alfazone.website

alfazone.website

Himnusz És Szózat Összehasonlító Elemzés

Az emelkedett hangnem esetünkben is a lassító spondeuszoknak köszönhető, valamint a szóhasználatnak. Kölcsey 33 évesen, Vörösmarty 35 évesen alkotta e két nagyszerű ódát. Vert hadunk csonthalmain. Szempontok a Himnusz és a Szózat összehasonlító elemzéséhez. A Szózat jambikus szerkezetű, 8 és 6 szótagú sorok váltakozásával. Vörösmarty a magyar nemzettől várja a haza felvirágzását, míg Kölcsey a nemesi nemzetre számít. Himnusz és Szózat szerkezeti hasonlósága: keretes, dicső múlt ↔sivár jelen, nemzethalál vízió.

  1. Himnusz es a szozat oesszehasonlitasa
  2. Himnusz szozat oesszehasonlitasa fogalmazas
  3. Himnusz és szózat összehasonlító elemzés
  4. Himnusz szózat összehasonlító elemzés

Himnusz Es A Szozat Oesszehasonlitasa

Kölcsey leírja a múltbéli erősségeinket, és hogy bűneink miatt büntet minket most Isten. A Himnusz és a Szózat összehasonlítása. Áldás, jó kedv, bőség, küzdelem szerepelnek benne. A szerző tehát egy múltbeli időszakba helyezi magát és művét - a múltba vágyás jellegzetes vonása a romantikának. Végül a legfontosabb gondolatok kiemelésével zárom a feleletet. E téren a kettő közül a Himnusz talán még egy árnyalattal pesszimistább, mint a Szózat, a Szózat ugyanis lehetségesnek (bár nem valószínűnek) tartja a jövőnk jobbra fordulását, és egyben buzdít is a hazánkhoz való hűségre, nem mond le a cselekvésről. 4-6. versszak: tragikus múlt: váltás; Isten lesújtott ránk; büntetése: tatárok, törökök, belviszály (talán ez utóbbi a büntetés oka? Hozzád bátran kiált: "Egy ezredévi szenvedés. 0% found this document not useful, Mark this document as not useful. KIDOLGOZOTT ÉRETTSÉGI TÉTELEK: Kölcsey Ferenc : A Himnusz és a Szózat összehasonlítása. Felszólítás a rendületlen hazaszeretetre, a végén ennek megismétlése, szózat a jelenhez. Sokat segítettér, és bocsánat a -1-ért, mellényomtam☹️. Az éltető már igenév, az elbukál pedig ige, cselekvést jelöl, ami ugyanarra az aktivitásra utal, mint a versszak eleji felszólító módú ige.

Nyelvezetében hasonló a két vers, mindkettőben gyakori a romantikus túlzás. Szózat: minden magyarhoz szól. 1836-ban írja a Szózat-ot. 1-2. sor És annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után, - nem részletezi a csapásokat - bizakodóbb, cselekvıbb. Verstani szempont:A Himnusz keresztrímes(ABAB), a Szózat félrímes. Érthető is, hogy mitől komorabb a vers vége, mint az eleje. Himnusz szozat oesszehasonlitasa fogalmazas. Apáid vére folyt; Ez, melyhez minden szent nevet.

Himnusz Szozat Oesszehasonlitasa Fogalmazas

Írjátok be a gondolattérképbe, mi mindent tudtok már két nemzeti énekünk (versünk) hasonlóságairól és különbségeirıl! Anarchia levert szabadságharc letiport ország üldözöttek (Rákóczi, Kossuth) - részletezi a csapásokat - nem lát kiutat 3-5. Zászlónk gyakran plántálád Vad török sáncára, S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára. Hazádnak rendületlenűl. Himnusz es a szozat oesszehasonlitasa. Az nem lehet hogy annyi szív Hiában onta vért, S keservben annyi hő kebel Szakadt meg a honért. Keretes mű, műfaja óda, azon belül is himnusz. A Szózat sokban hasonlít a Himnuszra, de míg az előbbi inkább imára emlékeztet, az utóbbi határozottan egy szónoklat. Hányszor támadt tenfiad Szép hazám kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre! A mai időkben is e parancs szerint kéne minden magyarnak élnie, és éreznie. Mindkét himnuszunk nemzeti önazonosságunkat fejezi ki és határozza meg. A megszólított egy transzcendens erő: Isten, ő áll a mű középpontjában.

A Himnusz nyelvezete, hanghordozása olyan érzést kelt bennem, mintha bibliát olvasnék. A Szózat sokkal lelkesítőbb hatással volt rám, mint a Himnusz. Igaz, Vörösmarty azzal vigasztalja magát, hogy "a sírt, hol nemzet süllyed el / népek veszik körül / s az ember millióinak / szemében gyász könny ül. Franko: Himnusz Szózat összehasonlítás. " A keret második része a befejezés, amiben kicsit átalakítva ismét szerepel az elsőben megfogalmazott kérés.,, Szánd meg isten a magyart'',, Légy híve rendületlenűl Hazádnak, oh magyar''. Feleletemben két nemzeti himnuszunk összehasonlítását fogom elvégezni, Kölcsey Hymnusát és Vörösmarty Szózatát vetem össze. Szemében gyászköny űl. A Szózatban a világ nemzeteihez szól a költő, figyelmezteti őket a magyarság nyomorúságáról, ecseteli a magyar hősök bukását.

Himnusz És Szózat Összehasonlító Elemzés

Oka: a cenzúra, illetve az azonos történelmi sors. Szerkezeti séma: A1 áldás kérése (1. ) 7. versszak: A múlt és a jelen képeinek felmutatása, "Vár állott.. "= múlt, "kőhalom"=jelen. A keret első fele nevezhető bevezetésnek is, mert ebben található a tételmondat, és a kérés (ódához illően).,, Isten, áldd meg a magyart'',, Hazádnak rendületlenül Légy híve, oh magyar''. Milyen hatalom irányítja, alakítja a magyarság történelmét? Az órai munka értékelése. Önmarcangoló tépelődéssel szemlélteti népét: "S ah szabadság nem virul / A holtnak véréből, / Kínzó rabság könnye hull / Árvánk hő szeméből! Mindkét költőnél a múlt bemutatása történik, de a tartalom különböző. S ah, szabadság nem virúl. Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én írta meg a Himnuszt, szatmárcsekei magányában. Vörösmarty 36 éves a Szózat születésekor (1836). Himnusz szózat összehasonlító elemzés. Nézzük meg azt is, mi történik a középső részben. 8-9-10. versszak: a múlt és a jelen nagy erőfeszítéseinek meg kell hozniuk a szebb jövőt. Szerkezezi jellemzők: Mindkét vers keretes szerkezetű, a keret a Himnuszban az első és az utolsó versszak, az utolsó versszak kisebb módosításával Kölcsey megerősíti a hitet miszerint a magyar nép sorsa Istentől függ, de valamelyest elbizonytalanítja a beszélőt, hogy megérdemeljük-e az isteni segítséget.

VÖRÖSMARTY MIHÁLY:SZÓZAT Hazádnak rendületlenől Légy híve, oh magyar; Bölcsıd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. A két vers témája a hazaszeretet, de a Himnusz Istenhez szól, Isten áldását kéri a sokat szenvedett magyarokra. Buy the Full Version. Ezt magyartanárom diktálta... :). Van egy alcíme is: a magyar nép zivataros századaiból. Vagy nemzethalál (11-12. A mű alapján kijelenthetjük, hogy Kölcsey szerint Isten alakítja a történelmet ezért kell hozzá fohászkodnunk segítségért is. A Szózat középrészét ez a romantikusan felnagyított rémkép zárja le - ez semmivel sem derűsebb, mint a Himnusz halálhörgése. Cseke, 1823. január 22. Sóvárgó hit - szánalomért esedez - ismétlés nyomatékosítás - felszólító módú igealakok (szánd, nyújts, hozz) 13-14. Keletkezési körülmények: Himnusz: 1823 sötét éveiben csak istenben bízhat a költő. "viszály": ma: belviszály; régen: küzdelem, viszontagság, baj. Felszólítja a magyarokat, hogy igenis legyenek büszkék rá, hogy magyarok, és tegyenek a hazájukért. Az ember már a cím elolvasásával tudja, hogy egy komoly műről van szó, és ha valaki egy kicsit is tájékozott az irodalom terén, az azt is tudja, hogy a vers egy Istenhez való fohász lesz.

Himnusz Szózat Összehasonlító Elemzés

Bújt az üldözött s felé Kard nyúl barlangjában, Szerte nézett s nem lelé Honját a hazában, Bércre hág és völgybe száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger fölette. Ezt legjobban a téma igazolja. Először a dicső múltet veszi sorra, a 2. és a 3. versszakban, majd a 4. versszak elején egy felsóhajtással megkezdődik a bajok sora: Hajh de bűneink miatt… Innentől csupa szomorúság, veszteség, vereség következik. Mindkét mű ó óda görög eredetű lírai műfaj, az újkori költészetben fenséges dologról emelkedett hangú, ünnepi érzéseket kifejező alkotás. 2-3. versszak: érték-gazdag múlt: a magyarok hőskora, dicsősége (honfoglalás, dús vidék, Mátyás). Az nem lehet, hogy ész, erő, És oly szent akarat. A Szózat változtatásaiból tehát azt láthatjuk, hogy a mű aktívabb, buzdítóbb, erőteljesebb lett a végére. Vörösmarty Mihály (1800-1855): Kápolnanyéken született, elszegényedett katolikus nemesi családból származott. Hiába sorvadozzanak. Vörösmarty kevésbé pesszimista a magyarsággal kapcsolatban, hiszen ezért intézi a néphez szózatát, tettekre akar sarkallni. Document Information. A vers keresztrímes, rímképlete ABABCDCD. A hazaszeretet szépségét, az alkotás nagyszerűségét és az emberiséghez tartozásunkat hirdeti mindkét mű. Megírásának körülményei: 1832-1836-os országgyűlésen a haladó hazafiak az egész magyar társadalom átalakítását jelölték ki célul.

Vörösmarty a magyar népet szólítja fel a megfelelő erkölcsi helytállásra. Vörösmarty Mihály 1835 novemberében írta meg a Szózat első két versszakát, majd 1836 decemberére elkészült a teljes verssel. Érthető tehát a Szózat vége is: a múltunk cselekvésre kötelez, tehát tennünk kell valamit - ezt jelenti a Szózat zárlatának ereje, aktivitása. A költők életkorában csak 3év a külömbség, viszont más a társadalmi kor. A Szózatban az első kettő és az utolsó kettő versszak a keret, míg az első és az utolsó megismétlődik, addig az utolsó előttin változtatott a másodikhoz képest Vörösmarthy, mellyel hasonló célokat akart elérni, mint a Himnuszban Kölcsey, vagyis az előzőleg megfogalmazott gondolatok megerősítését. Szózat: Egressy Béni (magyar verbunkos toborzó stílus). Ezzel Kölcsey határozott üzenetet küld Istennek, mégpedig azt, hogy "Eleget büntettél már minket uram…". A fájdalmat, a vereségeket több versszakon keresztül taglalja, mint a dicső múltat. A cím típusában a Himnuszéhoz hasonlít. A fájdalmas múlt idézése - a bőnök miatti csapásokat sorolja - a csapások Isten büntetése a bőnök miatt: külsı támadások: tatárjárás, török uralom belsı viszályok: feud.