7. Évfordulóra Vers, Idézet? (2654936. Kérdés

Facebook | Kapcsolat: info(kukac). Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2023, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. Szárnyaszegett angyal, ki visszavágyik az égboltra hozzád, és farkas, kit nem köt már csalfa fátyol, se lánc, mégis tudja, csodák már nem várnak többé rá. "Ez a legnagyobb fájdalom az életben, mikor az ember szeret valakit, és nem tud vele élni. Mégis hitték, hogy egymással minden jó lehet, s hogy együtt ketten legyőzhetetlenek lesznek. És te adsz a szívedből nekem kincseket. Hisz az igaz szerelem elvakít, s hiszed, hogy szép, amíg a másik el nem taszít.

"Ha szeretsz valakit, tiszta szívből, akkor sohasem felejted el. "Néha távol van minden, mint a csillagok. Így hittek Ők is egymásban, s vakon bíztak a szeretett társban. "Elutazom, messze, hol nincsen fény, nem bánt már az élet, nincs remény. Semmit nem várok jobban, mint. Ölelj meg utoljára Ölelj át még egyszer. Másképp szólnék hozzá?

Ez azonban, ha valóban szeretünk, nem lehetséges. Arra, hogy hogyan kell élni és nem csak létezni…". Teljesen elkábulok illatodtól. Szeretlek... Eddig nem mondtam, mert nem éreztem igazán...

Mert itt ülünk ezen a polcon egymás mellett, és én nem tudom szeretsz-e?! "Reggel ha felébredsz észre fogod venni, kicsike szobádból nem hiányzik semmi, de hogy én ott jártam megtudod könnyen, hófehér párnádon ott csillog a könnyem". Nem tudni kellesz e neki, érezni, hogy más is szeretheti, olyan, aki el is érheti. Utolsó szavaimmal leírom hogy Szeretlek Téged!!! Egy pillanat alatt mosódik egybe köröttünk minden, Hanyatt fekve. Mondd: Miért jó így nekünk? Lépteit elnyeli a sűrű por, idő mossa el nyomát, hogy többé senki se találhasson rá. Szeretetre vágyott, megértésre, és két ölelő karra, arra hogy, viszont szeressék, semmire csak arra. "A SZERETLEK szót csak annak mond akit boldoggá tehetsz, ne tedd boldogtalanná azt kit boldoggá nem tehetsz.

Nem tud mást, csak téged szeretni. Hisz többé már soha nem lesz velem, kit annyira várok, el akarok végre menni, de nem tudlak búcsú nélkül itt hagyni... Hát ég Veled! S akkor jön a fájó ébredés, a mindenkori tiszta reszketés. Simogathatom meg az arcodat többéyvalamit tehetek: szerethetlek örökkön-örökké.. ". "Egyszer majd vissza nézel, és ezt mondod: "A francba, ez a lány tényleg szeretett! Arcod, arcomhoz ér, Szempillád simogat, Keresem a szádat, Hogy megcsókoljalak. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok. "Egy őszi délután te is ott fogsz majd sírni, kisétálsz a temetőbe a síromat megnézni! Azóta számolom az évet tábortól táborig 🙂.

Már nem fáj semmi... végre megnyugodtam... szeretlek, imádlak, jobban minden másnál, S veled bátrabb voltam a halálnál... Nem is Ő keresett engem, én kutattam utána, s én leheltem csókot mérgező ajkára. Teljesült mire vártam, kit kerestem, benned megtaláltam! Hatalmas élmény volt szervezőnek lenni, táboroztatni. Méghozzá tapasztalati tanulás! Elrejtve, mélyen, szomorúan, és végtelen nagy szerelemmel. Egyszer mikor ott voltál nálam, csak néztelek. De a fiú hajthatatlan volt, vissza se fordult, s a lány nem értette mit csinált ilyen rosszul. Én hiába akarlak szeretni téged, ha te nem hagyod. '- El sem tudod képzelni, milyen fájdalmas azt mondanom, hogy 'nem, csak barátok vagyunk! "Ültem a földön... csak ültem. "Bárki is mondta, hogy lehetetlen azt a dolgot hiányolni, amid még nem volt, nyilvánvalóan sosem volt még szerelmes.

Óvni foglak végig az utadon, hűen vigyázlak, hisz a síron túl is MINDÖRÖKKÉ IMÁDLAK... ". Nem az volt igazán fontos, hogy mi történik év közben, hanem az ami a táborban! Mit meg nem adnék érte, ha egyszer a szemébe merném vágni, majd következne a happy end, bevallaná, hogy ő is így érez, s boldogan élnénk, míg meg nem halunk. Tétován, mintha mondanál valamit, Majd beletörődsz, hisz tudod, semmi sem változik. Melletted akarok lenni miközben nevetsz és együtt akarok veled nevetni és egymáson nevetni; egymás butaságá akarok lenni, mikor valami fáj, vagy ha megbántott akarok lenni, moziba menni, eljátszani hogy hogyan ismerkedtünk meg, újra s Úlletted akarok lenni minden este és reggel, melletted elaludni, hozzád bújni, "miért"- eket feltenni, mint egy 5 éves kisgyerek. A fiú szólította: "Szerelmem", de a lány akkor már semmit nem felelt. "Csak ültünk egymás mellett tétován. "Menj el, és soha többet ne is gyere vissza az életembe, mert amióta ismerlek, pokol az életem, és epekedve várom azt a pillanatot, amikor elém állsz, átölelsz, és megcsókolsz, és arra kérsz, hogy maradjak mindig melletted. S már a halállal sem küzdök, most már csak bátorságot gyűjtök.

Gyere hát vissza, s próbálj újból szeretni. Rájöttek, hogy ők talán egymásnak lettek teremtve, s a szerelem örök oltárára szentelve.