Szent János Kórház Szemészet Orvosai
1927. július 17-én született Várpalotán. Sebészeti Klinika munkatársa volt. Kitűnő kapcsolatot épített ki, mind a betegekkel, mind a környék doktoraival is. 1956-ban beválasztották a Kórház munkástanácsba, vezetőségi tag lett. A kórházigazgatói posztra.
- Szent jános kórház gyermeksebészet
- Szent janos korhaz szemeszet
- Szent jános kórház nőgyógyászat
- Szent jános kórház sebészeti szakrendelés
Szent János Kórház Gyermeksebészet
Ugyanez év nyarán iskolaorvosi egészségtanból is oklevelet kapott. 1948-ban iratkozott be az orvosi egyetemre és 1954-ben avatták orvossá. 1958-tól tanácstag is volt. 1913-ban született Kecskeméten. Tisztességes, becsületes, EMBER volt. Ettől kezdve délutánonként magánorvosi praxist vitt. Ebben a funkciójában több előremutató javaslatot is tett. 1957. február 28-ig katonaorvosként tevékenykedett. Később a pécsi honvéd és közrendészeti kórházban lett főorvos. Nem sokáig gyógyíthatott Bátorkeszin, mert bevonult katonának. A városrészek egyesítése óta pedig már az egész város tanácsorvosa. Soha nem törekedett tudományos babérokra, bár megalapozottan tehette volna. Szent janos korhaz szemeszet. Nehezen lehetne megmondani, hány esztergomi lakos él ma városunkban, aki az Ő közreműködésével jött a világra.
Szent Janos Korhaz Szemeszet
Néhány évig szülészeti és nőgyógyászati tanulmányokat folytatott. Amikor Kertvárosban megszervezték, 1969-ben a gyermekkörzetet, ezt ő felvállalta. Akik ismerték és bárhová elkerültek a világba Esztergomból, mindig a legnagyobb tisztelettel és elismeréssel emlékeztek és emlékeznek rá. 1944 augusztusától december 24-ig, mint szakorvost munkaszolgálatosnak. A lazarett épületében ő alakította ki az önálló szemészeti osztályt, hisz korábban a szemészet a belgyógyászat épületében annak részeként működött. Orvosi pályafutását díjtalan gyakornokként a Szegedi Szemklinikán kezdte, majd 1927. január 1-től a hódmezővásárhelyi Erzsébet kórház alorvosa lett. Babits Mihály is szeretettel írt róla. 1945. Szent jános kórház gyermeksebészet. október 11-én vette feleségül Taskó Saroltát.
Szent János Kórház Nőgyógyászat
1928. október 15-től már a fővárosi klinika alorvosa. Dr. Trischler Vilmos. 1945. május 8-án esett hadifogságba Ausztriában, ahonnan 1946. május 1-én került haza. Sebész szakképesítéssel egyértelmű volt, hogy a háborús szolgálatot nem kerülheti el. A patika privatizációk idején nem is tudta, talán nem is akarta úgy kihasználni a kínálkozó lehetőségeket, ahogy azt mások tették... Munkáját elismerték. 1965-ig vezette még a laboratóriumot. Emléktábla, utca őrzi ma Esztergomban dr. Berényi Zsigmond nevét, alakját. Szent jános kórház nőgyógyászat. Ezt a szakellátást ő alapította meg Esztergomban és ma is van folytatója.
Szent János Kórház Sebészeti Szakrendelés
Szontagh Csabát nevezték ki. A második gyermekük születése után költözött a család Sárisápra, ahol a felesége a helyi gyógyszertárat vezette, ő pedig Esztergomban a 2/9-es gyógyszer- tárban helyezkedett el. Esztergomban Rajner János főorvos úr osztályán kezdte a pályafutását. Esztergom város vezetése a december 31. Még 2 alkalommal hívták be, de mindkétszer áldott állapotban volt. Ez volt az a nevezetes évfolyam, akik nem kapták meg a doktori címet, csak orvosok lehettek. Zsembery Dezső tartalmas, példamutató életet élt. Orosz fogságba került és 4 és ½ év után tért haza 1948-ban. 1933-37-ig a Fehérkereszt Gyermekkórházban dolgozott. 1876-ban a kolerajárvány idején kifejtett tevékenysége után királyi kitüntetésben részsült.
Szegeden szerzett orvosi diplomát. 1892. június 4-én szerzett diplomát Budapesten. Úttörő jelentőségű munkát végzett az elektroforezissel, illetve a glikolizált Hb-al kapcsolatosan. Rendkívül széles érdeklődése miatt nehezen döntötte el, hogy ügyvéd, ötvös, vagy orvos legyen. Vidám, nyitott, derűs egyéniség volt.
Brenner főorvos úr ajánlására az Esztergomi Kórház Lélek István által vezetett Belgyógyászati Osztályára került. 1945-ben a város közgyűlése külön napirendi pontot szentelt Hamza József köszöntésének. Mint esztergomi orvos, mindenkor hathatós pártfogója és támogatója volt a kórház érdekeinek. 1938-ban házasságot kötött Fülöp Irénnel és az akkori szabályok szerint el kellett hagynia a kórházat, hisz ott csak nőtlen segédorvosok dolgozhattak. Nem csak példájával tanított, hanem sok éven keresztül szerepet vállalt a nővérek oktatásában, képzésében is. 1931. szeptember 1-től II. 55 évesen ment nyugdíjba, de ezt követően is vállalt munkát az egészségügyben.