Index - Kultúr - Megszólalni Lelkiismereti Létkérdés
Hála Istennek, még hivatalos, kormányszintű antiszemitizmus nincs, de Bayer Zsolt (aki ugyan tagadja, hogy antiszemita lenne) közelebb áll Orbán Viktorhoz, mint Schiff Andráshoz, és bizonyos Pállfy nevű kormánypárti képviselő nem nyugszik, míg nem viszi sikerre a szélsőjobb kampányát a Nemzeti Színház igazgatója ellen, akire az újságírói kérdés a szélsőjobb szerint vonatkozhat. Bartók Béla Magyarországon élt, özvegye, Pásztory Ditta is hazajött Amerikából, fiatalabbik fia, Bartók Péter viszont amerikai állampolgárként az Egyesült Államokban maradt.
- Schiff andrás levele kocsis zoltánnak 2020
- Schiff andrás levele kocsis zoltánnak es
- Schiff andrás levele kocsis zoltánnak 2
Schiff András Levele Kocsis Zoltánnak 2020
Az első 20. századi komponista, akinek összkiadása megindult, Arnold Schoenberg. Mi a véleménye arról, hogy a különböző interpretációkba mennyire szólhat bele egy zeneszerző örököse? Frappáns tézis ez, és látszólag generálisan igaz, de közelebbről nézve világos, hogy aligha általánosítható. Az évforduló nem segít ebben? Fischer Ádám más, külföldön élő művészekkel, például Schiff Andrással együtt petíciót adott át Brüsszelben. Hol járt a Proms előtt? Új szelek fújnak a zenei életben is: elbocsátották a Magyar Állami Operaház főigazgatóját és művészeti vezetőjét, Fischer Ádám pedig lemondott vezető karmesteri pozíciójáról. Schiff andrás levele kocsis zoltánnak 2020. A következő lépésben pedig már Gyurcsányt támadja, mondván, az előző kormány nem igazán "ápolta a kulturális életet". Ugyanakkor azzal is tisztában kell lennünk, hogy életművének fele, például vokális zenéje, úgynevezett pedagógiai zenéjének egy része, és talán még az erősen népzenéhez kötődő, népzene-földolgozó művek egy csoportja is természetesen nem olyan érdekes, izgalmas külföldön, mint idehaza. Nem fél attól, hogy aki most homokba dugja a fejét, annak esetleg nem lesz már feje, amikor úgy dönt, hogy előhúzza ismét? Arról szóltak a híradások, hogy a Nemzeti Kulturális Alap három esztendőn át évi 60 millió forintot szánna erre a célra. Kurtág György ebben is kivétel volt: eljátszotta zongoraművészi diplomakoncertjén.
Ezt azért állíthatom, mert 1963 óta dolgoztam a Bartók Archívumban egészen tavalyi nyugdíjba vonulásomig, a Bartók-összkiadás főszerkesztőjeként jelenleg is itt vagyok, így pontosan tudom, hányszor tettünk kísérletet arra, hogy megértessük a kultúrpolitika irányítóival, amerikai partnereinkkel, jogvédőkkel és ügyvédekkel, az amerikai archívum vezetőjével és a családtagokkal, hogy miért fontos a Bartók-összkiadás. A szóló zongoraművek esetében talán a meglévőket kellene átmenteni. Még azt is megértem, hogy valaki a barátság, a bizalom jelének tekinti, ha ezt valakivel megbeszéli. Az undor óráiban | Magyar Narancs. Egy ilyen szellemóriás esetében különös jelentőségük van a tevékenységükön kívüli megnyilatkozásoknak, pláne egy olyan kiélezett politikai-szellemi helyzetben, mint a mai magyar. Mikor jelenhetnek meg az összkiadás első kötetei? Ez nem megtárgyalni való dolog.
Schiff András Levele Kocsis Zoltánnak Es
Honnan hát a "baloldali" kitétel? Mely hang hiányzik önnek a legjobban Budapestről? Schiff andrás levele kocsis zoltánnak es. Ebből a művésztársa iránti megvetést és lenézést sugalló, kocsmai színvonalú fecsegésből valami olyasmi derülhet ki, hogy az Ádám az egy javíthatatlan fickó, kérem, én felajánlottam neki tíz koncertet, de ő tizenkettőt akart, hát szóljanak hozzá! Szándékosan félreérti a magyarországi légkörre vonatkozó riporteri kérdést, és kijelenti, nálunk remek az idő, éppen a Balatonról jön. És meg kellett nyernünk a család, a jogörökösök támogatását. Hatással van a jelenlegi magyar politikai-társadalmi helyzet a külföldön játszó magyar muzsikusok megítélésére, fogadtatására? Az én zenekaromban tizenegy zsidó és tizenegy roma származású muzsikus dolgozik.
Ez nem Liszt hibája, hanem az enyém. Ezeket a számokat igazából akkor értékelhetjük, ha összevetjük a 2009-es évre vonatkozóan nyilvánosságra hozott adatokat: |Nemzeti Kulturális Alap. Az összes változatot? Ha mától kezdve beszédtéma lehet, hogy ki cigány oboista, illetve ki zsidó vadászkürtös, akkor hol a határ? A videók megtekintéséhez bejelentkezés és két csillag szükséges.
Schiff András Levele Kocsis Zoltánnak 2
Az életmű-összkiadások kezdettől fogva nagyon különböző minőségűek voltak. Hiszen itt nem Pityi Palkó (ha már német: Hinz und Kunz), hanem Magyarország szellemi elitjének az egyik legelitebb képviselője nyilatkozott oda. Ne tagadjuk: a mesterségesen előállított hangerő már nem zenét, hanem csupán zajt produkál, ami az embereket érzéketlenebbé, durvábbá, kegyetlenebbé teszi. Vagyis most adva van a lehetőség, hogy - ha megkérik és elvállalja - Kocsis összfelvételt produkáljon a Bartók-életmű jelentékeny szeletéből. Emlékszem, Szabolcsi tanár úr a 4. kvartett kapcsán valamilyen költői hiányérzetét fejezte ki: Az a suhogás, ami a II. Tusa Erzsébet - Lendvai Ernő felesége - volt az, aki bizonyos kemény stílusú műveket egyáltalán játszott. Nem érzi-e, hogy a kormányt védő interjúval hatékony érvrendszert adott azok kezébe, akik csupán szomorú államhivatalnokok, és messze nem oly magasröptűen gondolkoznak, mint ő? Egy-egy kockázatos(nak tűnő) művészi döntés ma is nagy felhördülést kelt. Ha a zenei szakmán túlra tekintünk, miben látja Bartók életművének legfontosabb hatását? Honnan tudhatná Kocsis, ki a zsidó a zenekarában?
Ezért teljesen természetesnek találtam, hogy a rendszerváltás után joggal felmerült, legyen végre több szó Lajtha Lászlóról, Dohnányi Ernőről és a többi 20. századi magyar komponistáról is, aki nem kaphatta meg az előző rendszerben az őt megillető helyet. Függetlenül attól, hogy miként vélekedünk e lépések indokoltságáról: a különféle kulturális intézményekben, a közszolgálati médiában, a filmvilágban, a színházakban, a közalapítványi szférában zajló átszervezések és intenzív személycserék ismeretében, illetve a köztisztviselők indoklás nélküli elbocsátását lehetővé tévő törvény elfogadása után, nem is érti az ember, hogy gondolhatja ezt komolyan. Ő maga írt hozzá rövid előszót, én pedig egy valamivel hosszabb tanulmányt, ami minden lényegeset elmond arról, hogy mit hagyott örökül Bartók. Ámbátor mindhárom félnek van igazsága. Azt is remélem, hogy a hangversenyek között nemcsak rutinkoncertek lesznek majd, hanem különlegesek is, fiatal művészek feltűnést keltő interpretációival. Jön a kvóta, hogy akkor két roma hárfásnál nem kell (lehet) több? Több hegedűs vallja, jó okkal, hogy jobban szereti a 2. hegedű rapszódia Friss tételének azt az eredeti változatát, amely az Universal Editionnál jelent meg, mint a későbbi, rövidebb verziót, amelyik a Boosey & Hawkes kiadásában kapható. Ez messze meghaladja a toleranciahatárt, aminek az a következménye, hogy ma az emberek túlnyomó része nagyot- vagy rosszul hall, és az idegrendszerük is tönkre lett téve. Ezt én mint magyar polgár a leghatározottabban visszautasítom. Egy másik generációnak másképpen kell játszania.
Grammy-, Gramophone-, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész. De ezen túl a minden zenei könyvtár polcain egymás mellett sorakozó összkiadások valóban a klasszikus értékű életműveket szimbolizálják. A következő lépésekkel már baj volt, mert ahelyett, hogy a 20. század hasonló rangú klasszikusai, tehát Bartók és Stravinsky kerültek volna sorra, inkább a következő vonal szerzőiből (Szymanowski, Hindemith stb. ) Hanem - patetikusan, mi tagadás - a magyar zenésztársadalom tagjaihoz. DE EZ SOSEM A MUNKAHELYI VEZETŐ!!!
Stravinsky abszolút mesteri fokon tudott különböző táncjátékokat, baletteket írni. Ezért aztán kénytelen vagyok néhány kérdést feltenni Kocsis Zoltánnak; ezek egy része persze szónoki lesz, de akad köztük olyan is, amelynél nem tartanám elképzelhetetlennek a választ. Ha valaki zsidó származású, ezt nyilván nem kell titkolnia, de deklarálnia sem. És a munkanélküli ellátások kilátásba helyezett megszorításának ismeretében. Zenészként is, sőt, kicsit még jobban, mint tavaly ilyenkor, ugyanis ki fogják egészíteni a költségvetésünket. És azzal sem elégszik meg, hogy elhárítsa azt a valóban megalapozatlan vádat, hogy a "többség fél" Magyarországon. 2013-ban megkapta a londoni Királyi Filharmóniai Társaság (RPS) Aranymedálját. Hiszen, gondolom, furcsán hatna, ha valaki azt állítaná, hogy elsősorban magyar szerszámlakatosnak (vadakat terelő juhásznak, tűzoltónak) érzi magát, és csak aztán magyar polgárnak. Nagyon tanulságos volt számunkra, hogy Kodály, aki ott volt már az 1. vonósnégyes ősbemutatóján is, és Szabolcsi Bence, aki egy későbbi periódusban hallotta Waldbauerék játékát, Tátraiék előadásában minek örült és minek nem. Igen, és ez nem hízelgő. Vagy egy másik aspektus: Bartók népzenei hagyatékának java jól ismert, mára megjelent.