Doni Tükör, Erdélyi Péter (2003
Az OSA Archívum beszélgetéssel egybekötött nyilvános vetítést rendez Erdélyi Péter Doni tükör című dokumentumfilmjének. Ez a fajta bűnbakkeresés aktuálpolitikai célokat szolgált, mint a németek kitelepítésének igazolása, valamint a korábbi polgári rendszer társadalmi hátterének megroppantása. Budapest: Napvilág-MTI, 2007. Az emberek, akik elmenekültek innen, igyekeztek mindent eldugni, elásni, hiszen el kellett futni innen, mert itt volt a frontövezet. Egy szót sem mertek szólni. Így a legalsóbb társadalmi osztályokat előnyben részesítő mozgósítási rendszert az igazságtalan osztályviszonyok megnyilvánulásaként, az ellátásbeli nehézségeket a nép lenézéseként, míg a hadsereg felbomlása során alkalmazott kényszerítőeszközöket terrorként azonosították. Kezdjük látni azonban, hogy ezen messze túl tesz mind számadataiban, mind kiterjedtségében a Szovjetunió irányába folytatott háború rettenete. Nem üzemanyagot viszünk, hanem a méhek és a tehenek termelték mindezt, szóval elvették tőlünk az üvegeket, és szabadon engedtek bennünket. Áldozatból áldozat – a Don-kanyar emlékezete. Most úgy-ahogy, van valamilyük, de akkor nem volt semmijük. Ebben a narratívában a "magyar népről" két csoportot választottak le: 1. a vélt vagy valós német származással bírókat és 2. az úri középosztályt megtestesítő tisztikart. Ilyen módon maga a per nem csupán a 2. hadsereg parancsnokának szerepéről szólt, hanem a második világháborús magyar katonai részvétel megkonstruálásáról, valamint a tisztekkel mint az úri középosztály tagjaival szembeni vádakról is. Budapest: Gondolat Kiadó, 2018. A túlélők egyike, egy idős asszony fejből idézte azt a gúnyverset, ami a háború után keletkezett, de évtizedek óta fennmaradt: "Péter napján vasárnap a magyarok megjöttek /Kikergettek minden embert/Ütöttek és lőttek/Majd bezártak minket a templomba/Ahol a népek haltak halomba/A folyó mögött a kiserdőnél oroszok álltak/Segítségünkre siettek/S maguk is elpusztultak".
- Hetek Közéleti Hetilap - Don-kanyar: a németek áldozatnak szánták a magyarokat
- Áldozatból áldozat – a Don-kanyar emlékezete
- Erdélyi Péter: Doni tükör (Folytatás a júniusi lapszámból
- Doni tükör, Erdélyi Péter (2003
Hetek Közéleti Hetilap - Don-Kanyar: A Németek Áldozatnak Szánták A Magyarokat
A 2. magyar hadsereg megsemmisülése a Donnál. Ha valahová bekergettek és a falhoz állítottak, remegtünk. Néha ezt ki is mondták is az interjúalanyok, amikor egy-egy "rázósnak" érzett résznél visszakérdeztek az operatőrnek, hogy "ezt elmondjam"? A fentebbi narratíva a 2. Doni tükör, Erdélyi Péter (2003. hadsereg visszavonulását alapvetően egy pánikszerű jelenségként mutatja be. Dmitrij Gogoljev, nyugdíjas, Korotojak: – Az egyik legtragikusabb eset, hogy hatvan éve nem tudjuk megfejteni, hová tűnt száznegyven dimitrovkai és korotojaki ember.
A dokumentumokban konkrét falukról is szó van, ahol a lakosok számokat kaptak. Hadsereg katonáinak vallomása az 1943. januári harcokról és a történeti realitás. Feküdnünk kellett, nem volt szabad felállnunk. Ma már tudjuk, hogy a katonák a fronton mindent megkaptak, amit a korabeli ország adhatott" – jelentette ki Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója az 1943. januári doni áttörés 70. Erdélyi Péter: Doni tükör (Folytatás a júniusi lapszámból. évfordulója alkalmából rendezett konferencián. A jegyzőkönyv így folytatódik, az óvodáktól a gyárakig. Nyikolaj Podsztavkin, nyugdíjas, Korotojak: – Én akkor 14 éves voltam. És azt sem remélhetjük másoktól, hogy a mi szenvedéseink iránt érzékenységet tanúsítson, ha ugyanezt a gesztust mi feléjük nem gyakoroljuk. Az első mítosz megteremtése Nemeskürty István nevéhez fűződik.
Áldozatból Áldozat – A Don-Kanyar Emlékezete
Mintha azt akarta volna mondani, hogy nézzek balra! Csupán Nemeskürty Istvánnál jelent meg egy ellentétes előjelű aktív áldozati státusz. Budapest: Kossuth Kiadó, 2019. A magyar katonák Uriv község 750 lakóházából 749-et felégettek, a háromezer fős lakosságot megtizedelték, a túlélőket három napig étlen-szomjan őrizték. És a mai napig nem lelik a nyomukat.
Kis javítással nagyon szép lesz. Népszabadság, 1970. március 1. Ha az orosz és a magyar között vita volt – arcpirító megszégyenítéssel – a német mindig az orosznak adott igazat. Annak köszönhetően menekültek meg, hogy épp erre utaztak a németek. Helyszín: OSA Archívum, Budapest, V. ker. Jakov Kravscsenko, író, Osztrogorszk: – Erőszakos cselekményekről, vagy, hogy úgy mondjam, rossz cselekedetekről, amelyeket a magyarok követtek el, olyanokra nem emlékszem. Megtalálták a világ legöregebb macskáját. Én és egy másik asszony szerettünk volna segíteni a foglyokon, én lélekmelegítőt dobtam nekik, ő meg szárított körtét. Amennyiben hasonló megjelenésére mégis sor került, azt is alapvetően a más, magyar katonákkal vagy munkaszolgálatosokkal szemben elkövetett bűnükhöz kötötték. A film 2003-ban készült, de ma 10 évvel később talán még fontosabb megnézni.
Erdélyi Péter: Doni Tükör (Folytatás A Júniusi Lapszámból
A magyar 2. hadsereg súlyos vereségével és részbeni felbomlásával járó csata Budapest 1944–1945 téli ostroma mellett a második világháborús magyar szerepvállalás legfontosabb és leginkább kanonizált emlékezettörténeti eseményévé vált. A magyar határtól közel 2000 kilométerre harcoló magyar hadsereg tragédiája alkalmasabb volt a Horthy-rendszer bűneinek ábrázolására, mint a Honvédség 1944-45-ös galíciai és magyarországi harcai, amit Magyarország területeinek védelmeként is lehetett értelmezni. Habár 1945–1946-ban a különböző munkaszolgálatos századok keretlegényei ellen lefolytatott perekben is megjelent a 2. hadsereg története, ennek központi eseménye a hadsereg egykori főparancsnoka, Jány Gusztáv elleni népbírósági per volt. Ők mégis azt kutatták. Mindezek ellenére a magyar politikai elit már ekkor jelentős távolságtartást tanúsított. Az utolsó mítosz a humánus magyar katonaság legendája. Habár ezeket az eseményeket az antifasizmus felől értelmezték, elsősorban mégis korábbi, a hivatalos ideológiánál univerzálisabb antimilitarista tézisek váltak meghatározóvá. Bíró Zoltán történészek. Hogy mi történhetett? For more information please visit the website 😈 NEXT STORY - Lawyers, What's The Best Way You've Seen Someone Blew A….
Első fázisban a művész kapcsolatot létesített a helyi női szálláson élő zaklatott, vagy családon belüli erőszaknak kitett nőkkel, akikkel szorosan együttműködött. Ezzel párhuzamosan az áldozati elbeszélés monopóliuma megrendült. Workshop, multimédia installáció, média munka. Az archívumokat szabadon meg lehet tekinteni, bármelyik németországi, olaszországi, vagy magyarországi katonai történész kezébe veheti a jegyzőkönyveket. Fóris, Ákos: "The Sacrificed Army" – the Hungarian 2nd Army Between Memory and History. BÍRÓ ZOLTÁN történész. Minden ilyen hivatalos irat a tanúk adatait tartalmazzák, illetve leírják mindazt, amiről az illetőnek tudomása volt. A pánik központi ábrázolása hátterében alapvetően két tényezőt állapíthatunk meg.
Doni Tükör, Erdélyi Péter (2003
Furcsa ez, mert a legendák születésükkor nyilvánvalóan azért kellettek, hogy a könyvet egyáltalán kiadhatóvá tegyék. Egy magyar katona meglátta kezünkben az üvegeket, és bizonyára azt gondolta, hogy ez valami éghető anyag, ezért utánunk futott és megállított minket. Erre a magyar kihúzta a szuronyt, és szólt a kislánynak, hogy ne sírjon, mert ő is pórul jár. Része volt ebben a Wehrmacht több tisztjének is, akik erről írtak jelentéseket. Ezzel szemben a Don-kanyartól délre, Sztálingrád térségében védekező mintegy 260 ezer német katonát teljesen bekerítették és ebből a létszámból csupán 42 ezer főt (90 százalékban sebesülteket) evakuáltak repülőgépen, 107 ezren estek hadifogságba és közülük csak 4 ezer tért vissza. Ilyen volt másodosztályú embernek, rabnak lenni. A maguk részéről, ha valamit tudnának mondani… Legalább a sírjaikat megjelölhetnénk! Másfelől, mivel a sértett maga a "magyar nép" volt, így a magyar társadalom többsége el is háríthatta a kollektív felelősségét a történtekben, bűnbakként megnevezve a "magyar néphez" nem tartozó társadalmi csoportokat. Ungváry Krisztián: A magyar honvédség a második világháborúban.
A fenti videón a vita részletét tekintheti meg. Függetlenség, 1943. január 31. Amint azt a Jány-per vádirata megfogalmazza: "[Jány] elindulása előtt Hitler Adolfnál jelentkezik […] akinek mintegy felajánlja 150. "Rosulnától északra vezető úton haladva raj gépkocsival, az erdőből hirtelen erős géppisztoly és golyószóró tüzet kaptunk a partizánoktól, akik magyar és német ruhában voltak öltözve. Ez különösen furcsa, hiszen a munkaszolgálatosok alapvetően a front mögöttes területén állomásoztak, harcokban fegyver hiányában részt sem vehettek, túlnyomó többségüknek tehát meg kellett volna menekülnie. A filmvetítés a Don – Egy tragédia és utóéletei c. kiállításhoz kapcsolódik. A Kádár-rendszer enyhülő politikai légkörében, a kulturális élet népi tagjainak (pl. A történészek a mai napig megosztottak a magyar veszteségekkel kapcsolatban: egyes becslések 93 ezer, mások 120, de akár 148 ezer ember halálával számolnak. Erre megértettem, hogy él.
Ezek a jeltelen sírban nyugvó halott katonák is mártírjai a nép Magyarországának. " Ez nem meglepő, hiszen szemben a Wehrmachttal, amely messzemenőkig rá volt utalva a helyi lakosság együttműködésére, a magyar csapatok abból indulhattak ki, hogy szovjetunióbeli tartózkodásuk ideiglenes vendégszereplés csupán. Anna Gnyezgyilova, nyugdíjas tsz-tag, Uriv: – Amikor magadra néztél vagy másokra, láttad, hogy mindenki fekete! A kétszáz kilométeres Don menti védelmi vonal kiépítéséhez a létszámuk és felszereltségük kevésnek bizonyult. Mostantól bárki elolvashatja Rákosi Mátyás magánleveleit. Miután megszúrták, a vér sugárban spriccolt felfelé. Biztos, hogy sok magyar tiszt humánusan viselkedett. Nem forszírozhatta ezt a témát Nemeskürty sem, hiszen ha arról értekezett volna, hogy a Vörös Hadseregnek a magyar katonák milyen veszteségeket okoztak, azzal a "baráti" Szovjetunióval szemben követett volna el megengedhetetlen illojalitást. A hadsereg sorsát Nemeskürty István 1972-ben megjelent Requiem egy hadseregért című kötete hozta ismét a köztudatba. Hende szerint azok, akik ottmaradtak a Don-kanyarban, mind hősi halottak. Lakáselosztók jöttek, és kijelölték a lakásokat.
Az általam ismert dokumentumok szerint azokban a házakban, ahol a magyarok elhelyezkedtek, a katonák megosztották élelmüket a háziakkal. Az illetőnek száma volt, például 887-es, amit a nyakába akasztottak és a megszálló hadsereg pecsétjével láttak el. Mindezt annak ellenére, hogy az oroszoknak jó rongyaik abban az időben nem voltak. Aztán minden házból kizavartak lövészárkot ásni.