A Könnyek Asszonya - Ady Endre
Az identitást egyfajta atemporalitás jellemzi. A két poémát rokonítják az ismétlődő kérdések, illetve az, hogy mindkettőt átszövi a bizonytalanság és a látszatok érzete. Árnyak suhognak a sötétben. Ám ezek a nézőpontok végül nem hatnak vissza az én önmegértésére, önkonstitúciójára. Az Éjszaka a házban sok szempontból a tavalyi Relikvia című filmre emlékeztet: mindkettő egy-egy emberi, pszichés illetve lelki folyamatot mutat be, a horror eszközeivel. Ennek a költői arcnak az egységessége, identikussága nem kérdőjeleződött meg, és legtöbbször magával az életrajzi énnel azonosítódott. Ady Endre: A vár fehér asszonya. A tanulmány azzal foglakozik, hogy miként folytatható Ady poétikája a magyar líra történetében. Még meddig hordja arcod e. Veronika-kendő Haza? Szívedet Isten segítse 115. Ezzel szemben a modern lírában a felszámolódik az aposztrofé szimmetrikus rögzítettsége, mivel a 'te' kontingens, vagyis megőrzi idegenségét.
Ha holtan találkozunk 83. Egy […] Olvass tovább. A vár fehér asszonya 20. Óriási pozitívum, hogy a moziban csak felirattal vetítették ezt a filmet. Szerkesztheti jelenlegi értesítőjét, ha még részletesebben szeretné megadni mi érdekli. Rendelteték, hogy néhány ember. Most tehát a paratextuális én megnyilatkozását a versen belül színre vitt én idézi, anélkül, hogy tudná, ő maga is sípszóként azonosított versen belül szerepel. A kísérlet eredménye az év egyik legfigyelemreméltóbb filmje lett.
Nem volt ilyen nagy csönd még soha tán, Sikolts belé, mert mindjárt elveszünk, Állunk és várunk, csüggedt a kezünk A csókok és könnyek alkonyatán. Csukott szemű csókok 87. Ady Endre: A mese meghalt. Csakhogy a lovas a szövegben nincs önmagában jelen, hanem csakis mint hallott hang. Zajlott, sírt a vágyam, Parthoz sodort egy illatos mesét, Parthoz sodort egy kósza asszony-árnyat.
A tanulmány szerzője a hangszer és a hang toposzát vizsgálja a lírában. Ezen kötet egyik versének egy részlete (Bajvivás volt itt…) valamilyen rejtélyes módon bekerült Pilinszky verseinek 1996-os kiadásába, ez is egy érdekes rejtély, ami felveti a szövegek egységességének kérdését. S átkozottként kell rejtegetnem. Ez volt az a poéma, amin keresztül Horváth János nagyszerű tanulmányában bemutatta Ady szimbolikus nyelvének működését, illetve amiben olyan lenyűgöző világossággal magyarázta el, mi is az a szimbólum. Különösen igaz ez a Minden-titkok versei c. kötetre, ahol e motívumok méginkább hangsúlyosan vannak jelen. Ám maga a lovas identikus marad a múltban és a jelenben, az idő így maga is most-pontok egyirányú sora, az idősíkok elválaszthatók, és a jelen a kitüntetett idő, nincs szó a múlt temporalitásáról. S mert nagyon szeretsz: Nagyon szeretlek. Ki Téged lát, nem futhat e. kendőnyi országból soha. Ady Endre: Márciusban. Ez összefügg azzal is, hogy Ady líráját dominánsan mint egy önazonos személy beszédeként értjük, József Attila és Szabó Lőrinc lírája pedig többszólamú, polifonikus. Nem kötik már a régi vágyak, Romjain egy letűnt világnak. Szerelem és ravatal 151.
Vágtatás a Holdnak 133. A hang tehát a Téli éjszakában is fontos elem, de nem emberi eredetű, nem lokalizálható, és nincs is feltétlenül jelen ("csengés emléke száll"). De szomjunk enyhíteni gyűlnek. Engedtem őket életre jönni s átnyújtom őket Léda asszonynak. Hunyhat a máglya 24. Ezer csodás, igaz világot. Ezután a második strófában esik szó a sípról, ami a szöveg címe is. Bár megindokolja a lépését (itt is a tél a meghatározó évszak, itt is egyfajta "embertelen" világ tárul elénk, itt is meghatározóak a hangképzetek), nekem ez az értelmezés eléggé önkényesnek tűnik. Csókokban élő csóktalanok 94.
Égből lopott lángjától égek!...... 01-től nincs lehetőség a számla kiállítása után történő számlacserére, nem áll módunkban módosítani a vevő számlázási adatait. Jöjjön Ady Endre: Őrizem a szemed verse Latinovits Zoltán előadásában. A hangszer – hang – meghallás hármassága valójában az alkotói tevékenység – mű – befogadás hármasságát fejez ki.
Elment, nem látom többé már soha, elment, nem látom többé már soha. Tüzes seb vagyok 27. Krisztus-éjszaka, tenyered. De várd, De akard a végső rabságot, Minden élet s öröm tetejét: A türelmet, Akarom, Üzenem. Hiába kísértsz hófehéren 25. Vagyis szeretné megfejteni a titkot, akárcsak a vers olvasója. Mennyi új kéj zsong. Romlást hozó, csodás igazság.
Férje, Owen öngyilkossága után Beth (Rebecca Hall) magára marad tóparti házukban, melyet Owen épített. S elátkozott had nyöszörög. Vén faun üzenete 43. S minden vagy, mi lehetséges, Minden lehetsz, mire vágyok, Talán semmi, talán Minden.
Mivel pedig József Attila verse Ady költeménye hangját írja tovább, annak hangját "olvassa", az Ady-szöveg szinkron struktúrájába egyfajta temporalitást "ír bele. " Ennek a rejtvényfejtő munkának Török szerint kétféle jellegzetes stratégiája különíthető el a szakirodalomban. A lovas tehát nem annyira a térben, mint inkább az időben tévedt el. Az irodalomtudomány inkább Ady előtörténetét, mint hatástörténetét vizsgálta, így már inkább ez utóbbi lenne a feladat. Lédával a Tavaszban 81.
H. Nagy Péter ebben a tanulmányban az Ady-versek hatástörténetével foglalkozik. A Szépirodalmi Könyvkiadó a költő két nagy szerelméhez, Lédához és Csinszkához írott költeményeinek megjelentetésével emlékezik meg az évfordulóról, ünnepi kiadásban adja közre az Ady-mű e két halhatatlan fejezetét, amelyek nem csupán a magyar líra történetének, de a világ szerelmi költészetének is legragyogóbb teljesítményei közé tartoznak. A lírai én tevékenysége lehet produktív, de reproduktív is (lehet, hogy a síp olyan nóta dallamát játssza, aminek van szövege). Nem tudom, miért, meddig Maradok meg még neked, De a kezedet fogom S őrizem a szemedet. Minden nagy megujhodottságom 139. Az én beszédének kizárólagos alternatívája a csend, vagyis a dialogikusság, a szólamok többszöröződése vagy az én osztottsága nem képzelhető el ebben a lírában, a némaság a hang "ontikus önmegalapozásának tárgyi ellentéteként funkcionál.