvetése. Ádám csak egy ember a piac tömegéből. ΤÉΤΕL Eszmék és történelmi korok megvalósulása Madách Az ember tragédiája című drámai költeményében I. ) A kor költői eszménye az elszigetelt, a tömegből kiszakadt magányos óriás.
Az Ember Tragédiája Esszé
Simone, Fourier, Owen). A szereplők viszonya és jellemzése Madách Imre: Az ember tragédiája című művében. Ő az, aki miatt Ádám elveszíti a Paradicsomot, viszont a későbbi színekben Éva idézi vissza az édeni hangulatot. Meg akarja semmisíteni az embert, meg akarja akadályozni az emberi történelmet. Bár Éva miatt vesztette Ádám a Paradicsomot, Éva a nőisége révén őrzi ennek visszfényét, s képes felidézni valamit az Édenből. Ezt a második fajta olvasást fedeztem föl, amikor Lewis Carroll, Dante, Kipling és Borges műveivel találkoztam. Inkvizíció, eretneküldözés (homousion – homoiusion probléma); a "vérengző keresztnek" már semmi köze a testvériséghez és a szeretethez; Szent Péter utóda, a pátriárka már csak a külsőségek embere belső értékek nélkül; a szerelemről is le kell mondania Ádámnak: Éva (Izóra) kolostorba kell, hogy vonuljon apja Istennek tett ígérete miatt.
Kepler – kedve ellenére – kiszolgálja a hatalmat: horoszkópokkal és időjóslással foglalkozik (ezzel elárulja saját magát, hisz a tudomány helyett az áltudományt választja). Ádám új világot akar teremteni, "melynek világa a lovag-erény lesz; Költészete a oltár oldalán; A felmagasztalt női ideál". Madách Imre: Az ember tragédiája 1. tétel: Mutassa be a múlt színeinek meghatározó eszméit Madách Imre drámai költeményében! Ádámot Éva (a rabszolganő) rabszolga iránti szerelme döbbenti rá arra, hogy aki számára csak egy a sokból, az másnak a világot jelentheti, az érzések nem a társadalmi helyzettől függenek. Foglaljon állást, igazolják-e az elemzett versek Szerb Antal gondolatát! Ádám már nem áll a társadalom csúcsán, de jelentős pozícióval bír: hadvezér. Az Úr elűzi őt a mennyekből, s az Édenben két megátkozott fát, a tudás és a halhatatlanság fáját kénytelen átengedni neki. Önmagával küzd és önmagáért. A gentry-Magyarország bírálata Mikszáth Kálmán munkásságában jelentkezik. A humánum ősi forrásánál, a görög műveltségben keresi az élet mélységiben rejlő, értelmes szépet.
Elvágyódik a Föld köréből, de vissza is sírja azt, fáj tőle elszakadnia. A nép jogilag szabad, de lelkileg mégsem az Ádám keserűen látja be: " mi dőre a szabadság". Madách Imre: Az ember tragédiája 2. tétel: Fejtse ki, hogyan látja Madách saját korát és a jövő kérdéseit! A történelmi színek: az első prágai színben is jól kitűnik az összetett egyénisége: hűtlen Ádámhoz, kacérság és lelkiismeret furdalás jellemzi. Lucifer első csatáját siker koronázta: az első emberpár elkövette az ún. Ókor: Egyiptom, Athén, Róma; középkor: Konstantinápoly, Prága, Párizs stb. )
Az Ember Tragédiája Eszmék
Lucifer tragikus magasságba emelt hősi alak. Keserűen veszi tudomásul, hogy nem valósíthatta meg tervét: az ember legyőzését. Bismarck mondása: nem tud elképzelni nagyobb szerencsétlenséget, mint kis nemzet fiának születni. Péter apostol új utat mutat, új eszmét kínál: a szeretetet, a testvériséget, felismerni a másikat önmagunkban.
Ő az, aki igényli a továbblépést és a változást. Század világirodalmából 11. tétel: Baudelaire vagy Verlaine vagy Rimbaud vagy Rilke néhány alkotásának elemzésével mutassa be, hogyan gondolkodnak a szimbolista költők lírájuk sajátosságairól, helyzetéről és céljairól! Szabad akaratra hivatkozik, tapasztalatai birtokában tőle függ, hogy útját, azaz az emberi történelmet hogyan alakítsa. Témakör: Vajda János 12. tétel: Ismertesse, hogyan készíti elő Vajda János tájverseiben és szerelmi lírájában Ady Endre költészetét! Hisz abban, hogy a világ a lehető legjobbá fog válni. Néhány költemény elemzésével igazolja az alábbi gondolatot! A megkésettség, az "alkalmas idő", az időszerűség kérdései foglalkoztatták Mikszáthot. Ahogy itt Móricz Zsigmond egy gépies egyszerűséggel elvégzett gyilkosságon keresztül "vérfagyasztó tárgyilagossággal" bemutat egy lelkiséget: csúcspontja novellaíró művészetének. Lucifer tudja, milyen az ember, ezért képes bűnre.
Témakör: Krúdy Gyula 7. tétel: Mutassa be egy szabadon választott alkotás elemzésével a Szindbád-novellák jellemzőit! Ő a tagadás szelleme, a hideg és latolgató értelmet, a rideg tudományt képviseli, szemben az érző szívvel, mely Évát jellemzi. A modern poétikában a metaforikus, szabadabb asszociációkra épülő kifejezésmód jellemző. Az alábbi meghatározás segítségével igazolja, hogy az elemzett alkotás középpontos dráma! A művész helyzete a magány és a passzivitás – a művész már nem mindentudó és öntörvényű teremtő, szerepköre erősen korlátozódik. 4) FANTASZTIKUS VILÁG: a) Falanszter: Az emberi emberteleníti el a világot értékek helyett a természettudományok valósága Ez a szín már a jövőbe mutat, egy olyan világba, melyet Madách elképzelt.
Az Ember Tragédiája Idézetek
Századi természettudományok fejlődése lelki- világnézeti válság a determinizmus eszméje: e tanítás szerint a társadalom meghatározott törvények szerint fejlődik, s a fejlődés egy bizonyos ponton megáll. A főszereplő a novella központi fordulata következtében megváltozik, jelleme átlényegül, életútja más irányt vesz. Valóra váltak-e Madách "jövendölései"? Fő vonásai a félelem és az éhség Barbár világ, ahol a szomszédok megölik egymást. Lucifer csak hűséges kíséret, aki aforizmákkal mulattatja Ádámot, ellenben Éva hol társ, hol szerető, hol távoli messze fény, az, aki körül az egyes színek cselekménye megfordul. Ádám, Lucifer érveinek engedve, úgy véli: ami az emberben értékes, az tisztán szellemi, s ha ez nem tud kibontakozni, annak egyetlen oka, hogy anyaghoz, a földhöz van láncolva.
Össze nem függő jelenete, epizódok füzére Megszólal a csalódás hangja: "Jerünk tehát, mit is nézzük tovább hogyan silányul állattá az ember". Romantikus műfaj C) A triádaszerűség bemutatása, a hármas szerepfelosztás, a szereplők jellemzése A mű 15 színből áll. 1840: szülővárosában helyi. Térjen ki arra, hogyan van jelen az alábbi sajátosság az elemzett regényben! A mű Ádám és Lucifer vitájával zárul. Fejtse ki, hogyan jelenik meg Szerb Antal állítása az elemzett színekben! A régi hatalom és a gazdagság illúzióit megőrző köznemesi rétegből alakult ki a gentry. A másik módszer a gondos feltárás volt, a szöveg tüzetes vizsgálata, hogy megértsem a belefont jelentést, miközben örömet találtam a szavak puszta hangzásában, a szavak féltékenyen őrzött s át nem adott kulcsaiban, vagy abban, ami gyanúm szerint a történet mélyén rejlett, ami túlságosan szörnyű vagy csodálatos volt, semhogy megpillanthassam. László – A délibábok hőse című verses regénye. Létezik-e a világban haladás, fejlődés vagy egy bizonyos pont után minden az ellentétébe csap át?
Elszakad Lucifertől, s az Úr kegyeibe fogadja. Felnőtté öntudatosuló hős A tragikum Ádámban van Az Úr alkotta emberi tulajdonságai (szenvedélye, álmai, ereje, gyarlósága) ennek a tragikumnak a forrása. Térben-időben szabadon mozog, de látszólagos szabadsága voltaképpen súlyos rabság: sugallatok indítják útra, belső késztetések űzik az abszolútum felé, amelyet sehol sem él át. Ádám már végképp nem kimagasló személyiség, csak egy a sokból (itt mindenki ugyanolyan ruhában van, egyformák kell, hogy legyenek az emberek, az egyenlőség helyett az egyformaság valósul meg, így eltűnik az egyéniség); nem képes irányítani a sorsát. A mű keletkezése (1859-1860) A) Forrásai, világirodalmi előzményei - a XIX. Az első 3 szín, illetve az utolsó: bibliai színek (a bibliai teremtéstörténetre épülnek) vagy keretszínek; a többi: történelmi vagy történeti szín, Ádám álmodja őket (Ádám szeretné látni az emberiség jövőjét – Lucifer elaltatja, úgy mutatja meg neki a történelmet, a jövőt, ami az emberre vár). Kialakul egy elembertelenedett társadalom, ahol az embereknek nincsen szabad akarata. A költőnek feltehetőleg a biztos pontot, a megtartó erőt jelentené Isten. A középkori tudományok értéktelenségéről, szellemi önállóságról elmélkedik.
Felesége, Borbála megcsalja, folyton pénzt kér tőle (egyes vélemények szerint Borbála Madách feleségét, Fráter Erzsébetet mintázza – szerette, mégis elvált tőle); a nőt jónak és rossznak is tartja ("méregből s mézből összeszűrve") de: minden rossz tulajdonságát annak a kornak köszönheti, amelyben él. Ádám és Lucifer egymással szemben álló értékeket testesít meg, Éva pedig kettejük között áll: Ádám idealizmusával és Lucifer eszménytelenségével szemben a sokszínű "természetet" képviseli. A trón magasából nem hallja a nép fájdalmas sikolyát. Változatos jellemet tükrözi: a gazdag Márki nőt, később a pórnőt testesíti meg. A keretszínek és a "történeti színek" viszonya laza. Lucifer nem dicséri alázattal a létrejött világot, szembeszáll az Úrral. Éva veszi rá ugyan Ádámot a "bűnre", de ő menti meg a pusztulástól is. A tudomány célszerűsége uralkodik a falanszterben. Fogalmazza meg, melyik olvasási módot alkalmazta az ismertetett mű elolvasásakor! A rabszolgák piramist építenek neki Azt reméli, ezzel legyőzheti a rá mért isteni büntetést, a halandóságot.