Petőfi Sándor Az Alföld Elemzés
Ily érzékeny szived vagyon, De, szó ami szó, jobb szeretném, Ha nem szeretnél ily nagyon. Statikus, azaz állóképszerű képet fest a téli tájról. Bucsúkönyűid ömlenek, S karod a sár, amely helyettem. Petőfi alföld-ábrázolásának újdonságai. Tulajdonképpen Petőfi volt az, aki "felfedezte" az alföldet a magyar irodalom számára és népszerűsítette is mint speciálisan magyar tájat. A puszta télen című verse 1848 januárjában keletkezett. Petőfi Sándor: UTAZÁS AZ ALFÖLDÖN. Petőfi sándor az alföld verselemzés. Az elemzés vázlata: - Bevezetés. A látványelemek térbeli elrendezése. Számára a róna az ideális táj.
- Petőfi sándor az alföld vers
- Petőfi sándor az alföld verselemzés
- Petőfi sándor az alföld elemzés cross
Petőfi Sándor Az Alföld Vers
A vers szövege (olvassátok végig, lehetőleg kétszer is: először magatokban, lassan, értelmezve, aztán hangosan). Lenn az alföld tengersík vidékin. 7-8 versszakban újra kitekintük a természetbe. "kameramozgatás" szerkesztési technika. Széles vályu kettős ága várja.
Fölöttem a felhő, oly terhes, Szakad nyakamba zápora. Fenyvesekkel vadregényes tája! Ott vagyok honn, ott az én világom; Börtönéből szabadúlt sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét látom. Nem csak ez kelti a veszélyeztetettség érzését, hanem a betyár alakja is, akinek sorsát az utolsó hiányos mondatok ábrázolják. Ma már furcsának tűnhet, de Petőfi előtt az alföldi táj nem volt költői téma, minthogy a romantika korában vagyunk, és a síkság nem számított romantikus helyszínnek. Petőfi sándor az alföld elemzés cross. A költő a romantika tájideáljával(kárpátok) szembe helyezi az alföldet. A mű szerkezete: az első és második versszakban a lírai én megfogalmazása történik.
Bundám dohányzacskómra adtam, Hogy az maradjon szárazon. Túl a földön felhők közelébe, S mosolyogva néz rám a Dunától. Nemcsak természetleírást tartalmaz, hanem Petőfi érzelmeit is megismerjük a vers témájával kapcsolatban: itt érzi magát otthon, ez az ő világa. Az élet itt is lelassult, szinte megállt, ezt a lassúságot érzékelteti az ötödik versszak, ami a béres pipára gyújtó minden apró mozdulatát közli. A Tiszáig nyúló róna képe. A sík vidék mivel nem korlátozza a távolba látást, a korláttalanságot, a szabadságot jelenti neki. A romantika a vadregényes, zord tájakat, a hegyes-völgyes vidékeket kedvelte. Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 2. oldalra! Kenyér az ördög asztalán. Ráérős, kedélyes, körülményes mesélésbe kezd a lírai én, azt az érzést kelti az olvasóban mintha egy meleg szobában ülne, és onnan tekintene ki. Petőfi sándor az alföld vers. Hogy engem ennyire szeretsz, Hogy távozásom így megindít, Hogy ilyen bánatot szerez; Örűlök rajta, hogy irántam. A második és harmadik versszakban a természetet mutatja be Petőgatív festéssel teremt elégikus hangulatot. A vadlúdak esti szürkületben, És ijedve kelnek légi útra, Hogyha a nád a széltől meglebben. Csakugyan az lesz... a záporban.
Petőfi Sándor Az Alföld Verselemzés
Az alföld mint programvers. Szerkezete: Az első versszakban a beszédhelyzet bemutatása történik, könnyed hangulatot teremt a szójáték. Tán csodállak, ámde nem szeretlek, S képzetem hegyvölgyedet nem járja. S kék virága a szamárkenyérnek; Hűs tövéhez déli nap hevében. Nemcsak leírásra találta alkalmasnak, hanem szerette is, hiszen a szülőföldje volt. Kérlek válassz a lenyíló mezőből: A romantika vadregényes tájaival szemben Petőfi az Alföldet választotta témának. Ő volt az, aki a síkságot, a rónát tájeszménnyé tette, szemben a romantika hegyvidéket kedvelő tájeszményével. Méneseknek nyargaló futása. A téli táj mozdulatlan, néma, élettelen, a hiány világa. A vers ihletője nem közvetlen szemlélet, hanem a képzelet és az emlékezet. A vers műfaja, Petőfi tájleírásának jellemzői. Az alföld előzményei Petőfi lírájában. Itt bemutatja a tájat. A sas motívumához kapcsolódóan először lélekben a táj fölé emelkedik, és onnan tekint le rá.
Művében a folyó ellentétes tulajdonságait ábrázolja, a folyó olyan, mint egy ember. Az alföld költői eszközei, hangulata, verselése. A vers szerkezete, az ún. Itt borúljon rám a szemfödél, itt. Szép vagy, alföld, legalább nekem szép! A tanyáknál szellők lágy ölében.
A vers tartalmi tagolása. Apró életképekben ábrázolja az alföldet (gulya, ménes, nádas) majd egyre közelebb kerül a földhöz, szinte lehajol(nyárfaerdő, gyíkok). Vagy fekete kovász talán? Alig van egy arasznyira. Ne dögönyözze kend csikóit, Ne dögönyözze kend, kocsis, Fölérünk Pestre, ott leszünk tán. Néz, s megettök, mint halvány ködoszlop, Egy-egy város templomának tornya. A csárdánál törpe nyárfaerdő. Az emlékezetműködést imitáló képalkotási módszer.
Petőfi Sándor Az Alföld Elemzés Cross
A vers keletkezésének körülményei. Tájverseiben általában pontosan megjeleníti a látványt, leírása festői, szinte már realista. A Tisza című versét 1847-ben írta. A költő az életképeket úgy válogatja össze, hogy nem csak megeleveníti a tájat, hanem olyan elemeket válogat ki, amelyek a szabadságérzését erősítik. A vers Petőfi tájköltészetének első és egyik legismertebb darabja, amely szülőföldjét, az alföldet mutatja be.
Ringatózik a kalászos búza, S a smaragdnak eleven szinével. A következő szerkezeti egység a harmadik strófától a tizenegyedikig tart. Fontos még a sas motívuma is. Domborodjék a sir is fölöttem. Megpihenni tarka gyíkok térnek.
A tizedik versszakig nézőpontja szűkül, a tizedikben ér legközelebb a tájhoz, majd a tizenegyedikben megint a messzeségbe tekint, tehát ezáltal a végtelenségbe nyitja ki a leírást. A sas-metaforával mégjobban érzékelteti viszonyát a tájjal, mert lelkét a börtönből kiszabadult sassal azonosítja, ugyanis az alföldön végigtekintve ugyanaz a mámorító érzés kelti hatalmába.