Noszvaj De La Motte Kastély
Az egyik legfontosabb, és az építészeti kialakításban is tetten érhető jellemzője, hogy számos tulajdonosváltást élt meg. Nevét elsősorban akárcsak Krackerét a díszterem és a déli két szoba menynyezetképeivel hozzák összefüggésbe. Azt is javasolják, hogy a belépőjegyek árát és az egyéb bevételeket a kastély fenntartására fordítsa a jövőben a vagyonkezelő. Minden, ami Eger: Noszvaj - De la Motte-kastély (fotók. Több mint bizonyos, hogy valamelyik egri logikailag az 1777 79 közötti utak valamelyikére gondolhatunk útja alkalmával tett kitérőt Noszvajra, vagyis a kastély dísztermében és Római szobájában álló kályhák még Szepessy Sámuel idejében kerültek a helyükre.
Noszvaj De La Motte Kastély Te
Miután a törökök 1541-ben feldúlták Buda várát, Eger mellé, majd az egri vár elestekor (1596) Miskolcra húzódtak. A helyiségek némelyikében falfestés látható. Királyi Könyvek (Libri Regii), A 57. A família kétségen felül bizonyítható történelme a 16. Noszvaj de la motte kastély z. században kezdődik. László ezután a novaji bir- csán, 1893-ban főhadbiztossá nevezték ki ezredesi rangban. Hogy Szepessy Sámuel mikor és mely építésznek adott megrendeléssel kezdte meg az 1775-ben báróságra emelt családhoz méltó noszvaji székhely építését, egyértelműen nem rögzíthető. 1893-ban kilencszáz Cabernet oltványt vett Egerben, majd rá egy évre Gyöngyösről rendelt nagyobb tételt. Szárnyak, elkészültek viszont az utcafrontra futó északi és déli kiszolgáló funkciójú melléképületek, valamint a keleti díszkert, és a ma is meglévő fallal övezett területen belül sor került egy gyümölcsös telepítésére.
Fellner Jakabnak például szőlője és malma volt, lovakat tenyésztett és kocsmát is bérelt. ) De ne vonjunk le messzemenő következtetéseket erről a frigyről, a korszakban gyakori jelenségről van szó. Apollón ő római elnevezéssel Apollo, Zeusz (Jupiter) fia, aki a rómaiaknál napistenné emelkedett. Megmaradt a déli melléképület melletti gazdasági udvar, és egy 1791-es forrás szerint a gyümölcsös, melynek területét újabb fák ültetésével növelték meg. Az első katonai felmérés Heves megyei munkálatai a déli melléképülettől a kőkerítés mentén húzódó részen volt a ami nem meglepő, hiszen a kisméretű, katonai szempontból ér-. Noszvaj De La Motte-kastély. A festett terek közül a földszinti előcsarnokot teljesen, a díszterem és a Római szoba mennyezetképeit, az utóbbi oldalfalainak dekorációját, valamint a Madaras szoba egészét bizonyosan ebben az időszakban készítették. A földszinti előtérből nyílik a kápolna, amelyet 1802-ben alakítottak ki, illetve rendeztek be, eredetileg a család tagjai számára, de idejárt a falu kevés számú katolikusa előtérből elegáns kétkarú lépcsőn át az emeletre jutunk. Gallasy Gyula és felesége, Steinhauser Berta (1890 körül). Rögzítik a terület dombtetőig nyúló nagyságát (akkor 5 hektár), és a keleti kőkerítés, illetve a kastély mögött leválasztott rész nyomvonalát, ám ezen túlmenően bármiféle komolyabb építményre vagy a természeti adottságokra utaló jelzés nem szerepel rajtuk. Az oldalfalak márványozott hatást keltő, festett pilaszterekkel (oszlophatást keltő falazati elemek) tagoltak, a copf füzérek és rozetták ugyanakkor az előtéri megoldásra rímelnek, erősítve, hogy egységében komponált díszítőfestéssel, falképegyüttessel állunk szemben. Ez utóbbi körbe tartozik Noszvaj is.
Noszvaj De La Motte Kastély Z
Az új funkció kialakításakor köszönhetően a teret hódító műemlékvédelmi szempontoknak az erős átépítéssel járó lakószo- Ha jön az uraság Mikor a fővárosban katonáskodó Gallasy Gyula szabadságot kapott és a család Noszvajra jött, nem ritkán vendégekkel együtt, már előzetesen részletesen megírta levélben, hogy a személyzet mivel készüljön. Hiszen parancsokhoz szokott katonaként uralkodójához hű maradt, aki később honfiúsítással jutalmazta tisztjét. Gróf De la Motte Antal honfiúi esküjének letétele. Építés- és művészettörténeti vonatkozásban újabb nagy talány a kastély öt termének falképdekorációja, készítésük pontos ideje és mesterük (mestereik) személye. Az általa építtetett, egykor a mai méreténél jóval szerényebb kastély így lett Eötvös, majd a 19. század végétől a szamosújvári eredetű örmény Gorove család tulajdona. Család- és irodalomtörténeti érdekesség, hogy egyik leánya, Izabella /1813 1891/ ágán a Madách családdal is rokonságba kerültek. ) Minderre a koronát egy hagyományos értelemben kastélynak ugyan nem nevezhető, de színvonalában és funkciójában mégis annak minősülő új, kétemeletes, 16 szobás úri lak tette fel. Újra megnyitott a noszvaji De la Motte kastély. Nőtlen maradt, s miután kivette a részét a Napóleon elleni küzdelmekből és nyugállományba vonult, Pécsen telepedett le, ott hunyt el 1813. május 24-én. A falakon festett fülkében XVI. Fűzte a madárház leírásához Bél Mátyás.
Magának az együttesnek barokk kompozíciója és tájba helyezése mesteri tervezőre utal, ezért Fellner Jakab tervezősége vagy közreműködése esetleg Povolni Jánossal együtt nem kizárt. A kastélyt nagykiterjedésű park ú. n. angol kert övezi. A barokk kastélyok sala terrenáira (hűsölő termeire) emlékeztető, minden felületén kifestett előtér egy nagy zöldrácsos pergola vagy pavilon imitációjaként értelmezhető, melyre a rácsok résein át látható, szintén festett lombsátor borul. Az eredeti terv felhasználását feltételeznünk azért is indokolt, mert a főépület és a két melléképület kompozíciós egysége a díszudvarral együtt megmaradt, a jelentősebb bővítések az oldalszárnyakkal a főépület nyugati oldalán történtek. Szinte fel sem tűnik a másik, szintén barokkos csalás: a melléképületek nem párhuzamosak, és nem zárnak be derékszöget a főszárny vonalával. A körbefutó lábazat fabetétes, az ajtókeretek vonalát a rácsozat követi, kiemeli. 1890-ben és 1893-ban a meglévők mellé több területet vásárolt, és ezeken 1892-ben ötezer, a filoxérának ellenálló amerikai szőlővesszőt telepített. Egy 1892 nyári érkezés előtt például Gallasy a következőket kérte ispánjának, Lőcshey Andrásnak küldött levelében: Az ebédet lesz szíves az Ispánné asszony elkészíteni és pedig 7 személyre, beleértve a velünk utazó 2 cselédet is, jó húsleves, főtt hús sóska mártással, 3 drb csirke kirántva salátával és túrós pite, semmi több. Noszvaj de la motte kastély 10. Ő nem akadémián iskolázott építész, őt a tehetsége és a gyakorlat teszi mesterré, olyannyira, hogy idővel szakrális és világi épületek önálló átalakítását, polgárházak és gazdasági épületek tervezését is rábízzák. A kompozíció mesteri kézre vall, a szerzőség tekintetében nem indokolatlanul vetődött fel az egri művészek, Kracker János Lukács vagy Zach József neve. Vegyen részt velünk egy időutazáson, amely az 1800-as évek barokk világába repíti!
Noszvaj De La Motte Kastély 10
Már maga a rácsozás is schönbrunni motívum, melyet az úgynevezett Berglzimmer pazar dekorációjából adaptálhattak Noszvajon. A 18. század végének európai történelmét pedig a francia forradalom (1789) keltette hullámok határozták meg: a royalista (királypárti) és köztársasági erők harca az abszolutizmus kontinentális válságát és modernkori polgárosodás térhódítását idézte elő. A munkákhoz felhasználták a még Szepessy Sámuel rendelte eredeti terveket, egyes részleteiben alighanem módosítva és kiegészítve. Kedvelt címerállat, legtöbbször ágaskodva ábrázolják, amint mellső lábaival támaszkodik vagy valamit tart. A kastélyról először 1779-ben báró Szepessy Sámuel birtokainak összeírása alkalmával olvashattunk hiteles adatokat: "Noszvajon van egy újonnan épített épület, két contignátiós rezidenciális ház (kétszintes kastély), amelynek építése még nem fejeződött be egészen, díszes és kényelmes, lakóház céljára nagyon alkalmas épület, szilárd anyagból, zsindelyes, tágas udvarok részben körülkerítve erős fallal, ehhez csatlakozik virágos és gyümölcsös kert. Egyutcás szerkezete megmaradt, a házak száma több mint 200 volt. Noszvaj de la motte kastély te. A leírás szerint a romos épületeket 1723-ban Schulz János Lőrinc asztalosmester és neje szerezte meg. Főhomlokzatával kelet felé fordul. A kovácsoltvas kapu oszlopain az Almásyak címerét tartó unikornis áll. Kapcsolatuk ugyanakkor megmaradt az észak keleti családtagokkal, sőt a sályi birtokrészt megtartották és ott László, az első báró, 1770 körül kastélyt is emeltetett. Alighanem ekkor érlelődött meg benne a gondolat, hogy az éppen kiépülő új királyi rezidencia közelében házat vegyen, majd abból reprezentatív kis palotát alakítson ki.
Ezt sikerült elérniük, így vagyonkezelési díjat kapnak, amelyet az épület védelmére, az idegenvezetésre, a takarításra és minimális állagmegóvásra költhetnek. Ősszel is sok vendégre számítanak, főleg kiránduló iskolás fiatalokra. Legismertebb hazai példaként a fertődi (1950 előtt: Eszterháza) Esterházy kastély dísztermének mennyezetfreskóját említhetnénk, emellett ugyanezt a feldolgozást számos kisebb kastélyban például a zsirai Rimanóczy kastélyban is megtaláljuk. Az egyiket a báróságot megszerző Szepessy László emelte 1770 körül, a másikat fia (a noszvaji házat is építő), Sámuel. Jobbra festetlen termeket látunk. Vevőnek egy egri nagykereskedő, Steinhauser István (1816 1889), az eperjesi (Prešov, Szlovákia) eredetű, a 18. században Egerben megtelepedő szobrász Steinhauser dinasztia leszármazottja jelentkezett. Drón felvétel a kastélyról. Ábrázolása a napszekéren a barokk kastélyok mennyezetképeinek gyakori témája, itthon és külföldön is. Belsőépítészetileg meghatározó látványelem itt a vibráló és a többi termen is végigfutó táblásparketta, az egyszerűen igényes ajtók és bélleteik, valamint a délnyugati fülkében álló fehérmázas kályha, melynek egykor nyilván párja is lehetett az átellenben lévő sarokban. A falfelületek növény- és állatábrázolásai a mennyezet ívén záródnak, egységes természeti képbe komponálva a jeleneteket. Noszvajon az építés, illetve a 18. század végi használat idejéből nincs arra adatunk, hogy a házban kápolna lett volna, pedig a faluban ekkor nem volt s később sem katolikus templom. 1895-ben újabb tizenkétezer vessző érkezett, négyezer ismét Egerből és nyolcezer a Tokaji Borvidékről, Tarcalról.
A kastély történeteA kastély a község délnyugati peremén kőfallal bekerített 25 hold kiterjedésű parkban fekszik, homlokzatával a keleti utcafrontra támaszkodó, részben emeletes és XVI. Az épülettömeg elosztása és a részletformák a késő barokk klasszicizáló irányzatát képviselik. Az első évek nyilvánvalóan az átépítéssel és bővítéssel teltek, a belső díszítésekre csak a bontásokat és az építőipari munkákat gondoljunk például az oldalszárnyak vagy a sarokszobák kapcsolására követően kerülhetett sor. Századi adatok szerint a községi földek mintegy 20 százaléka volt szőlőskert, többnyire a hegyoldalakon, ahol egy kapás szőlő (250 300 négyszögöl) után jó termés esetén hektó hordónyi bort is szűrtek. De la Motte követte 1745-ben német római császárrá koronázott urát, s mellette maradt az öröpróbálta bevenni az erősséget (1605). Ügyes illúziókkal tűzdelve a kastély mind kívül, mind belül nagyobb méretűnek, tekintélyesebbnek hat, mint amilyen valójában. 1972-től Heves Megye Tanácsa átvette a kastélyt, helyreállította és a freskókat újból restauráltatta. Utóbbiak közé tartozik például a rákoskeresztúri Podmaniczky Vigyázó kastély, melynek timpanonjában az unikornis címertartó állatként jelenik meg, vagy a noszvajihoz hasonló módon egyszarvúak tartják a családi címert az aszódi úgynevezett Zöld kastély kapuoszlopain. A noszvaji Almásyak nem tartoztak a főrendekhez, a köznemesi ágat képviselték. Bertaháza Gallasy Gyula a Noszvaj határában lévő majorságon, Alsótanyán építkezett. Persze a több mint kétszáz akkor épült. Gallasy István igyekezett jó karban tartani az épületet.