A Vén Cigány Vörösmarty
És érdeklő dő együtt elmondja a Vörösmarty-verset (nagyon rossz idő esetén a helyszín a Szent István Művelődési Ház – Liszt Ferenc utca 1. Tölts hozzá bort a rideg kupába. Talán érdekes kísérlet lehet a líraértés késő modern fordulatához kapcsolódó dialógikus elv felől elindulni, és ezzel a gyakorlattal olvasni vissza A vén cigány szövegét. Görögj, hasáb, a víz ölbe' visz, húzz magadra, cigány, földet is, jégeső és vihar már ne verjen, püffedt töltés, lóg az anyanyelvem. Vállalás, szembenézés, küzdelem; ábránd nélkül, a siker biztosítéka nélkül, a lázadás öröméért ("jó mulatság"): ez "férfimunka".
A Vén Cigány Dalszöveg
2. felhangokkal Néhány sorral feljebb azt írja: zavaros, allúziói követhetetlenek, vonalvezetése kibonthatatlan, asszociációs lánca szakadozott, és ha van is kódja, az megfejthetetlen 9. Mondhassa bizton: nem vagyok magam! A fordított dilemma, vagyis a dilemma elvetése szinte bántóan ingerli a különben megejtő szépséget befogadó olvasót. Sértettsége mint szövegszervező elv. Hozzájuk képest A vén cigány maga a hurrá-optimizmus, elvégre elhangzik benne, hogy lesz még egyszer ünnep a világon. A Költő minden írásában dönt, vagy megismétli, újraírja programját, azt, amit már eldöntött. Ebben a versben ugyanis kiépül egy szerep, amely szerint a versbeszélő maga a zenét hallgató befogadó is. Bár a legfrivolabbat! Mi zokog, mint malom a pokolban? Hatásuk szerint mindent a pusztulás ural. Most jutunk el az istenképhez, ami megint csak a magyar irodalom egyik csúcsa.
Vén Cigány Elemzés
Hudy Árpád a vers ellentmondásairól beszél. Már nem akar álmodozni, reményekkel játszani, csak élni, vagyis ugyanaz: tenni. A beszélő hangja, a beszéd önmarcangoló pátosza teszi fokozatosan nyilvánvalóvá, hogy a megszólított azonos a lírai énnel (azaz a vén cigány maga Vörösmarty). A vélemények erről ugyanúgy megoszlottak, mint a konferencia legkedveltebb képéről, a "Mi zokog mint malom a pokolban sorról". Ember vagyunk, a föld s az ég fia... A szembenézés logikája vezeti a szolidaritás-képlet megfogalmazásához is: a küzdelem közössége az, ami értelmet ad az egyéni életben. 15 Hernádi Mária: A kegyelem órája (Vörösmarty Mihály: A vén cigány – Takács Zsuzsa: Végtelen órán). Így persze a szakirodalomból ismert megszakító elkülönülés helyett arra a megállapításra juthatunk, hogy a romantikában is tetten érhető dialogikus versbeszéd, így ez a líraértés folytonosságát biztosítja a romantikától a 20-30-as évekbeli paradigmaváltás utáni beszédmódok felé. A költemény önmagában inkább egy lelkiállapot dokumentuma, mintsem művészi teljesítmény; mégis idézzük, mert felbukkan benne A vén cigány néhány motívuma is. Szabó Magdát azonban bölcsészdoktori címe ellenére nem veszik komolyan az irodalomtudósok, jegyezte meg előadásában. Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég – így indul a vers, és a bevezetés boldog, boldogító sorai után következik a hátborzongató vész, a katasztrófa leírása, a költemény voltaképpeni tárgya. Tudományos gyűjtemény 1836. A vers így nem mondja ki azt, ami a legfontosabb, tehát verbális felszólítás marad, szemben például a nem sokkal később létrejött Gondolatok a könyvtárban című költeményével, amelyet a valódi dilemma megfogalmazása révén tesz naggyá a költői zseni: Ez hát a sors és nincs vég semmiben? A VÉN CIGÁNY KONFERENCIA 2012-04-21 KOVÁCS ÁGNES A befogadó monológja: zene és szó A vén cigányban Se ligetes, se bozótos. És végül – számunkra most ez a legfontosabb -: "Öregkorában, elborult elmével, már nem tudott tovább uralkodni lelkének gyönyörű szörnyetegein, előtörtek és győzedelmeskedtek a félig halott fölött, aki ekkor írta legcsodálatosabb alkotásait.
A Vén Cigány Vörösmarty Elemzés
Csajághy Laura Merengőhöz, A szomjú, Laurához, Ábránd 3 gyerek DE: szabadságharc – politika – képviselő – bujdosás – falusi gazda – halál Országos gyász. A "gyámoltalan" persze nem ügyetlent jelent, mint ma; gyámol nélkülit, árvát, kitaszítottat, lerongyoltat, a semmibevettek teljes magányát jelenti. Húzzál, kislány, legalább pulóvert. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1959, 328. ) Vörösmarty utolsó versei is tanúi ennek a nagyságnak.
Azzal pedig, ahogyan az "és"-eket halmozza a verssor, sokkal későbbi líratörténeti korszakokat vetít előre, a 20. századot például. 30 Antonio Sciacovelli: "Mit ér a gond kenyéren és vizen? " Jellemének és tudatának, költői világának egysége sem lehet vitás. Mert megoldják valahogy; nem, nemcsak a századvég, a Nyugat-nemzedék kezdte el az ipari civilizáció jelenségeinek beemelését a költészetbe, elkezdte már a század eleje is. A hasonlatok erőtlensége abból fakad, hogy Kölcsey egyéni vonásait hivatottak megeleveníteni a természet egy-egy jelenségére (nap, csillag, hold) való közvetlen rámutatással.