A Fehér Király Története - Cultura - A Kulturális Magazin
Lásd: "Szörnyű, napsütésen kibogozódik: mesét csinált magábul: már régen meséli, hogy Veres Királyt megölte Fehér királyné kedviért, az új Fehér királyt vót fekete Királyné kedviért... Titkát pénzért, bolond, ne higyjetek neki halálba se: mese... Azt hitte a bolond, hahó, hah, haha: ki lehet a mesét cipelni a napra, hahó... " (Móricz Zsigmond: És akkor meghalt a mese. A Dunakanyarban készül a magyar Mechanikus narancs. Az író több jelenetben/történetben is használ román kifejezéseket, figurákat, sajátos erdélyi, nyelvi fordulatokat: Pl: "nem értem miért meséltem ezt el egy ezeridegennek". " Dragomán és Barnás regényében az előző fejezetben már kibontott háromszoros váltásból következik a tettetés. Hermeneutikai jellegű előfeltevése az, hogy minden olvasási tapasztalat a rejtett, odaértett dialógus formáját ölti, amelynek keretei között e négy figura párbeszédbe lép egymással: a narrátor és a beleértett szerző, a narrátor és a szereplők, a szereplők egymás között, a narrátor és az olvasó, a beleértett szerző és az olvasó, a beleértett szerző és a szereplők.
- A Dunakanyarban készül a magyar Mechanikus narancs
- A fehér király, százalékban kifejezve
- Gabó olvas: A fehér király
A Dunakanyarban Készül A Magyar Mechanikus Narancs
Ron Charles: Kegyetlen és szokatlan büntetés. Olvasónál szűkebb szemszögű gyerekelbeszélő (sok előre- és visszautalás, asszociatív kapcsolatok). Kiemeli továbbá azt is, hogy a perspektíva szó használata azért is hátrányos lehet bizonyos esetekben, mert nem lehet belőle igét képezni, cselekvésként utalni rá lehetetlen. Csuhai István: Ha felépül végül. Szám) A fehér király sakkbábuja is akkor vesztené el a Dzsátá számára szerencsét hozó, erőt adó funkciót, ha már nem hinne benne, ha erejét mesének, puszta fikciónak minősítené. Miközben Dzsátá a virágokat vágja, arra gondol, hogy az apja is úgy tehette minden évben, talán még ugyanazt az ollót is használta. 53. Gabó olvas: A fehér király. nak, kegyetlen és gonosz légkörének megteremtéséből viszont ezek is kiveszik a részüket.
Dragomán azt követően kapott szerződést az angol nyelvű kiadásra, hogy az ugrás című fejezetet közölte a Paris Review. Jelen esetben – mint azt később megtudjuk – azért indul Dzsátá tulipánt szedni, mert aznapra esik a szülei tizenötödik házassági évfordulója, s az apja minden ilyen alkalommal nagy csokor tulipánnal lepi meg az anyját. A fehér király, százalékban kifejezve. A narráció maga egy történet elbeszélésének, bemutatásának az aktusát jelenti, a nézőpont pedig mint vizuális metafora azt a helyet, szituációt jelöli ki, amelyben a történet látása, a nézés létrejön. A regényben kegyetlen a fociedző Gica bá és kegyetlen a féllábú tizedes. A Duna-csatorna építésére hurcolták el.
A Fehér Király, Százalékban Kifejezve
A film készítőivel készült interjúkból kiderül, hogy az alkotók szerint a közelmúlt világpolitikai történései különös aktualitást adnak a filmnek. A közlés alanya lehet személyes és személytelen is, ezért – hogy a narrátor fogalma tágabban legyen értelmezhető – Genette nem narrátorról, hanem narratív instanciáról beszél, s megkülönböztet homodiegetikus és heterodiegetikus narrátort. A Nagyházban való fürdést, amire már nagyon régóta vágyott, a Hogyan tisztálkodunk otthon? Hogyan változtak a lelátói szokások? Végül mindkettőben külső segítség érkezik – mégpedig egy felnőttől. Dzsátá körül a társadalom egésze is mintha ugyanígy működne. A Magyarországon 2005-ben kiadott, nagy sikerű és három irodalmi díjat is elnyerő második Dragomán-regény a szerző első angolul megjelenő regénye azt követően, hogy a Paris Review közölte a mű egyik fejezetét. Az apa elvesztése implikálja a lázadást (apaképet próbál konstruálni, apja nyomába akar lépni). Ez a fajta idézési módszer a belső fokalizációs technikák révén jöhet létre, ami a szereplővel való együttlátást jelenti. A nézés, a látás és a tekintet végig fontos szerepet kap a regényben. Érdekes újdonsága Bal elméletének az is, hogy megállapítja: "Az úgynevezett »én-elbeszélésekben« is van külső fokalizáló, általában a megöregedett »én« mutatja be kívülről annak a fabulának a látásmódját, amelyben valaha cselekvőként vett részt" (Bal, in: Füzi–Török 2006, Bal i. m. ).
Ezekre a gyermeki magyarázatokra az jellemző, hogy egy ismeretlen, a gyermek számára érthetetlen, különös dologra, jelenségre mindig talál valamiféle magyarázatot, amit egy már ismert elemhez köt – ez történik a méreg és a mandula ízének összekapcsolásában. Hiába nevezték máshogy az egyesületet, hiába öltöztették a játékosokat más színű mezekbe, aki kijárt az Üllői útra, az a Ferencvárosnak drukkolt, aki pedig Bástya- vagy Vörös Lobogómeccsekre ment a Hungária körútra, az az MTK-nak. A gyermekkor ártaltalansága és az erőszak kíméletlensége között feszülő ellentét teszi érdekessé a regényt. Dzsáta tehát nem adja fel a harcot, a rendszernek nem sikerül megtörnie az ellenállását. Először tehát kitaláltak egy disztópikus teret, melyet aztán különféle karakterekkel népesítettek be, közben viszont háttérbe szorult az, amit Dragomán György egyedi módon ábrázolt művében: a torzító diktatúra működésének hatása a gyerek főhős személyiségfejlődésére.
Gabó Olvas: A Fehér Király
Nem köll emlékezni… – a köll is örökség, kijavította magát: – Nem kell! Művészi erejének egyéb elemeit csak érinthetem itt: folytonosan adagolt kis történetek a nagyobb történeten belül, a lélektani motiválás rendkívül árnyalt, idejében ecsetelt, nem túlrészletezett kezelése, az igék döntő szerepe, az elvont állítások mérsékelt jelenléte. S habár eddig egyebet se csináltam, mint összehasonlítottam a két alkotást, most mégis azt szeretném javasolni, inkább induljunk ki abból, hogy itt merőben eltérő intenciójú megközelítésmódokkal van dolgunk. A hármas keretezésre jó példa lehet Henry James A csavar fordul egyet című kisregénye, amelyben az extra-diegetikus narráción belüli névtelen elbeszélő–szereplő szólamát átveszi a Douglas nevű szereplő, megteremtve ezáltal egy intra-diegetikus narrációs keretet, amely teret nyit egy metadiegetikus narrációnak is, hiszen Douglas egykori nevelőnője emlékiratait olvassa fel a többi szereplőnek.
A csákány című fejezet pedig Darvasi Ferenc (2006) meglátása szerint a munkatáborok hierarchiáját képezi le kicsiben, hiszen a munkások (akik más helyzetben alárendeltségi viszonyban vannak) rákényszerítik a gyermekeket, hogy ássák fel helyettük a pályát. Ezekben az esetekben az történik, hogy a gyermek néha önmagát is mintegy kívülről látja – megfigyelt és megfigyelő is egyben: "amikor Tentéssel meg Benjaminnal a szekrényben voltunk, láttam magam, ahogy fekszem a vaságyon; egyáltalán nem értem, ilyen hogy fordulhat elő" (B. Indiai, sváb, biztosan zsidó, talán zsidó, kitért zsidó, és persze Amerika is benne van már… Turmix. A szövegek egy része összekapcsolódik, és kiad egy regényt, más részük viszont mintha független lenne a többitől (pl. A döntésben végül fontos szerepet játszott a kedvező magyar finanszírozási környezet, "a nagyszerű táj, amely tökéletes helyszíneket kínált a filmhez", és az is, hogy "kitűnő magyar partnert találtak a Proton Cinemában", amely korábban a Fehér isten vagy a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmen is dolgozott. Ambrus Judit: Szabadon fogva. Az apróban bemutatott természeti és társadalmi környezet egy idegenszerű, de mégis megbízhatóan ismert nagykörnyezet jelenlétét, terhét, nyomasztó elvárásait, értékrendjét és fojtogató aktivitá-sát sugallja. Bal a fokalizáció több móduszát határolja el, s ezen megkülönböztetései analógiásan megfeleltethetők a Genette által bevezetett homodiegetikus, illetve heterodiegetikus elbeszélőknek. A címadás és a fejezetek számozási módja exponálja a regény alapkérdését, hogy tudniillik kinek a nézőpontja is érvényesül a regényben.
"(…) azt mondta, higgyem el, hogy ez a legszebb város az egész világon, még így, borús időben is gyönyörű, igen, ez a legszebb város a világon, de nekem azt tanácsolja, hogy ha megtehetem, azonnal menjek el innen, menjek el, és ne jöjjek vissza soha többet, de ne csak a városból, hanem az országból is, menjek el, hagyjam el a hazámat. A rendszer működtetőiről mindössze annyit tudunk meg, hogy a nyomorban tengődő lakossághoz képest elképesztő luxusban és technikai színvonalon élnek, és persze szeretik a katonásdit meg a kegyetlenkedést, de hogy mik a mélyebb motivációik, vagy hogy az alávetett lakosok miért nyugszanak bele a sorsukba mindenféle ellenállás nélkül, arról egy szó sem esik.