József Attila Anyám Elemzés
Itt minden csupa rom. " Hogyan utal az alábbi idézet erőre? Az egyik a felnőtt emberé, aki nem ragaszkodik semmihez, tudomásul veszi – lázadás nélkül – a világ törvényeit. Az ódában a jövő és a jelen ellentétét feloldotta a forradalmi látomás, de az elégiában a valóságba visszazuhanva azt kell a költőnek megállapítania, hogy "Itt a lelkek / egy megszerkesztett, szép, szilárd jövőt / oly üresen várnak... " Ez a vers műfaját tekintve is igazi elégia, a jövőt szinte csak elérhetetlen távlatként csillantja fel. A vizsgálódás eredménye lehangoló. József Attila gondolati költészete néhány verse alapján - Irodalom kidolgozott érettségi tétel. Jellemző kulcsszavak, amik kiolvashatók a címből: magány, bánat, komorság, álmodozás. Azonosul-e a tájjal Ady is, akár József Attila?
József Attila Levegőt Elemzés
E versek gyakori motívumai: a fenyegetettség, az otthontalanság, az árvaság, a feloldozás utáni eleve reménytelennek tűnő vágy már a Nagyon fáj kötetben megjelentek. Azt a vershelyzetet bontja ki, amely szerint "a költő, a rokon, nézi, csak nézi" a külvárosi valóságot. József Attila: 1905, Budapest – 1937, Balatonszárszó. Utolsó nagy verseiben ehhez még hozzájárul annak felismerése, hogy a világban nincsenek meg önfenntartásának feltételei, nincsen már számára betöltendő szerep, egyéni léte így véget ért. Itt pihensz, itt, hol e falánk. Szóismétlés: "itt" – a vers összetartozását, egységét szolgálja. Az adott szempontok alapján megnézzük a különbségeket. József attila anyám elemzés. Egy megszerkesztett, szép, szilárd jövőt. Ebből a számvetésből született utolsó három verse, a bezártságból való szabadulás lehetetlenségét, a lemondást megfogalmazó Karóval jöttél, az egyéni lét végét lázadás nélkül elfogadó Talán eltűnök hirtelen és a legkeserűbb felismerést, a feleslegességet tudomásul vevő Íme, hát megleltem hazámat.
Bóka László: Elégia (Miért szép? Alá, a nyirkos homályba. Felszabadulnak elfojtott gyermekkori vágyai, előtörnek fájdalmas emlékei. Anyjához tér így az a gyermek, kit idegenben löknek, vernek. Az Elégiában a külvárosi táj szinte moccanatlanul dermedt, de ezt az állapotot ellentétek feszítik. József Attila: Elégia. Tankönyvkiadó, Bp., 1980. Legnagyobb alkotásai a leíró és gondolati kötészetébe tartoznak, s ezekben a versekben a szerelmi érzés kifejezése és a politikai világnézeti hitvallás egyaránt megtalálható. József Attila gondolati költészete néhány verse alapján. Miféle gazdag szenvedés. Tudja, hogy az élet csupán ráadás a halálra.
József Attila Anyám Elemzés
Az így felvázolt, értelemmel megélt élettel állítja szembe és utasítja is el egyszersmind a másik lehetőséget, a pillanatnyi örömöknek élő ember kisszerű, állati szintre süllyedt létét. Innen-e, hogy el soha nem hagy. A költő a lélekállapot, létérzés megfogalmazására törekszik. Milyenek az emberek? Hiszen nem egy idegen világot mutat be a költő, hanem a sajátját. Magányán a nyomor egykedvű csendje. Nem pusztán a tájról beszél, hanem a tájhoz tartozó lelkek belső képei is megjelennek a versben. Index - Tudomány - Iskolatévé: Összehasonlító verselemzés a magyarérettségin. " Magányos, bánatos, szenved, szorong de mégis egy a többi "nyomorulttal", együtt erőt jelentenek,, és hisznek a szép jövőben.
A szeretet és a rend hiánya és keresése, a teljes emberi lét vágya, az egyén fájdalma alkotják költészetének gondolatiságát. Milyen öntudat kopár öröme. Egy vaslábasban sárga fű virít. Gyakori a második személyű, önmegszólító forma. A maga módján itt is megterít. Vershelyzet: Az alacsonyan szálló füst olyan érzéseket ébreszt benne, amik gondolkodásra késztetik. Sorra vette az emblematikus magyar tájakat, amelyekkel az irodalom is foglalkozott, majd megnézte az adott versekben ábrázolt helyszínek jellemzőit. József attila altató elemzés. A vers témája: felülről nézett városvégi táj, ami szomorú, mozdulatlan. A világról milyen képet fest? Bánatot a tűnődők szivén. A valóság nehéz nyomait követve.
Mégis fellelhetők a versben a széppé varázslás elemei. Fontos, mint Adynál is ez a helyhatározószó. De a remény másik feltétele a "vess el minden elvet" sem valósulhat meg, mert az egyet jelentene az intellektuális lét teljes feladásával, az ösztönlények szintjére való lesüllyedéssel. Lényegét tekintve mégis azonos a két mű szemlélete. Innen származik a költő, itt él, és ide köti a sorsa, a jövője is. A világ kiszámíthatatlanságát érzékelve bizonytalanság ébred az emberben, a determináltság uralma pedig szorongást ébreszt benne. Az általános felvezető után a Szent István Gimnázium tanára az alábbi versekkel foglalkozott az előadásában: - Petőfi Sándor: Az alföld. Verszárlat: önmegszólítás (mint az elején) "magaddal is csak itt bírhatsz, óh lélek! Szecsődi Tamás Leó ezúttal összehasonlító verselemzésből tartott előadást az Indexen. Hogyan tudnád igazolni, hogy mindez a kulcsszó benne van a költeményben? 1934-ben, a költő életének egy különösen válságos időszakában született egyik legjelentősebb bölcseleti verse, az addig elért eredményeit összegző és a folytatást előlegező Eszmélet. E versekre jellemző, hogy a tárgyi környezet részben valóságos, részben belső metaforikus táj, valamint hogy teljes világképet fogalmaznak meg. Az írásbeli érettségi két és fél órás szövegalkotási feladatának egyik része ugyanis mindig két mű összevetéséből áll, amelyek általában lírai alkotások, formájukat tekintve pedig versek. Üres a lelkük, de képesek befogadni egy szebb jövőt).
József Attila Altató Elemzés
Ezt követően megvizsgálta az összekapcsolódó motívumokat, illetve azt, hogy ki beszél a versekben, majd a tematikus szempontokhoz kapcsolódóan a nem tájleíró részekkel is foglalkozott. Köröskörül mélán és komorlón. Elsőként tematikus szempontok alapján vetette össze a fenti műveket. A versek azonban csak a végső konklúziót mondják ki. A komor vágyakozás, hogy olyan légy, mint a többi nyomorult, kikbe e nagy kor beleszorult. Ugyanakkor tisztában van azzal, hogy ez a vágya is betegségének tünete, és szeretne felnőtté válni végre. Szemlélődő vers - a táj fölé hajol, azonosul vele, önmagát kérdésekkel ostromolja, komor, sivár leírások, de remény is felvillan.
Van-e jövőről szó Adynál? Hangsúlyt kap a lélek keménysége- Mire utalhat ez? Magányából, nehézségeiből az öngyilkosságba menekült. Csak itt mosolyoghatsz, itt sírhatsz. Ezzel az álombeli világgal szemben az ébrenlétben a "vas világ rendje" uralkodik. A nyomor csendje "föloldja lassan a tömény. "Anyjához tér így az a gyermek, óh lélek! Ernyőt nyit a kemény kutyatej. Költői eszközök: megszemélyesítés (tűzfalak magánya, egykedvű csend).
Hogy mindenkinek érthető legyen, miről is van szó, mindezt két ország, Olaszország és Németország összehasonlításával szemléltette az oktató, az összehasonlítás módszerét magyarázva, amely az alábbi lépésekből áll: - Szempontokat keresünk az összevetéshez. Úgy érzi, korai árvasága miatt nem tudott igazán felnőni, ezért szerelmeitől is azt várja, hogy úgy szeressék, mint egy védelemre szoruló gyermeket (Gyermekké tettél). Önnönmagadra, eredetedre. Szecsődi tanár úrral még egy alkalommal találkozhatnak a tanulók az Iskolatévé-sorozatban, amikor is az írásbeli érettségi első feladatlapján megy végig majd, a szövegértési feladatokhoz, illetve az úgynevezett rövid szövegalkotáshoz, az érveléshez és a gyakorlati szövegtípusokhoz segítséget adva. A költő közvetlenül a halála előtt még egyszer számot vet az életével. Végül a társadalmi szerepvállalás, a politikai állásfoglalás, illetve a vers stílusának és formájának vizsgálata következett, beleértve az ezekben használt költői eszközöket. Sárba száradt üvegcserepek.
Pereg alá... s olykor átcikkan, donog, egy-egy kék, zöld, vagy fekete légy, melyet az emberi hulladék, meg a rongy, rakottabb tájakról idevont.