2 Éves Gyermek Jellemzése

Fejlődéslélektani és pedagógiai pszichológiai ismereteit integrálva egységes, átfogó tudásra tehet szert. Fontos tudnunk, hogy a gyermek az önálló tevékenysége közben ügyesedik a legtöbbet, így szerzi a legtöbb tapasztalatot, és nem akkor, ha mindig fogjuk a kezét, megcsináljuk helyette a mozgást. Ezt a folyamatot a hétköznapi életben úgy. Óvodás gyermek jellemzése minta. Jó, ha az időjárási viszonyoktól függetlenül naponta néhány órát a szabadban tudunk tölteni (kertben, parkban, játszótéren, erdőben) a gyermekkel. Elemzés, értékelés, fejlesztési tervek, tevékenységek Az adatokból kapott értékek a pillanatnyi állapotot tükrözik, láthatóvá válnak a gyengébb területek és az erõsségek is, de ezek nem tendenciajellegûek.

Amikor az időjárási viszonyok megengedik, járjon a gyermek a szabadban kisnadrágban és mezítláb, hemperegjen a fűben, homokozzon, sarazzon és pancsoljon minél többet. Ezért sok lehetőséget kell biztosítani számukra a mozgásra: futásra, ugrálásra, mászásra, hintázásra, stb. Lépcsõn biztonsággal közlekedik-e?................. 2 éves gyermek jellemzése. Ne javítsuk ki a rajzát, ne mondjuk azt, hogy mi mást látunk, mint amit ő gondol.

Testrészek: testrészek megnevezése, testrészek és azok funkcióinak megnevezése pontosodik. Gyermek jézus katolikus óvoda. Ezenkívül a bukósisak viseléséhez is következetesen szoktassuk hozzá a gyermeket, akkor is, ha még járdán közlekedünk vele, hogy a későbbiekben szokássá, igénnyé váljon számára annak viselése. Ha valamilyen új játékkal játszik, valami számára érdekes tevékenységet végez, arra hosszabban tud odafigyelni. Vagy ha azt látjuk, hogy mindig azt a kezét veszi elő, amelyikhez közelebb van a tevékenység tárgya (például a jobb kezével eszik, ha jobbra van a kanál az asztalon, bal kezével eszik, ha bal oldalra volt a kanál letéve). Hagyjuk kísérletezni, képzelőerejét szárnyalni!

Ezért fontos, hogy az aktív, mozgásos periódusokat nyugalmasabb szakaszok kövessék (Tóth, 2008). Legyen a gyermek játékai között többféle labda, melyek méretükben, súlyukban és felületükben különböznek egymástól. Lépcsőn váltott lábbal jár fel-le. A térbeli mozgások hárítása, elkerülése a gyermek koordinációs, egyensúlyi vagy térérzékelési bizonytalanságára utalhat. Bölcsõdei beszokás jellemzõi: Könnyen beszokott nehezen szokott be hosszú idejû volt a beszokás Mi a kedvenc játéka?................................................................ Többnyire elsajátította a nyelv használatát, és így nemcsak kiélheti közlési vágyát, hanem új módszerrel fedezheti fel a világot, a miért és hogyan kérdések sorával (Korsós, 1997). Elindul a másodlagos szocializáció folyamata, egy másféle alkalmazkodás, az otthonitól részben eltérõ normák, szabályok rendszeréhez.

Három- és négyéves kor között már minden gyermek megtanul a lépcsőn lefelé is kapaszkodás nélkül és váltott lábbal menni, akár hosszabb lépcsőn is (8-10 fok). A táblázatban a gyermekre jellemzõket X jellel kell jelölni. A labdagyakorlatok az óvodai testnevelésnek is részét képezik, de az együtt eltöltött szabadidő során is motiválhatjuk gyermekünket a labdás közös játékra. Labdadobásnál eltalálja a közeli célt. Ezen információk birtokában jelölhetjük meg a fejlesztendõ területeket, illetve a területek fejlesztését elõsegítõ tevékenységeket, játékokat és nevelési módszereket.

Figyelemfelhívó, ha messze elkerül minden olyan eszközt, tereptárgyat, amire fel lehet mászni, kikerüli az akadályokat, kézfogást kér vagy négykézlábra ereszkedik, ha nagyon egyenetlen vagy meredekebb a talaj. Ha azt vesszük észre, hogy a bal kezét kezdi előnyben részesíteni, akkor hagyni kell, nem szabad átszoktatni, megjegyzéseket tenni, minősíteni a kézhasználatot. Érzelmi töltetű dolgokra fog emlékezni. Négyéves korra a gyermekek többsége jobbkezessé, néhányan balkezessé válnak (10-15%). Jellemezhetjük, hogy "szíve szerint" dönt. Nem mindig kell direkt irányítani őket, nem szükséges beavatkozni a tevékenységükbe. A megismerő folyamatok közül kiemelkedő. A labda dobásának különböző módjai (feldobás, célba dobás, lepattintás) mellett a labda elkapását és rúgását számtalan formában lehet játszani, gyakorolni. Ha a döntéssel a szülõ nem ért egyet, és õ vagy a pedagógus kéri, nevelési tanácsadóhoz fordulhat az iskolaérettség megállapítását kérve. Bár egocentrizmusa még meghatározza a társas kapcsolatait, de szociális tapasztalatai gyarapodnak, be tud illeszkedni a közösségbe.

A szabad mozgásgyakorlásban nem gátolt gyerek bátor, de óvatos, veszélyérzete elkezd megfelelően kialakulni. Az idegrendszer érése által fejlődik a beszéd, a gondolkodás, a figyelem, mely megalapozza az iskolába lépéshez szükséges pszichés funkciókat. Pihenés során Elutasítja a pihenést Az óvodában nehezen tud pihenni Átmenetileg problémás, megnyugtatható Eszköz szükséges a pihenéséhez Nyugodtan pihen. Nem beszél mutogat beszéde érthetetlen szavakat mond mondatokban fejezi ki magát Szereti-e a mesét?................... Le is tud mászni biztonságosan, és vigyáz magára. Amellett, hogy a mozgáskoordináció sokoldalúan fejlődik a labdás játékok során, lehet párosan és csoportosan játszani, felnőttel, szülővel éppúgy, mint kortársakkal. Ha az óvodapedagógus és a szülõ is bizonytalan a döntést illetõen, kérhetik a nevelési tanácsadó segítségét is.

Össze felfokozott meseszeretete is. Ha a fejlõdést nyomon követõ dokumentumok alapján a gyermek nem iskolaérett, akkor az óvoda vezetõje dönt a halasztott iskolakezdésrõl, és újra az 5 7 évesek táblázatát használjuk a fejlõdés nyomon követésére. Fontos szerepe van az óvodáskorú gyermek. Lejtős terepen ne engedjük egyedül nekiindulni, csak ha már a fékezést jól elsajátította! Rövid ideig (1-2 mp) meg tud állni egy lábon.

Tartalmi összefoglaló. Szocializáció: óvodáskor végére egyre nagyobb jelentõségû a társakhoz, kortársakhoz fûzõdõ viszony, a barátságok elmélyülnek, interiorizálódnak a társas viselkedés szabályai, normák, értékek, kompromiszszumkészség, együttmûködés, alkalmazkodás. Az összegzés célja a szülõ döntésének megkönnyítése. A gyermekek spontán szerzett tapasztalatait, ismereteit rendszerezzük, célirányosan bővítjük, és biztosítjuk élethelyzetekben való gyakorlásukat oly módon, hogy fejlődjenek megismerő-, kognitív képességeik és kreativitásuk. Értelmi képességek: fejlõdik az érzékelési modalitások integrációja, szándékos figyelem idõintervalluma, relációs szókincs használatának képessége, koncentráció, feladattartás, problémamegoldó képesség, növekszik az ismeretszerzés igénye, emlékezet terjedelme.

Az óvodások rendkívül mozgékonyak, elevenek. Freud elméletében ez a fallikus szakasz, a melyben a gyermek az ödipális konfliktust éli át (), Erikson pszichoszociális elméletében az óvodáskorú gyermek kifejleszti a kezdeményezés képességét, játékában megjelenik a céltudatosság. Tudjuk, hogy minden óvodáskorú gyermek érdeklődő, kíváncsi. A mozgás gyermekkorban együtt jár az eséssel, ettől nem tudjuk, és nem is szükséges (bizonyos határokon belül) mindig megóvni a gyermeket. Óvodás elsősorban arra tud figyelni és emlékezni, ami érzelmileg megragadja őt, és érdeklődését felkeltette. Figyelem és az emlékezés. Keressük meg, mi az, ami igazán leköti! A rollerezés is kedvelt mozgásforma ebben az életkorban. Jellegzetes sajátossága az önkéntelen. Utóbbi fokozott mozgékonyság és gyengébb figyelmi teljesítmény párosulásából adódhat. Négyéves kor felé haladva egyre hosszabban fognak tudni így egyensúlyozni, akár 4-8 másodpercig is megállnak egyik és másik lábukon is. A gyermeket nem kell a jobb vagy a bal kéz használatára szoktatnunk, mert az majd magától kialakul. Mivel az óvodások minden tevékenységet teljes energiával végeznek, könnyen kifáradnak, de ez sokszor azzal jár, hogy a cselekvés leállításában fontos szerepet játszó gátló mechanizmusok nem működnek, a gyerek nem tudja magát leállítani, túlpörög. Főként a nagyon pozitív, vagy nagyon negatív.