I. Számú Belgyógyászati- Angiológiai Osztály

1940től Tanzániában élt, Arushában évtizedeken keresztül foglalkozott trópusi betegségekkel., maláriával és rákkutatással. Elektromos balesetek röntgen képeknél (Bp., 1926); A gerincoszlop merevedéseiről (Bp., 1926); Az elektromos feszültség mérése röntgenkészülékeken (Bp., 1926); Rosszindulatú daganatok szőlőcukorinjekciókkal kombinált röntgenkezelése (Bp., 1930); A szövetek permeabilitásának megváltozása röntgenbesugárzásra (Bp., 1930); A rosszindulatú daganatok rádiummoulagetheraphiájának és telecurietherapiájának alapelemei (Bp., 1943) – Irod. I orvosi karon a bakteriológia és az immunológia ny. Felelősséget érzett a rábízott katonák egészségéért, életük megmentéséért, és a hivatásos tiszteket "meghazudtoló módon" lett tisztje, emberséges parancsnoka beosztottjainak. Ben demonstrátor, 1909-től gyakornok. I. számú belgyógyászati- angiológiai osztály. Személyének Kemény Zsigmond állít emléket Gyulai Pál c. regényében (Pest, 1847).

Uzsoki utcai kórház orvosai
Kenézy kórház ortopédia orvosai
Bajcsy kórház sebészet orvosai
Kenzy kórház belgyógyászat orvosai
Kenézy kórház debrecen orvosai

Uzsoki Utcai Kórház Orvosai

A magyar fogászat története (Bp., 1965). I Kórház endokrinológus főorvosa, a M. Endokrinológiai Társaság alapítója, a londoni Királyi Orvostársaság 1ev. 1940-től a Phylaxia kutatója, a liofilezés bevezetője. 1939-ben kimutatta az adrenalint, és felfedezett egy gátló hatású idegi faktort. Tanács, 151 Created by XMLmind XSL-FO Converter. MAGYAR ORVOSÉLETRAJZI LEXIKON Rosta János (Bp., 1926.

Kenézy Kórház Ortopédia Orvosai

Katona Éva, egyetemi adjunktus, diabetológus, Ph. 1877–1878-ban külföldi tanulmányúton 277 Created by XMLmind XSL-FO Converter. 1932-ben a debreceni orvosi karon szerezte meg orvosi oklevelét. 1837–1839-ben a pesti belklinikán gyakornok, 1840–1841-ben tanulmányúton volt Bécsben és Padovában. 1922ben szerezte meg orvosi oklevelét a pécsi orvosi karon. 1976–1978-ban az Orsz. Kiss P. Kenézy kórház ortopédia orvosai. Pediáter, 1990); Schuler D. (Gyermekgyógyászat, 1991). 1882-ben szerzett orvosi oklevelet Bp. 1945-ben a debreceni Néplap főszerkesztője, 1946-tól a Népjóléti Min. Orvos, néprajzkutató, egészségügyi miniszter (Katanga).

Bajcsy Kórház Sebészet Orvosai

Ok t. 1972–1974-ben Genfben az Eü. 1948–1950-ben az Orsz. Kovács Pál (Dég, 1808. Uzsoki kórház nőgyógyászat orvosai. 1952–1954-ben a sebészeti továbbképző klinika tanársegédje, 1954–1959-ben adjunktus, 1959–1969-ben docens, 1964–1967-ben a II. A Fül-OrrGégegyógyászat c. Zajártalmakkal, prevencióval, műtéttannal, a Maničre-betegséggel foglalkozott. Orvostud., 1959, 11. Elvégzése után a Nyíregyházi Jósa András Kórház Belgyógyászat Gasztroenterológiai Osztályán kezdtem el dolgozni.

Kenzy Kórház Belgyógyászat Orvosai

Jeles műgyűjtő és képzőművész is volt. 1904-ben szerezte orvosi oklevelét a bp. Pneumologia Hung., 1981, 12. 1940-ben a konzerváló fogászat magántanára. Gyermekek gyógyszerezésével, gyermekkori tbc-vel és bronchiectasiával foglalkozott. Közel száz alapvető tanulmánya jelent meg. Állatorvosi műszótár (Bp., 1937); Állatorvosi útitárs (Bp., 1939) – Irod. A belgyógyászati diagnosztika és vizsgáló módszerek kézikönyve (Bp., 1914); A typhus abdominalis és a paratyphusok (A és B) elkülönítő kórisméje (Bp., 1919); – Irod: Schattler F. Gyógyszerész, Bayer Antal gyógyszerész fia. 1948– 1961-ben a Fehér Kereszt Kórház főorvosa, 1948-ban c. tanár, az Igazságügyi Orv. Kutatási területe a trombocitaszám regulációja, a trombocitopoézis. 1860-ban Würzburgban ösztöndíjas, 1862-től a Rókus Kórház fülésze, 1868-ban magántanár, 1879-ben c., 1902–1910-ben rk. Kenézy kórház debrecen orvosai. A Fodor József Iskolaorvosi Társ.

Kenézy Kórház Debrecen Orvosai

1919ben a Tanácsköztársaság idején a sebészeti klinika vezetője, ezért sokáig mellőzték. En a vitaminok és hormonok a belgyógyászatban c. 1950–1952-ben a József Attila Kórház, 1952-ben a Margit Kórház belgyógyász főorvosa, 1958ban Cambridge-ben ösztöndíjas. Balla Sándor, 1905-ig Blau (Lugos, 1881. Szaktanácsadó (1978–1991), emeritus professzor (1991–1997). Marikovszky Márton, nagy-tornyai (Rozsnyó, 1728. Andriska V. (Akadémia Kis Könyvtára, 42., Bp., 1941). Előadóként, 1963–1967-ben egy. Egyik alapítója a M. Patológusok, illetőleg a M. Igazságügyi Orvostani Társ. Bőr- és Nemikórtani Intézet igazgatója. Dr. Plósz János - Orvos válaszol. 1864–1867-ben Bécsben Artl asszisztense, majd a pesti Szent Rókus Kórház szemésze, 1868-tól magántanár, Somogy vármegye főorvosa.