Kálvin És Luther Bölcsész Szemmel

A kálvini egyház sem egy sémára, egy központilag meghatározott hierarchia szerint működött, hanem – a lutherihez hasonlóan – országonként, helyenként eltérő szervezetű újítás folyamata nem állt le. Azonban az új hit által, ami tagadta az uralkodó isteni mivoltát lehetőségük nyílt a hatalom megszerzésére. A lutheri és kálvini reformáció tétel. Kálvinizmus: Kálvin János francia származású svájci prédikátor követői tartoztak ide. A reformáció gyors terjedésének három oka: könyvnyomtatás, anyanyelvi misézés, a lutheri és kálvini iskolák alapítása. Vezetőjük: Szervét Mihály.

Hermeneutika, az értelmezés tudománya, az a tudományág, ami elsőként eszünkbe juthat a teológia, vallástörténet és bölcsészettudományok közös metszeteként. Az új fordításokkal a magyar olvasó olyan gyakorlatokat ismerhet meg primer fordításokból, mint a kálvini, az igemagyarázat alapjait megőrző kérügmatikus igehirdetés, amely a középpontba a jelenben hordozott üzenetet teszi. Néhány évvel Luther fellépése után 1523-ban Ulrich Zwingli zürichi lelkész is összefoglalta tanításait és 1531-ben elfoglalta a katolikus kantonokat, a harcban azonban Zwingli elesett, de hívei kiegyeztek a reformáció másik képviselőjével, Kálvin Jánossal. A kálvinizmus a lutheri reformációhoz hasonlóan rendkívüli ütemben terjedt Európában kálvinista egyház szervezetet, egyházkerületeket a svájci kantonok szövetségének mintájára a lelkészek és polgárok közül demokratikusan választott presbitérium irányította, – de nagyon fontos, hogy – fejedelmi, földesúri beleszólás nélkül. A lelkészeket is maguk választották. A kezdeti lelkesedés később felháborodást váltott ki az emberekből, ami párosult a papság világias, fényűző életmódja miatt fellépő engedetlenséggel is. Az 1529-es Speyeri birodalmi gyűlésen a császár megtiltotta a lutheri tanok terjesztését, ami ellen azonnal tiltakoztak (protestáltak) a Luthert támogató fejedelmek. Balassi első ismert munkájának első, krakkói kiadása az eredeti szerző, Michael Bock szövegét megtoldja egy szóval, s azt mondja, "Hogy peniglen Krisztus az ő testének és az ő vérének néked jelét adja enni és innya. " Nem titok, hogy a legnagyobb példányszámban elkelt kötet a 8., azaz a Luther asztali beszélgetéseit tartalmazó lexikonméretű, kék könyv. Kálvin és Luther munkássága, a reformáció és hagyománya az európai kultúra egyik alappillérévé vált az elmúlt 500 év során. Az ellenreformáció két ága: békés ellenreformáció és erőszakos ellenreformáció. Ezért az 1545 és 1563 közti Tridenti zsinaton ellenreformációt hirdetett. Az üdvözüléshez és bűnbocsánathoz elegendő önmagában a hit is.

1517-ben felháborította, hogy X. Leó pápa engedélyével búcsúcédulákat árusítanak szerte a Német Birodalomban és Vatikánban is. 1530-ben egy évvel a speyeri birodalmi gyűlés után Luther Márton tanítványa Philipp Melanchton az augsburgi gyűlés elé terjesztette az új alapelveket, amelyeket Luther korábban megfogalmazott. A magyar ellenreformáció nagy alakja volt Pázmány Péter esztergomi érsek, aki a Felvidéken 1635-ben megalapította hazánk első olyan egyetemét mely tartósan is működni tudott! Ebből a szellemiségből megérthető, hogy a korszakban Szenczi Molnár Albert fordításán kívül miért nem jelent meg több munka. A korszak írni-olvasni tudó közönsége, az egyetemjáró, peregrinus diákok, ahogy Balassi is, elsősorban az eredeti latin, illetve német nyelvű szövegekkel találkozhattak. Márkus Mihály nyugalmazott református püspök előadása a Kálvin szövegkiadásokról szólt, egy szövegkiadó, egy református lelkész, egy kutató szemszögéből mutatta be a magyarul megjelent munkákat. Ezeken kívül a már elkészült és a készülő kötetekben olvashatunk még házasságról, parasztháborúkról, iskolákról és anabaptistákról, "belehallgathatunk" a szöveg közvetítő közegén keresztül Luther egyetemi előadásaiba a Római, a Galatáknak írt levelekből és a Zsoltárok könyvéből. A Luthert támogató protestáns fejedelmek összefogva létrehozták a Schmalkaldeni Szövetséget (1531) és harcot kezdtek a császárral azért, hogy szabadon lehessen gyakorolni és terjeszteni a lutheri tanokat. Tanításuk szerint Jézus Isten fia volt, de végleg emberré lett valamint tagadták a predesztináció elvét. Bár a küzdelmeket a császár nyerte, 1555-ben az augsburgi vallásbékében kimondta: a fejedelmek szabadon gyakorolhatják saját vallásukat. E kötetben szereplő munkák azok, amelyeket a szakirodalom hagyományosan főiratoknak vagy reformiratoknak szokott nevezni. A lutheri tanok következményei.

Célja pedig a katolikus tekintély helyreállítása volt. Leo pápa és V. Károly császár tiltakoztak Luther tanai ellen, hisz azok csökkentették volna hatalmukat. Cuius regio, eius religio" – akié a föld azé a vallás. Tanaik 4 legfőbb lényege: eleve elrendelés elve (cselekedeteinktől függetlenül dől el, hogy üdvözülünk vagy elkárhozunk), a vagyont nem az élet élvezetére, hanem a közösség javára és az erkölcsös, értéket teremtő, alkotó életre kell fordítani dísztelen, egyszerű templomok szükségesek, minden kép felesleges, az egyházban nem kell hierarchia, de egyes hitközösségekben szükséges a méltó világiak részvétele (presbiterek).

Azóta nevezzük protestánsoknak a reformációt követő egyházakat. Luther Márton, Ágoston rendi szerzetes meggyőződött az egyház romlottságáról és arra kényszerült, hogy összefoglalja kifogásait a katolikus egyház ellen, így 1517. október 31-én a wittenbergi vártemplom kapujára szegezte 95 pontját. A kötetekben kiadásra kerülő lutheri bibliafordítások, prédikációk vagy levelek, a respublica litteraria, a humanizmus kapcsolathálózatokkal teli, áramló világában hozzátartoztak a gondolkodók ismereteihez. Erőszakos ellenreformáció: bizonyos könyvek betiltása, és az inkvizíció felélesztése. A pápa nem tévedhetetlen és nincs világi hatalma a hívek felett. Luther paraszti származású, Ágoston rendi szerzetes volt, aki a wittenbergi egyetemen tanított teológiát (Lipcse közelében). Az asztali beszélgetések igazi lutheri műfaj, melynek lejegyzői azok a diákok, akik Luther körében beszélgettek.

Legjelentősebb képviselőjük Szervét Mihály, akit azonban Kálvin Genfben kivé Erdélyben letelepedő követőket unitáriusoknak nevezzü 1534-ben hatalomra kerülő új pápa III. Ezek az olvasmányos, sokszor humoros vagy éles kritikát tartalmazó szövegek magyar nyelven a kötetben Márton László második, javított fordításában olvashatók. Reformáció fogalma: A reformáció egy olyan 16. századi vallási megújulási folyamat volt, mely a katolikus egyház szakadását idézte elő, Luther Márton fellépése nyomán. Kálvin és Luther írásait már a kortársaik is többször félremagyarázták, vagy rosszul értelmezték esetleg, ahogy Csepregi Zoltán, az Evangélikus Hittudományi Egyetem professzorának előadásán is elhangzott bizonyos értelemben "cenzúrázták". A pápa kiátkozta (1521 január 3-án), a császár pedig eretneknek nyilvánította és elrendelte elfogását. A pápa azonban elutasította Luther kritikáját és kiátkozta őt. Viszont fontosnak tartottak a hívek lelki gondozását. Mindezek fejlesztően hatottak a művelődésre, különösen az anyanyelvi kultúrára. Ám Bölcs Frigyes szász választófejedelem védelmébe vette Luthert és Wartburg várában oltalma alá helyezte. Az anabaptisták vagyonközösséget hirdettek és azt, hogy az ember csak felnőtt korában dönthet világnézetéről és csak ekkora lehet megkeresztelni. Szerkesztette: Fabiny Tibor. Megkérdőjelezte a pápa hatalmát is.

A tanulmánykötetet Téglásy Imre irodalomtörténész mutatta be. Vezetője: Loyolai Szent Ignác volt. Luthernek Bölcs Frigyes szász választó fejedelem adott menedéket Wartburg várában, ahol Luther lefordította német nyelvre az Újszövetséget, valamint röpiratokat írt a cölibátus, azaz papi nőtlenség, a szimónia vagyis az egyházi méltóságok pénzért való megvásárlásának gyakorlata 1529-es speyeri birodalmi gyűlés határozata alapján Luther és hívei megmaradhattak hitükön, azonban nem terjeszthették azt. Gondoljunk csak a magyar kultúra első világi lírikusára, Balassi Bálintra, aki már 18 éves korában teológiai prédikációgyűjteményt fordított németről magyarra, méghozzá az eredetileg lutheri nézetek szerint írt prédikációkat, a fordítás során átültette a kálvinista tanítások szerint. Termékeny szimbiózis ez, melynek eredményeként árnyalt képet alkothatunk az elmúlt fél évezredről. Balassi említett fordításának címe Beteg lelkeknek való füves könyvecske, melynek reprint kiadását és mai nyelvre átírt szövegét is kézbe veheti az olvasó.

A kálvini egyház is elvetette az egyházi hierarchiát. Nincs szükség a szentek tiszteletére és a szerzetesrendekre. A reformáció ágai: - Zwingliánizmus: Ulrich Zwingli követői Svájcban teljesen új egyházrendszert hirdetett. Luther itt fordította le németre a Bibliát. A lutheránusok tiltakozásba kezdte ezért kapták a protestáns követői között akadtak szélsőségesebb elveket vallók is így Münzer Tamás vezetésével Zwickauban kialakult az anabaptisták, újrakeresztelők irányzata. A korszakban az a kérdés is megfogalmazódott az európai "végek" katolikus urai felől, hogy vajon Luther nem akadályozza-e írásaival, gondolataival a török ellenes harcot? Luther erkölcstelennek tartotta hogy pénzért adjon az egyház feloldozást. Egyes források szerint vitairatát kiszegezte a wittenbergi vártemplom kapujára. Luther tanainak 6 legfőbb pontja: - A katolikus hét szentség közül csupán kettő megtartása szükséges: a keresztségé és az úrvacsoráé. A jezsuiták tiltották a búcsúcédulák árusítását, a méltóságok halmozását. A Kálvin Kiadó által megjelentetett Kálvin művek Buzogány Dezső magyar fordításában olvashatóak.

A 16. század elejétől kezdve számtalan helyen találkozhatunk a reformátorok gondolataira, szövegeire való hivatkozásokkal, néha a gondolat magva, néha egy-egy szófordulat, vagy egy korai helyenként még "döcögő" fordítás utal az eredeti szöveggel való rokonságra. Luther azonban elhatárolódott Münzertől. Az ágostai hitvallás hangsúlyozza a protestánsok illetve katolikusok közös gyökerét. Ennek értelmében a fejedelmek szabadon választhatnak vallást, és alattvalóiknak is követniük kellett őket.

A reformáció hittételeinek ismertté tétele érdekében, nagymértékben támaszkodott Gutenberg újítására, a könyvnyomtatásra. Kálvin szerint Isten akarata végtelen. Később pedig, 1530-ban Philipp Melanchton megfogalmazta az ágostai hitvallást (Augsburgi koncessziókat) mely lényegében Luther 6 pontját tartalmazta, kihagyva belőle a pápát, a szenteket és az egyházi rendet kritizáló részt. Kálvint a kora újkorban főként latinul olvasták, művelődéstörténeti érdekesség, a híres sárospataki szigor, az itt tanuló ifjaknak ugyanis –mesélte Márkus Mihály- 30 napjuk volt a latin megtanulására.

Ahhoz, hogy mai bölcsész szemmel mind-e gondolkodókat, költőket, írókat, mind pedig a reformátorokat minél pontosabban megértsük, fontos ismerni ezeket az alapműveket és erre ad lehetőséget a megjelenő 12 kötetes munka. 1517 október 31-én 95 pontba foglalta az egyházzal szembeni kifogásait és közzétette azokat. A wormsi birodalmi gyűlésen 1521-ben V. Károly veszélyesnek nyilvánította a tanokat és Luthert eretneknek nevezte. Békülésüket bizonyítandóan nem tért ki az egyházi hierarchia illetve a búcsúcédulák kérdésé azonban a császár nem engedett a protestánsoknak és a kolostorok megszüntetését tűzte ki célul a fejedelmek és a császár között háború bontakozott ki, amelyben I. Ferenc katolikus uralkodó hatalmi okokból a protestánsok mellé állt. Ebben közhírré téve saját eszméjét, azaz egyedül a hit által üdvözülhet az ember. Ezt az irányzatot "katolikus megújulásnak" is nevezzük.