Grecsó Krisztián: A Múlt Nem Valami Eltartott Ügy, Hanem A Valóságom, Jó Két Ló Szolgája

Jólesik ezt látni és megélni, még akkor is, ha tudom, a mi generációnk soha nem fog így hinni a szövegben. Ahogy az is, hogy a múltbeli történeteket hogyan képes az elbeszélő kapcsolatba hozni saját jelenbeli sorsával, amely a budapesti családtörténeti szállal párhuzamosan fut. Engedi, hogy belemerüljön az ember, lelassuljon és kizökkenjen mai, felgyorsult mindennapjainkból. Grecsó krisztián mellettem elférsz kritika. Ha kell, a kvartett tagjai vitatkozni fognak, ha úgy adódik, egyetértenek majd, de mindenképpen több oldalról próbálják megközelíteni a választott könyvet. Benedek Ozsgyáni Mihály. És annak, aki mindkettőt olvasta, vélhetően igencsak nehéz feladatot jelentene megmondani, a kettő közül melyikben olvasható az, hogy "a múlt tovább él bennünk, a mozdulatainkban, a beszédünkben, ahogy a hajunkba túrunk, az ősök ideje ott bujkál a génekben, és telik tovább". Pedig a vágy és a szándék a kisiklatásra, a lázadásra, a változtatásra, a meglepetésre végig benne motoszkál.

1. Grecsó Krisztián: Mellettem elférsz - olvasóterem.com - az egészséges olvasás támogatója
2. Jelenkor | Archívum | De akarunk-e elférni
3. Grecsó Krisztián: A múlt nem valami eltartott ügy, hanem a valóságom
4. A felmenők rekonstrukciója | Grecsó Krisztián: Mellettem elférsz
5. Identitás és tolerancia – Grecsó Krisztián Mellettem elférsz című regényéről
6. A nők tesznek valamilyenné
7. Káldi-Neovulgáta - Sámuel második könyve - 2Sám 8
8. Aktuális Archives - Oldal 6 a 46-ből
9. Kányádi Sándor: Jó két ló szolgája - 2018. március 10., szombat - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy
10. Marosvásárhelyi tanítójelöltek látogatása Ivóban - Népújság

Grecsó Krisztián: Mellettem Elférsz - Olvasóterem.Com - Az Egészséges Olvasás Támogatója

Egyszer, mert melegen ajánlották néhányan, itt a Molyok közül, azt állítva, hogy az érdeklődési körömből ítélve ez tetszeni fog nekem:)! Időpont: 2012. január 25., 19:00. Semmi zene, semmi puskapor, nem szikár, nem karakteres magában állva szinte egyik sem. Mert hát elfér egymás mellett múlt és jelen, előd és utód, telep és város abban a bizonyos én-ben, de hogy a többi érintett hogy van vele... Grecsó Krisztián: A múlt nem valami eltartott ügy, hanem a valóságom. Az eredmény azonban, akárhogy is, már most irigylésre méltó, akár rész-, akár végeredmény.

Jelenkor | Archívum | De Akarunk-E Elférni

Ebben az időszakban talált rá Babitsra, akit, sokakhoz hasonlóan, korábban ő sem tudott teljesen megérteni, értékelni. És a fiatalemberben is ott van. Ez a könyv éppen ellenkezőleg hat: olyan olvasói réteget teremt meg, amiből ma hiány van. Jelenkor | Archívum | De akarunk-e elférni. A jó szándékú olvasó azonban végső soron mégsem tehet mást, hiszen különben maradna egy szöveg, amely arról próbálja meggyőzni, hogy az ember genetikusan determinált lény, aki saját életét alakítani nem, csupán megismerni lehet képes – a sorstragédiák világképének ez a biológiai alapú modernizálása azonban ma már aligha látszhat másnak, mint a felelősség elhárítását leplező vállalhatatlan ideológiának. Talán ennél is nyilvánvalóbban mutatja ezt a veszélyt egy másik rövid történet, amelyben a faluról egy budapesti lakótelepre költöző árvalányhajas kalapos gazda keresztet vet, majd a lakótelep közepén gyújtóssá aprítja "az egyetlen dolgot, ami még a falura emlékeztette volna: a faragott diófa nagyszekrényt", mert nem tudja felvinni a panelbe, se a lépcsőn, se az ablakon keresztül (212. Az biztos, hogy mindannyiunkban elindíthat egy út keresést, amit hátrafelé kezdesz azért, hogy utána előre tudj menni….

Grecsó Krisztián: A Múlt Nem Valami Eltartott Ügy, Hanem A Valóságom

A telep barátságtalan, zárkózott hely – íratlan szabályai a falu határán kívül nem érvényesek, de a külvilág történései sem tudnak igazán hatást gyakorolni a helyiekre, legyen az világháború vagy kommunista hatalomátvétel. Az illusztráció szerint viszont Juszti mama édesanyja 1937-ig élt, vagyis a lánya esküvőjét is megérhette. Szívbe markoló mozzanatok, a munkásszálló zuhanyzójától kezdve a kötelező érvényű darukezelésen át a panellakásba nem férő stafírungig…. Urfi Péter: Lektűrnek túl okos. Ezt a munkát az apámmal egyelőre nem tudtam elvégezni, noha sajnos már lassan húsz éve, hogy meghalt. A narrációs alaphelyzet lényege, hogy a középkorú hivatalnok elkezdi összefoglalni és kommentálni Juszti mama visszaemlékezéseit, belefűzi saját emlékeit és a régen hallott történeteket, majd nyomozásba kezd, a régi idők még élő tanúit vallatja. A felmenők rekonstrukciója | Grecsó Krisztián: Mellettem elférsz. Bár persze, fogva a paratextuális jelzéseket, amelyek a regény mégiscsak nagyon személyes vonásait erősítik fel a regényíró számára, nem irigyelném ennek a bizonyos folytatásnak a megírásához kapcsolódó feltáró munkát. Passzivitása pedig a regényben nyilvánvalóan összefügg szélsőséges múlt felé fordulásával: egyrészt hozzáöregszik beszélgetőtársaihoz ("élveztem a napsütést, mint az öregek, meg hogy kávézni járunk, vacsorázni", 200. A versekre jellemző közelítéssel szemben az új prózát látszólag távolítás jellemzi, ez azonban csak a felszínen igaz: A szereplők, helyzetek tényleg eltérnek a Grecsónál korábban megszokottól, de a mélyebb rétegek gerincét továbbra is a traumák, a transzgenerációs élmények adják. Nagy László, és mellette talán még Juhász Ferencet említhetném, őszintén hitt abban, hogy a vers csodát csinál. Olyan mondatokat, mint az "Utána meg, amennyire én tudom, és ezt a félmondatot erősen megnyomtam, nem volt érdemes a forradalomról beszélni. " A jelen elől fordul múltja, a családi múlt felé, talán hogy jobban megértse önmagát, biztosabban ítéljen saját sorsában, s hogy valamiféle magyarázatot találjon arra, miért alakul így az élete.

A Felmenők Rekonstrukciója | Grecsó Krisztián: Mellettem Elférsz

És összerakja a rég elfeledett kirakóst. Például benne van a nagybácsié, Tar Sándor-i fordulatokkal, döbbenetesen jól, de csak jelzések és elszórt morzsák vannak az apa történetéről - és semmi az anyáról. A program végén a közönséget is bevonják az eszmecserébe. Klári anyukája Pogány Judit. Sajnos rendkívül amatőr vagyok, nem a mostani kötetem az első, aminél azt hittem, hogy megvan a végleges címe, le is nyilatkoztam, és aztán kiderült, hogy mégse. A Negyvennégyes című novellában az elbeszélő folyamatosan beszél valami beavatottságról, eleinte nem tudjuk, hogy miről van szó, sőt azt sem, hogy hol vagyunk, és mi zajlik. A Mellettem elférsz problémafelvetése azonban a szinkrón generációs kérdésektől független, ám biológiailag és szociokulturálisan a családjától függő egyén identitástörténetének a regénye. A másik nagybácsi, Márton és a nagyapa, Domos már nem ilyen szerencsések, ami az írói ábrázolás mélységét illeti. A Viharsarok több városában élt, most zuglói lakos. Kőrösi Zoltán: Szívlekvár 90% ·. Mert bár átutazunk vele a huszadik századon és a Kárpát-medencén, mégis, a könyv minden mondatával a mához, a mának szól. Hanem az, hogy van egy történet, amelyet konzekvensen másképp tartottak számon a családban, mint ahogy az valójában volt. A férfi az oldalán fekszik, háttal, jár a válla, lélegzik, él, Benedek megérinti. Mintha minden csak tegnap történt volna.

Identitás És Tolerancia – Grecsó Krisztián Mellettem Elférsz Című Regényéről

Korábbi költői munkái nem köszönnek vissza az új versekben. Mégis: nem lehet eléggé örülni annak, hogy ez a könyv eljut a szélesebb hazai közönséghez. Negyedrészt nemrég megállított egy idősebb úr az utcán, hogy "már régóta meg akartam kérdezni, hogy a rokonságához tartozik-e XY? " Azt nem tudjuk meg, hogy a nő megérkezik-e végül – a regény akkor ér véget, amikor már negyed órát késik –, csak hogy a nagyapa randevújára nem ment el a szerelme, mert közben visszaérkezett a vőlegénye. Társa súlyos égési sérülésekkel, de túlélte a balesetet, bár bőrét több helyen "ki kellett cserélni"! Mindenkinek egy saját története. Aprólékos, szemérmetlen, de gyakran rávilágít azokra a dolgokra, melyek régen meghatározóak voltak akár a mi életünkben is.

A Nők Tesznek Valamilyenné

Fölemeltük az Unicumot. Grecsó itt van elemében. Benedek és Sadi rendhagyó szerelmének kései záróakkordja, ahogy az elbeszélő, belesvén a már gazdátlan ház udvarára, meglátja nagybátyja diófa alá hányt cimbalmát: "Ahogy a szél verte a termést, a leeső diók ütötték a húrokat. A betegség megélésében és a jelenlegi helyzetben van egyfajta párhuzam: ez is az egymás való elszakítottság, a saját valóságunkba zárkózás időszaka, most mégsem vagyunk teljesen egyedül, nem kell a passzívan, kívülállóként szemlélnünk, ahogy a világ megy tovább nélkülünk. De megoldás nincs, nagy válaszok sem, a katarzis elmarad. Az én-elbeszélő nagynénje, Böbe például a rajzon megszakadó ágnak tűnik, noha tudjuk, fia, Endre lesz az, aki majd a fontos hírt Juszti mama haláláról közli az én-elbeszélővel. A karakter maga azonban ezeken túl megdöbbentően súlytalan marad a regény egész folyamán. Az a törekvés pedig, hogy valamiképpen mély és súlyos értelmet lehessen tulajdonítani a regénybeli történeteknek, kudarcba fullad.

Onnan indultunk, hogy Grecsó két legyet akar egy csapásra, olvasót és szakmát is. Ugrálunk térben és időben, ahogy az emlékező-gondolkodó főszereplő fiatalember összerakja a talált levelekből, naplókból felmenőinek életét, ügyes-bajos dolgait. A címben megjelenő feszültség a regény egészét végigkíséri. Az olvasás, majd később a családtörténet homályos pontjainak a felderítése érdekében tett erőfeszítések terápiás funkciója mellett szól az a tény is, hogy a történetmondás szempontjából a későbbiekben nincs releváns szerepe a regény eleji szakításnak.

Tudja, én király vagyok, és a jó hűséges szolgám kőnek vált. És még egy találó mondás: "…lóvá tesz az ember, s emberré tesz a ló". Mit lehetne tennyi, hogy megszólalna? Vagy "Van még valami finomság a zsebedben? "

Káldi-Neovulgáta - Sámuel Második Könyve - 2Sám 8

Hol van az a két ló? Pont mint az emberek. Siettek gyorsan a papho, vitték a szép néma lányt. Mivel a kanca képes lassítani vagy siettetni a szülés napját, a vemhesség ideje 336-392 nap közöttire tehető. Olyan ez mint amikor az ember ösztönösen a fejét vakarja bosszúságában.

A szagoktól függetlenül ízek tekintetében úgy érzékelnek mint az emberek. Azt mondja: - Édes gazdám, itt van egy nagy tisztás erdő, itt leszállunk. Ha nem így gondolod, vedd fel a kesztyűt! " A kanca is röhög, csak ő a csikójának. Tájékoztattam őket, hogy személyiségfejlesztés-órákra, ha a téma úgy kívánja, nagyszülőket hívok meg, akik szívesen mesélnek arról, ahogy annak idején őket tanították. Teljes bizonyossággal most sem állítható, hogy nem, de kísérletek alapján valószínűsíthető, hogy van színlátásuk, csak a mienknél jóval gyengébb. Kányádi Sándor: Jó két ló szolgája - 2018. március 10., szombat - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy. No - mondja vígan a szolga -, most már tudom, hogy mi készül itten. Emberi mása ez lehetne ennek a röhögésnek: "Szia gyönyörűm!

Aktuális Archives - Oldal 6 A 46-Ből

Befejezésképp még néhány gondolat. De a kancának is konyít a füle a csődörre, ha kedve volna felvenni, hiszen vonzódik hozzá de fél tőle. A LÓ FARKA a feszültségmérője. Ez az udvarló röhögés bólogatással és orrtágulással párosul. Három fiatal mónárnak vót egy malomja, az csak nekik őrölt. Petőfi és Szendrey Júlia szobra Koltón. Marosvásárhelyi tanítójelöltek látogatása Ivóban - Népújság. Elmondtam, hogy véleményem szerint a tanítói munkát csak egyféleképpen lehet végezni: szívvel-lélekkel. Fordításként valami káromkodást lehet ideképzelni. A csikó születése előtt a kanca folyamatosan hasára tekintget, kapál, izzad, elcsöppen a teje. Mielőtt a lovat háziasítottuk – kb. Jó van, jó, majd megtudom... De édes fiam, legjobb lesz, ha elbújtatlak valahol a házba, hogy halljál mindent, amit a fiamval beszélek, nehogy valamit én elfelejtsek.

Az anyai röhögés jelentése is az, hogy "Gyere közelebb kicsikém! Ez 44, 15 szerint csakis cádokita (vö. A lovak csak manapság érezhetik jó magukat a bőrükben. Ezekvel még a kapuig se tudunk mennyi, nem tündérországba! Míg a két jó lovat lépésben vittek, ha Mert nem csak szolgájuk, meg nem abrakoltam, el-elszenderedtem. Az irányba fordulás pedig mindig a figyelem jele.

Kányádi Sándor: Jó Két Ló Szolgája - 2018. Március 10., Szombat - Háromszék, Független Napilap Sepsiszentgyörgy

Például ha megijed valamitől és a lovas ezután elkezdi simogatni nyugtatásként, biztos hogy előbb-utóbb rászokik a parázásra, direkt riadozásra, mert azért simogatás jár. A kanca szagolgatja csikóját már a születése pillanatától folyamatosan, mert ahogy az növekedik változik a szaga, s így követni tudja a változásokat. De szeretnék elmenni oda, hogy megszerezzem magamnak! A Mecsek országútján egy augusztusi holdfényes éjjelen két lovas üget fel a hegynek. Nyár van, nyár... Hol jöttek létre az első egyszerű szervezetek. Kakasszótól pacsirtáig. Így már érthető miért is olyan jó a szaglásuk. Nyolc dühös ember megkötözve hajtott maga előtt egy erős, marcona embert.

A kancák egyébként márciustól szeptemberig három hetente sárlanak. Tetszett a királynak ez a beszéd. Mindaddig így tarja nyugalomban, amíg valami nem kelti fel az érdeklődését. Akkor csapkod a farkával, ha bosszús és elege van valamiből.

Marosvásárhelyi Tanítójelöltek Látogatása Ivóban - Népújság

Aztán tovább parancsolgatott: - Fogd ezt az ásót. Az országútra mentek, és az út közepén, a fa irányában gödörásásba fogtak. A tanítójelöltek megígérték, hogy alkalomadtán visszatérnek az ivói Székely János Elemi Iskolába, hogy betekintést nyerhessenek a tanórai tevékenységekbe is. Újra kimászott, és leugrott a gyepre. Mind megeszik a sok lisztet a mónárok, sütyik-főzik, mégis mindég éhen vannak. Nem kellett az ostor, elég volt a jó szó. Ezért is válik izgatottá, hangossá ha ezeket a rezgéseket meghallja, ezzel is jelezve: földrengés közeledik. Valamikor réges-régen egy királyfi éppen a városba lovagolt, mikor különöset látott. Ha ez igaz, éppen ez kell nekünk. Isten élő lelke jöjj. Semminek se szabad a munkánkból meglátszania. Fáradt, csüggedt lóra vall, aki nem érdeklődik senki és semmi iránt. A dühös ló árnyképén nem látunk fület, mert annyira fejéhez lapítja, hogy szinte eltűnik. A ló orra egyébként egy bonyodalmas és csavaros csatornarendszer, amely kiterítve befedné a lovat. Karórágással, szitálással.

Édes fiam, az meg tudja mondanyi. Ezeknek szinte emberhez hasonló jelentést párosíthatunk. Sírt, könyörgött neki a király: - Drága jó Mark, hűséges szolgám, ne mondd tovább! Hozom, felséges királyom. Hasonlítsd össze a vers illusztrációjával! No, fiam, elütte a toronyóra az ötöt, letelt a szolgálatod, viheted szép Tündér Ilonát. Az ember talán azért is tudja uralni a lovat, mert az emberi fül mindig a fejhez lapul, azaz folyton sunyít. Vagy gödörhöz értek, gazdátlan a béklyó. A lovat sokáig csak húsáért vadászta, az amerikai kontinensen pedig mind egy szálig ki is pusztította. Aktuális Archives - Oldal 6 a 46-ből. A mindent rejtő szekrényből kézimunkaötletek és saját készítésű ritmushangszerek kerültek elő.

Köszönjük a költőknek a verseket, köszönjük közönségünknek a sok szeretetet, és jó érzés tudni, ha munkánk örömet szerez az erre fogékonyaknak. A farok csapkodása vagy körzése a bosszantó legyekre vezethető vissza. Végre elért a nagy erdő széjire. Ne félj, mingyár próbát teszek! Érdeklődése ébred valami iránt, majd bizalmatlanság kél benne. Akkor nyerít egy ló, ha elválasztják társaitól, vagy amikor megpillantja társait a távolban. Ott vót egy kis hegyes kés meg egy réztányír. Ha má idáig elgyöttünk, próbáljunk szerencsét! Így érthető, ha válogat, hiszen egy mérgező növény leszakítása akár az életébe is kerülhet. De a ló nem csak gyorsaság és szépség, mivel beszélni nem tud, testével kommunikál, jelez társainak, s az embernek is. A csikók ha játékosan közelednek egyik társukhoz, emelik farkukat, s mert akkor az még rövid, vissza is kunkorodik. A délutáni együttlét tartalmasnak bizonyult.

A nemzet gondolkozása meg van zavarodva. 5 éves ló = 20 éves ember), utána ötévenként tíz évvel többnek, valahogy így: | |. Azt jelzi, hogy rúgás következik, ha nem marad abba a macera. Megvárta a királyfi a tíz órát, aztán ment be a nagy erdőbe.