alfazone.website

alfazone.website

Csongor És Tünde Elemzés

Kettejük közül - tündérvolta miatt - ő lesz végül is a drámában győztes hős, a természetfeletti (pokolbeli) erők méltó ellenfele, Mirigy legyőzője. Míg Balga és Ilma a megtestesült racionalizmus, addig Csongor és Tünde álomvilágban élnek. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. Mindezek a sötét tónusok sokszor eltűnnek a mű igen gazdag motívumvilágában. Térben: jellemző a Kelet iránti érdeklődés – pl.

Csongor És Tünde Az Éj Monológja

Számos forrása közül az egyik legismertebb a Gergei Albert-féle (máshol Gyergyai Albert) Árgirius históriája (eredeti címe: História egy Árgius nevű királyfiról és egy tündér szűzleányról) című széphistória. Az idő is körbeér: éjtől éjig. Mivel már nem sok idő van addig, Csongor türelmetlenül szólítja Balgát, akit éppen Kurrah kötöz meg az ólban. Mit gondoltok, miért izgalmas még ma is a Csongor és Tünde? Az biztos, hogy amíg hiszünk valamiben, és amíg van kialakult értékrendszerünk, addig ez a mű is ad át újabb és újabb ismereteket. Filozófiai, mert filozófiai kérdésfeltevéseivel az emberiségköltemények (mint a Faust és Az ember tragédiája) felé mozdul el (–< hiszen fő kérdése: hogyan érhető el a boldogság? Szerző: Fábián László. Ez a gazdag változatosság áthatja a Csongor és Tünde formáját is. Úgy dönt, hogy szétnéz a szobába, hátha talál valami ételt.

Vörösmarty Mihály filozofikus gondolkodása és személyes lírája is megfigyelhető ebben a műben, ahol találkozik a valóság, az emberi világ és a kitaláció, a mese világa. A kert és a benne lévő fa köti össze a két világot. Jellemző a kevert műfaj a romantikára, míg a klasszicizmus a tiszta műfajokat kedvelte (pl. Csongornak ébren kell maradnia, Tündének nem szabad beszélnie, a 3 ördögfiókának 3 csodálatos tulajdonságokkal rendelkező tárgy van a birtokában, 3 vándor van). "vár állott, most kőhalom", "bölcsőd az, majdan sírod is", "áldjon vagy verjen sors keze, /itt élned, halnod kell"). Soroljátok fel és vitassátok meg a Csongor és Tünde legfontosabb motívumait és jelentéseit! Ezt a távlattalanságot a Csongor és Tünde záróképének happy endjében már hajlamosak vagyunk elfelejteni, ezért illeszti a költő a befejező sorokat a szerelmesek vallomásához: "Éjfél van, az éj rideg és szomorú, A szerelem, a fő kincs" így már sokat veszít jelentőségéből, csupán menedék lehet: "Jőj, kedves, örülni az éjbe velem, Ébren maga van csak az egy szerelem. Mirígy foga valójában ezekre az aranyalmákra fáj, és úgy gondolja, hogy ha Tünde kiábrándul Csongorból, akkor az ő kedvéért ültetett fával se fog többet foglalkozni, így Mirígyé lehetnek az almák. Csongor ráismer Kurrahra, aki még mindig Balgának van öltözve, így végre tisztázódik a helyzet: világossá válik, hogy Balgát Kurrah azért zárta be az ólba, hogy helyette szegődjön Csongor mellé, az varázstárgyakat pedig kicserélték. A sík mező és a hármas út vidéke (az I. Tünde ugyanis azt látja a kútban, hogy egy ifjú és nagyon szép lány egy báránykával játszik. Csongpor találkozik egy gazdag kereskedővel, de apénz nem tudja "elvakítani". Vándorlás, aranyhaj, csodakút, próbatételek, tündérek, boszorkány stb.

Csongor És Tünde Hangoskönyv

Legnagyobb megdöbbenésére azonban Csongor nem ébred fel, hiába csókolgatja. Vörösmarty a három ördögfiókát is mesefiguraként iktatja a drámává formált széphistóriába: hol Mirigyet segítik, hol a szerelmeseket, de élénkségük, pajkosságuk sokhelyütt ellensúlyozza a szerelmi álmodozást vagy a komor bölcselkedést. Dimitri érdekes szereplő, gyakorlatilag semmi jelentősége nincs, színpadi előadásokon ki is szokták hagyni a műből, sőt, már az ősbemutatón sem szerepelt. Amikor magához tér, akkor Ledérről azt fogja hinni, hogy ő Tünde. Beállhatna egy gazdag király seregébe, csatlakozhatna egy tudóshoz, de Tünde mindennél jobban vonzza. A mű szerkezete látszólagos bonyolultsága ellenére rendkívül tervszerű, sőt szimmetrikus. 7., Éj monológjának elemzése.

Az Éj királynőjének monológja egyértelműen reménytelenséget sugároz. "Valamennyien a saját csalóka képzeteink áldozatai vagyunk? Valószínű, hogy a történet Shakespeare Szentivánéji álom drámája is megihlette, ugyanis Vörösmarty szerette volna lefordítani ezt a művet és témában hasonlítanak egymásra). Ilma mondja, hogy "Tünde az égben született, de Csongor úrfi keblén virradott meg". Vörösmarty Mihály leghíresebb drámája ez a mű, bár ne feledkezzünk meg róla, hogy nem csak ezt adta nekünk, hanem a Szózatot, a Zalán futása és a Vén cigány című művét is. De persze Tünde túlságosan szereti Csongort ahhoz, hogy igazán haragudjon rá, ezért csókkal próbálja felébreszteni kedvesét. Mielőtt még valóban vér folyna, a helyzetet az menti meg, hogy Balga és Csongor meglátják, ahogy nem messze tőlük a három ördögfi a valóban varázserejű, kicserélt tárgyakkal szórakoznak. Tünde és Ilma megpihennek a csodafa alatt.

Csongor És Tünde Nemzeti Színház

Maga Csongor is becsapja a manókat a varázsszerekért, ezek az eszközök ugyanakkor az emberi korlátok varázslatos átlépéséhez kellenek neki ("hogy a gyors gondolat módján közlekedhessék"). Balga hiába tiltakozik, Kurrah a szamárral együtt bevezeti egy ólba. Mirígy pedig úgy gondolja, hogy éjszakánként Tünde az, aki leszüreteli az aranyalmákat és elaltatja azokat, aki a közelben vannak. Ez is egy romantikára jellemző szélsőség, ellentétpár jó-gonosz. Kapcsolatot tart az ősi magyar hiedelemvilág világfájával, amely a világ szintjeit kapcsolja össze. Bár maga is csodálkozik rajta, hogy hirtelen miért lett ilyen álmos, de nem bírja legyőzni a késztetés, lefekszik aludni.

A bűvös álom addig tartott míg Tündének menni kellett. Tünde és Ilma távozik. Után szintén a csodafa alá megy és őtis megkötözik. Ő közli Csongorral mindig a következő lehetőséget ("még egy delem van", "még ma láthatsz holdkelte után" stb.